Befektetők veszik a drága lakásokat

 Nem fogják vissza a lakásvásárlókat az egekbe kúszó ingatlanárak, ám a befektetői célú vásárlás viszont kifulladni látszik. Az elmúlt évek legerősebb keresletéről árulkodnak a májusi ingatlanpiaci adatok; az ingatlan adás-vételek száma a nehezedő piaci körülmények ellenére is hónapról-hónapra csúcsot dönt, így várhatóan az idén a tavalyinál is több ingatlan cserél majd gazdát. A kedvező hitelfelvételi lehetőségeket kihasználva ugyanis újabb és újabb vásárlói csoportok lépnek be a piacra. Ők azonban az elszálló ingatlanárak miatt már megfontoltabban válogatnak, ami az értékesítési időben is érződik: a drágább fővárosi és vidéki lakások sikeres értékesítéséig 3-4 hónap is eltelik – olvasható ki a Duna House Barométer kiadványából.

Májusban csaknem 14 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami az elmúlt 5 év legmagasabb májusi forgalmát jelentette; az év első 5 hónapjának tranzakciószáma összességében megközelítette a 65 ezret, ami tavalyhoz képest 4 százalékos növekedést mutat. A fővárosban továbbra is a befektetési célú vásárlások vannak túlsúlyban: az idén májusban a lakások csaknem harmadát kiadási vagy egyéb befektetési céllal vették meg. Tavaly májushoz képest ugyanakkor kevesebb adás-vétel hátterében álltak a befektetők, egy évvel ezelőtt ugyanis még 37 százalék volt arányuk. Egy százalékponttal csökkent az első lakásukat vásárlók aránya is: ők a budapesti vevők negyedét teszik ki. Növekedés figyelhető meg viszont a nagyobb lakásba költözőknél, illetve a generációk különválása miatt vásárlóknál, aminek a hátterében valószínűleg a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), illetve a kedvező kamatkörnyezetben felfutó ingatlanhitelezés áll. A legdrágább lakásokat ezzel együtt még mindig a befektetési céllal vásárlók tudják megvenni: az ilyen céllal vásárolt ingatlanok átlagára 41 millió fölött van, miközben például egy első lakását vásárló "csak" 26 milliót költ átlagosan az ingatlanvételre.

Vidéken egy kicsit másképp alakult a helyzet: tavalyhoz képest nőtt a nagyobb lakásba költözők és az első lakásukat vásárlók aránya, és csökkent a befektetéseké, ám vidéken a nagyobb lakásba költözés teszi ki a vásárlások harmadát, az első lakás megszerzése miatt vásárol a vevők negyede, és csak minden ötödik vevő vesz lakást befektetési céllal. Az árak is nagyságrendekkel másképp alakultak vidéken: egy befektetői célú lakásvásárlás átlagára itt több mint 17 millió forint volt, az első lakást vásárlók pedig 16 millió forint körüli összegeket fizettek.

Az elemzésből az is kiderül: a budai lakások fele már 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, ami 20 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, Pesten pedig 14-ről 21 százalékra nőtt az ilyen drágán eladott lakások aránya. Vidéken ugyanakkor a tranzakciók döntő többsége még 300 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron történt. Az értékesítési idő az összes lakástípus esetében az egész országban csökkent, ám a drágább lakásokat nehezebb eladni: az olcsóbb panelek 2-2,5 hónap alatt elkelnek, míg a drágább téglalakások esetében erre 3-4 hónapot is várni kell.

Visszavetik a születésszámot az elszálló lakásárak
Késleltetik a házasságkötést, és negatív hatással vannak a születésszámra az elszálló lakásárak – derült ki egy, a Bankmonitor által szemlézett amerikai kutatásból. Az ingatlanpiacon tevékenykedő Zillow társaság 2010-2016 közötti adatai szerint, ha egy területen 10 százalékponttal jobban nőttek a lakásárak, akkor az 1,5 százalékponttal nagyobb esést idézett elő a születésszámban. Amerikában a 2010-2013-as 32,5 évről 2017-re 35,2 évre emelkedett az első lakást vásárlók átlagos életkora, az első gyermek vállalása pedig 27,7 éves korról 28,7 éves korra tolódott ki.



2018.06.13 07:20

Egészségügyi dolgozók kaphatják meg, vagy lenyúlhatják a hitelcsapdába esett adósok lakásait

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:29

Fotó: Népszava/
Mint megírtuk, a javaslat legfontosabb része tulajdonhoz juttatná az eszközkezelővel együttműködő bérlőket. Egy másik jelentős részlet is akad.
Teljesen új alapokra helyezné a törleszteni nem tudó hiteladósok lakásainak menedzselését az állam: a bebukott banki tartozást átvállaló Nemzeti Eszközkezelő tulajdonképpen egy ingatlanközvetítő irodává alakul át egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint. Az ingatlanok egy részéből a jövőben egészségügyi szolgálati lakások lehetnek, de az önkormányzatok is tulajdonhoz juthatnak, ezzel segítve a helyi bérlakás programokat – írja az mfor.hu. A javaslat legfontosabb része tulajdonhoz juttatná az eszközkezelővel együttműködő bérlőket. A vételárról a később kiadandó végrehajtási rendeletekből lehet majd pontos információkat szerezni, de a javaslat indoklása szerint nagyon kedvezményesen állapítják meg azt. Beszámítják például az eddig megfizetett bérleti díjakat, kamatot sem számolnának fel, és az állam átvállalja a tulajdon átruházásából származó anyagi és eljárási kötelezettségeket. Az eszközkezelő honlapján frissiben közzétett tájékoztató ezek mellett kilátásba helyezi, hogy a tulajdon elhelyezkedése szerint százalékos arányban meghatározott kedvezmény is megilletné a vásárlás mellett döntő bérlőket. A portál kiemeli: a javaslatból az is kiderül, hogy új ingatlanokat már nem fogad be, nem vásárol az eszközkezelő, a meglévő állomány menedzselése, illetve leépítése lesz a feladata, melyben külső közreműködő szervezetek lesznek a segítségére, mint például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
A megüresedő ingatlanokat először egészségügyi szolgálati lakáscélra kínálják fel, ami pedig erre nem megfelelő, azt árverésre bocsátják. Ami pedig a legvégén megmarad, a területileg illetékes önkormányzathoz kerül, vagyis az országosan jellemző bérlakáshiány enyhítését szolgálják majd ezek a lakások.
A vételi és lakásbérlési lehetőségről tájékoztatást küld majd az érintetteknek az eszközkezelő, meghatározott menetrend szerint. Aki erre nem reagál, emelt bérleti díjjal számolhat.  
2018.11.21 08:29
Frissítve: 2018.11.21 08:29

321,46 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:11
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kevéssé változott, vegyesen alakult a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
A dollárral szemben a forint kissé erősödött, az euróval és a svájci frankkal szemben pedig gyengült. Az eurót 321,46 forinton jegyezték szerda reggel nyolc óra előtt a bankközi devizapiacon, szemben az előző esti 321,26 forinttal. A svájci frank jegyzése 283,90 forintról 284,17-re emelkedett. A dollár jegyzése viszont 282,29 forintra csökkent a kedd esti 282,55 forintról.
Szerző
2018.11.21 08:11
Frissítve: 2018.11.21 08:11