Befektetők veszik a drága lakásokat

 Nem fogják vissza a lakásvásárlókat az egekbe kúszó ingatlanárak, ám a befektetői célú vásárlás viszont kifulladni látszik. Az elmúlt évek legerősebb keresletéről árulkodnak a májusi ingatlanpiaci adatok; az ingatlan adás-vételek száma a nehezedő piaci körülmények ellenére is hónapról-hónapra csúcsot dönt, így várhatóan az idén a tavalyinál is több ingatlan cserél majd gazdát. A kedvező hitelfelvételi lehetőségeket kihasználva ugyanis újabb és újabb vásárlói csoportok lépnek be a piacra. Ők azonban az elszálló ingatlanárak miatt már megfontoltabban válogatnak, ami az értékesítési időben is érződik: a drágább fővárosi és vidéki lakások sikeres értékesítéséig 3-4 hónap is eltelik – olvasható ki a Duna House Barométer kiadványából.

Májusban csaknem 14 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami az elmúlt 5 év legmagasabb májusi forgalmát jelentette; az év első 5 hónapjának tranzakciószáma összességében megközelítette a 65 ezret, ami tavalyhoz képest 4 százalékos növekedést mutat. A fővárosban továbbra is a befektetési célú vásárlások vannak túlsúlyban: az idén májusban a lakások csaknem harmadát kiadási vagy egyéb befektetési céllal vették meg. Tavaly májushoz képest ugyanakkor kevesebb adás-vétel hátterében álltak a befektetők, egy évvel ezelőtt ugyanis még 37 százalék volt arányuk. Egy százalékponttal csökkent az első lakásukat vásárlók aránya is: ők a budapesti vevők negyedét teszik ki. Növekedés figyelhető meg viszont a nagyobb lakásba költözőknél, illetve a generációk különválása miatt vásárlóknál, aminek a hátterében valószínűleg a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), illetve a kedvező kamatkörnyezetben felfutó ingatlanhitelezés áll. A legdrágább lakásokat ezzel együtt még mindig a befektetési céllal vásárlók tudják megvenni: az ilyen céllal vásárolt ingatlanok átlagára 41 millió fölött van, miközben például egy első lakását vásárló "csak" 26 milliót költ átlagosan az ingatlanvételre.

Vidéken egy kicsit másképp alakult a helyzet: tavalyhoz képest nőtt a nagyobb lakásba költözők és az első lakásukat vásárlók aránya, és csökkent a befektetéseké, ám vidéken a nagyobb lakásba költözés teszi ki a vásárlások harmadát, az első lakás megszerzése miatt vásárol a vevők negyede, és csak minden ötödik vevő vesz lakást befektetési céllal. Az árak is nagyságrendekkel másképp alakultak vidéken: egy befektetői célú lakásvásárlás átlagára itt több mint 17 millió forint volt, az első lakást vásárlók pedig 16 millió forint körüli összegeket fizettek.

Az elemzésből az is kiderül: a budai lakások fele már 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, ami 20 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, Pesten pedig 14-ről 21 százalékra nőtt az ilyen drágán eladott lakások aránya. Vidéken ugyanakkor a tranzakciók döntő többsége még 300 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron történt. Az értékesítési idő az összes lakástípus esetében az egész országban csökkent, ám a drágább lakásokat nehezebb eladni: az olcsóbb panelek 2-2,5 hónap alatt elkelnek, míg a drágább téglalakások esetében erre 3-4 hónapot is várni kell.

Visszavetik a születésszámot az elszálló lakásárak
Késleltetik a házasságkötést, és negatív hatással vannak a születésszámra az elszálló lakásárak – derült ki egy, a Bankmonitor által szemlézett amerikai kutatásból. Az ingatlanpiacon tevékenykedő Zillow társaság 2010-2016 közötti adatai szerint, ha egy területen 10 százalékponttal jobban nőttek a lakásárak, akkor az 1,5 százalékponttal nagyobb esést idézett elő a születésszámban. Amerikában a 2010-2013-as 32,5 évről 2017-re 35,2 évre emelkedett az első lakást vásárlók átlagos életkora, az első gyermek vállalása pedig 27,7 éves korról 28,7 éves korra tolódott ki.



2018.06.13 07:20

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23

Megduplázza termelőkapacitását a Szentkirályi

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:55

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.
Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott szentkirályi telephelyén a budapesti székhelyű Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. szerdán. Nagy István agrárminiszter a beruházás sajtótájékoztatóján, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon elmondta, hogy a társaság több mint 7 millió euró (mintegy 2,3 milliárd forint) értékű, önerőből megvalósuló beruházásával megkétszerezi termelőkapacitását. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Hozzátette, a Szentkirályi ásványvíz története azt jelzi, hogy a kisvállalkozások előtt nagy jövő állhat, ha mernek nagyot álmodni. Aláhúzta, a kormány feladata, hogy higgyen bennük és kiálljon mellettük, amikor megálmodják a terméküket, amikor elindulnak és bővülnek, formálódnak, a piaci igényekhez igazodva. Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke elmondta: alig fél év alatt épült meg az új, 1500 négyzetméteres üzemcsarnok a szentkirályi telephelyen, és helyére került a világszínvonalú Krones palackozó gépsor, valamint a hozzá tartozó kiszolgálóberendezések. Az ország egyik legnagyobb kapacitású palackozó gépsorának üzembehelyezésével óránként akár harminckétezer darab Szentkirályi ásványvizet is palackozhatnak, a minőségellenőrzés pedig a legszigorúbb szabványoknak felel meg. Kitért arra is, hogy Szentkirályon tavaly több mint 3 millió euró értékű új vízkezelő üzem létesült, majd több mint 1,5 millió euró értékben megépült egy új, 4000 négyzetméteres raktárcsarnok és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra. Alessandro Pasquale, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. tulajdonosa és a KMV Csoport (Karlovarské Minerální Vody Group) vezérigazgatója az eseményen kiemelte: a cégcsoporton belül a Szentkirályi ásványvíz az egyik legerősebb és legkedveltebb márka a fogyasztók körében, ezért is különösen fontos minden növekedést segítő lépés. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Central Europe Mineral Water Holdingot (CEMW) 2015-ben hozta létre a Karlovarské Minerální Groupot (KMV Csoportot) tulajdonló olasz Pasquale család, illetve a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente. 2015 márciusában a CEMW Holding tulajdonába került a Kékkúti Ásványvíz Zrt., majd azt követően 2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. is. A cégvásárlásokat követően Balogh Levente a CEMW Holding meghatározó kisebbségi tulajdonosa, valamint a társaság elnöke lett. A több mint 330 ember foglalkoztató Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. a tulajdonában lévő Szentkirályi, Emese, Theodora Kékkúti és Theodora Kereki, valamint az általa forgalmazott Magnesia, S. Pellegrino, Acqua Panna és Perrier márkákon, továbbá az általa palackozott és forgalmazott Nestlé Aquarelen keresztül jelen van az ásványvizek, ízesített ásványvizek, valamint a szénsavas üdítőitalok piacán. A nyilvános cégadatok szerint a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben csaknem 16 milliárd forint volt, 2016-ban meghaladta a 10 milliárd forintot, a bevétel túlnyomórészt belföldi értékesítésből származik. A társaság adózott eredménye 2017-ben meghaladta az 1,4 milliárd forintot , 2016-ban az 1,5 milliárd forintot. 
Szerző
2018.09.19 20:55
Frissítve: 2018.09.19 20:56