Rokonságban Pilinszkyvel

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:43
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Takács Zsuzsa a Könyvhétre megjelent gyűjteményes kötete apropóján reményről és időről beszélgetett Schein Gáborral.

- Iskolás koromban kedvenc versem volt, a „Földiekkel játszó. Égi tünemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény…”, és azt gondoltam, az én világlátásomra az jellemző, hogy a legnehezebb viszonyok között is tudom, van valami lehetséges kibontakozás, van remény, folytatás. Úgy gondoltam, ez a remény, ha majd a végső vallomásra kerül sor, tanúskodik helyettem, arról, hogy én bíztam benne – kezdte Takács Zsuzsa a Vak Remény című összegyűjtött verseskötetének bemutatóján. Az író a Margó Irodalmi Fesztivál keretében Schein Gáborral beszélgetett. A címadó vers, épp úgy, ahogy számos meghatározó darab – például a Tiltott nyelv – a 2005-ös Üdvözlégy, utazás! című kötetből való, mellyel kapcsolatban a költő megjegyezte, úgy érzi, akkor olyan kötetet írt, amely későbbi pályáját előrevetítette, a Vak Remény című vers pedig teljes költészetét jellemzi.

- Abban, hogy a Reményt tegyem meg a fő allegóriának, szerepet kapott az is, hogy gyakran mondják vagy kérdezik, a költészetem reménytelen-e vagy reményteljes. Azt szeretném, hogyha látnák az olvasók: akik vállalják az alámerülést az életbe, jól döntenek, ha szembe mernek nézni a démonjaikkal, a helyzetükkel, akkor végül is adódik lehetőség a kibontakozásra – emelte ki Takács Zsuzsa, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a hit, remény, szeretet hármassága is közrejátszott az allegóriában.

"És akkor élhettünk volna úgy, mint a fényérzékeny növények, fölfelé törekedve. Élhettünk volna úgy, mintha éltünk volna” – áll a Tiltott nyelv című vers zárósoraiban, amely a szerző szerint az írói attitűdről is szól. - Néha úgy érzem – ez a legfőbb költői aggályom –, hogy nem szabadna kimondanom, amit gondolok, mert félreérthető, és aki olvassa, talán könnyelmű ítéletet hoz: milyen pesszimista ez a költészet. De önmagában az, hogy valamit kimondunk, végtelen optimizmusra vall. Azt jelenti, hogy megbízunk abban, aki velünk egy időben, vagy esetleg utánunk él majd. Hogy tudjuk, ők is hasonló gondokkal küzdenek. Mert választhatnánk azt az utat is, hogy nem gondolunk bele abba, hogy az életünk nagyon rövid idő. Amennyiben hiszünk az időben. Én például nem hiszem, hogy az idő több volna, mint emberi találmány. Azt hiszem, hogy az idő végtelen. Egy végtelen folyamatban élünk mindnyájan; számomra nagyon élők például a magyar költők, akik hatottak rám. De mégis fennáll a kétely, s mégis megkérdezhetjük magunktól, érdemes-e belegondolni a dolgokba, vagy pedig éljünk úgy, mint a fényérzékeny növények – hangsúlyozta Takács Zsuzsa.

Nagyon sok helyen úgy jelenik meg a többes szám első személyű alak, hogy kicserélhető lenne egyes szám első személyre is. Mégis, nem véletlenül ezt a megfogalmazásmódot választja – mutatott rá Schein Gábor a versek egyik legszembetűnőbb jellemvonására. „Nem csak rólam van szó, hanem minden íróról és olvasóról, a közös helyzetünkről és mindarról, ami aggaszt minket. Mondjuk úgy, hogy el vagyunk keseredve, vagy vigasztalanok vagyunk valamiben. Szerettem volna éreztetni, hogy közös a sorsunk. Valahogy nagyképűnek éreztem volna, ha kisajátítom magamnak ezeket az érzéseket. Érzem azt, hogy osztozom a velem együtt élőkkel, és osztozom azoknak a gondolataiban is, akik valaha papírra vetették azokat. Másfelől pedig ennek a többes számnak van valami ontológiai panaszjellege is; akihez szólunk, az érzésem szerint Isten – hangsúlyozta Takács. Schein pedig hozzáfűzte, Rilke szerint a dicséret, csak a panasz terében szólalhat meg igazán.

Ahogy a természetes családot sem választja az ember, ezt a családot sem választjuk – mutatott rá Schein Gábor a Takács Zsuzsa irodalmi rokonságában szereplő alakok fontosságára; Pilinszkyre, Borbély Szilárdra, Kafkára, Dosztojevszkijre. A költő Kafka egyik fontos gondolatát említette meg: rengeteg remény van, csak nem nekünk. - Ez ironikus, másrészt tragikus felismerés. Nem tagadhatom, hogy a remény jelen van, és nem tagadhatom azt sem, hogy jó pillanataimban nekem is megjelenik. A Dosztojevszkij regények csúcsdialógusait versként olvasom szinte, úgy is megállják a helyüket – különben is, ki tudja hol van a határ vers és próza között. Pilinszky pedig Ady után az egyik legmeghatározóbb kamaszkori élményem volt – beszélt Takács olyan közelséggel és szeretettel az írókról, mintha valóban szoros rokonságban állnának.

2018.06.13 07:43

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 16:32

Augusztus 31-én temetik Kerényi Imrét

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:20

Fotó: Népszava/
A család azt kéri, hogy a megjelenők jelképesen egy szál fehér rózsával róják le kegyeletüket.
Augusztus 31-én 14 órakor a Fiumei úti sírkert művészparcellájában temetik Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottat, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, színigazgatót, egyetemi tanárt, publicistát, érdemes és kiváló művészt, aki augusztus 11-én hunyt el 74 éves korában – közölte a temetés szervezője, a Nemzeti Örökség Intézete csütörtökön az MTI-vel. „A gyászoló család vár mindenkit, akik szerették, tisztelték és becsülték” – olvasható a közlésben. A család kérése, hogy a megjelenők kegyeletüket jelképesen egy szál fehér rózsával róják le. Kerényi Imre szombaton hunyt el, a Miniszterelnökség és a Madách Színház is saját halottjának tekinti.
2018.08.16 12:20
Frissítve: 2018.08.16 12:34