Háromszorosára nőhet az EU "migrációs büdzséje"

Publikálás dátuma
2018.06.12 20:48
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Magyarország a jelenleginél többet kaphat a külső határ őrizetére, amely az EU migrációs büdzséjének a központi eleme.

Az Európai Bizottság háromszor annyit költene a migráció kezelésére és az EU külső határainak az őrizetére 2021-2027 között, mint a jelenlegi költségvetési ciklusban. Hét év alatt összesen 35 milliárd eurót fordítana ezekre a célokra, szemben a mostani 13 milliárddal.

A javasolt büdzsé központi eleme a határvédelem erősítése. Ennek része egy új támogatási alap, amelyből az EU külső határait őrző tagállamok is – köztük Magyarország – részesülnének. A 9,3 milliárd euróból gazdálkodó Integrált Határigazgatási Alap nevet viselő finanszírozási eszközből jutna az emberkereskedelem és -csempészet felszámolására, a tengeri kutatás és mentés támogatására, a határőrök felszerelésére és képzésére, valamint a válsághelyzetbe került tagállamok gyors támogatására.

Az új alapból 4,8 milliárdot fordítanának az egyes országok hosszú távú szükségleteinek a kielégítésére. A tervek szerint mindegyikük 5 millió eurós fix összegben részesülne, a fennmaradó támogatást pedig a határokon jelentkező nyomás alapján osztanák szét a huszonhetek között.

Jelentős segítségre számíthatnának a Magyarországhoz hasonlóan a külső határokat védő tagállamok. Emellett rövidtávú gyorssegélyt is folyósítana az Európai Unió a rászoruló országoknak. Ennek összege 3,2 milliárd euró.

A határigazgatási alapon kívül rekordösszegű támogatást, 12 milliárd eurót helyez kilátásba az Európai Bizottság a közös határ- és parti őrség megerősítésére. Az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex keretében működő egység létszámát a jelenlegi 1500-ról 10 ezer főre emelnék.

A migrációra 10,4 milliárd eurót költene az Európai Bizottság az új költségvetési ciklusban. Ez 50 százalékkal több a jelenlegi kiadási tételnél. A Menekültügyi és Migrációs Alapból támogatnák a menekültügyi rendszert, a legális migrációt és a menekültek társadalmi integrációját segítő programokat, valamint az illegális bevándorlással szembeni fellépést. Az alap oroszlánrészét azok a tagállamok kapnák, amelyekben a legerősebb a migrációs nyomás, s amelyek részt vesznek a menedékkérők áthelyezésében, illetve áttelepítésében. Emellett komoly összeg jutna az illegális bevándorlók kitoloncolását, hazatelepítését célzó programokra is.

A migrációs költségvetésre vonatkozó brüsszeli javaslatokról – akárcsak az EU 2021-2027 közötti büdzséjének egészéről – az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányainak közösen kell megállapodniuk, ami leghamarabb egy év múlva várható.

Dublin egyre távolabb
Az Európai Unió területére érkező migránsok menedékkérelmének elbírálásáról rendelkező dublini rendelet reformja már két éve csúszik a tagállamok döntésképtelensége miatt. Legközelebb az EU állam- és kormányfői tűzik napirendjükre a témát június végi brüsszeli találkozójukon. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője most azt javasolja, hogy ha ismét elmarad a megállapodás, az EP indítson pert a kormányközi törvényhozó testület ellen az EU Bíróságán a "döntéshozatal elmulasztása miatt”. Erre bármely EU intézményt felhatalmaz az uniós szerződés 265. cikkelye. Javaslatát nagy tetszés fogadta a képviselő-testület üléstermében.

2018.06.12 20:48

Orvosai szerint is megmérgezték a Pussy Riot aktivistáját

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:50

Fotó: AFP/Picture-Alliance/
Pjotr Verzilov már túljutott az életveszélyen, korábban ideiglenesen elvesztette látását, hallását és beszédképességét is.
 Valószínűleg megmérgezték a Pussy Riot orosz ellenzéki pop punk zenekar Berlinben kezelt aktivistáját, kezelőorvosai keddi tájékoztatása szerint nincs más magyarázat a tüneteire.    A Charité egyetemi klinika sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Pjotr Verzilov túljutott az életveszélyen, visszanyerte eszméletét, állapota javul. Tudata még nem tisztult ki teljesen, de várhatóan nem szenved maradandó károsodást - írja az MTI.
Tüneteit nagy dózisú méreg okozhatta, amely a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszert támadta meg. Az anyagot még nem sikerült pontosan beazonosítani, és azt sem tárták még fel, hogy miként került a szervezetébe.
2018.09.18 15:50
Frissítve: 2018.09.18 16:19

"Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában"

Publikálás dátuma
2018.09.18 15:09
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
„A kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”– mondta az orosz elnöknek.
Kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való tárgyalása előtt – írja az MTI. A kormányfő a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat. „Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta Putyinnak. Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat” – fogalmazott. A miniszterelnök közölte: azt nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat. Orbán azt mondta, azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát – amellyel a hanyatlást sikerült emelkedésre változtatni –, és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában. Az orosz elnök arról beszélt: Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában és a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Putyin méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, s idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Az orosz elnök szerint a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
Orbán és Putyin utoljára júliusban tárgyalt, miután az orosz elnöki hivatal külpolitikai tanácsadója nyilvánosan bejelentette: Vlagyimir Putyin azonnal találkozni akar a magyar miniszterelnökkel. Orbán az egyoldalúan bejelentett találkozó előtt nem sokkal, a brüsszeli NATO-csúcson a szövetséget fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot. 
2018.09.18 15:09
Frissítve: 2018.09.18 17:07