Döntöttek a Mucha-ciklusról

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:47
ALFONS MUCHA: SZLÁV EPOSZ
Fotó: /

Nyugvópontra juthat a csehek hányattatott történetű nemzeti kincsének, Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának sorsa, miután a prágai önkormányzat úgy döntött, hogy egy új galériát épít a műnek – derül ki a Papageno.hu híréből.

A húsz monumentális képből álló sorozatot Charles Crane amerikai milliomos rendelte meg anno a szecesszió későbbi világhírű cseh mesterétől, aki a szláv történelem kiemelkedő eseményeit a XIX. századra jellemző akadémikus-romantikus stílusban ábrázolta. A 18 éven át, a pánszláv eszme jegyében készült alkotás nem aratott osztatlan sikert 1919-es bemutatásakor, a kritika ódivatúnak tartotta a historizáló képsorozatot. Mucha a képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta, a város azonban nem biztosított állandó kiállító helyet a Szláv eposznak, amely összetekerve raktárba került 1935-ben. 1963-ban Moravsky Krumlovba vitték. Először 1967-ben állították ki a teljes művet, amely 2010-ben került vissza a cseh fővárosba.

A művész unokája, John Mucha azonban megkérdőjelezte, hogy Prága városáé lenne a nagyapja által festett mű. A tulajdonjogot azzal az érveléssel vitatta, hogy Alfons Mucha valóban a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít. Ez nem történt meg, így az ajándékozás szerinte érvénytelen. 2016-ban perre vitte az ügyet, amelyről tavaly ősszel döntött úgy a prágai városi bíróság, hogy a város valóban nem biztosított kiállítóhelyet a műnek, ez a tulajdonjogot azonban nem érinti, azaz Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a család.

Prágában 1998-ban nyílt Mucha múzeum, ám ott a világhírű cseh Art Noveau-művészt és nem a historizáló, ódivatúnak aposztrofált alkotót mutatják be a hét részből - díszítő panelek, a párizsi poszterek, díszített dokumentumok, a cseh plakátok, olajfestmények, rajzok, fotók és személyes emléktárgyak - álló kiállításon, ahol dokumentumfilm is látható életéről és munkájáról.

A Szláv eposzt bemutató kiállítótér megépítéséről múlt héten döntött a prágai önkormányzat – közölte Krnácová főpolgármester, aki szerint az új galéria a prágai Kiállítási park bejárata közelében álló lapidárium épületének a kiegészítésével jön létre. A költségeket 580 millió koronára (6554 millió forint) tervezik. Az új, modern galéria az 1891-ben épült történelmi lapidárium tükörképe lesz. A munkálatok során felújítják az eddigi épületet is.

Szerző
2018.06.13 07:47

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57
Az új évadban Fischer Ádám együttese, a Dán Kamarazenekar is muzsikálni fog a Zeneakadémián
Fotó: MTI/ Kallos Bea
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57
Frissítve: 2018.11.20 19:26

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19