Tovább űzi a hajléktalanokat a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.06.12 22:16
Fotó: Draskovics Ádám
Fotó: /
Az otthontalanok büntetésének lehetőségét már korábban alaptörvénybe írták, de most további szigorítást terveznek.

Érthetetlen – így reagált lapunk érdeklődésére egy, a hajléktanügyet jól ismerő szakember Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő keddi bejelentésére. A dúsgazdag fővárosi politikus arra kérte a kormányt: a „mostani alkotmányozás” keretében teremtse meg annak jogi kereteit, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ne legyen a „jelenlegi formában” megengedett. Bajkai bejelentése azért is meglepő, mert úgy tűnhet, mintha az ügyvéd-honatya nem ismerné az alaptörvényt: az alkotmányban ugyanis már 2013 óta szerepel, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben a közterület meghatározott részére jogellenessé minősíthetik azt, ha valaki életvitelszerűen a közterületen él.

Itt érdemes felidézni: 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él, még elzárást is kaphatott a hajléktalan. A szabályozást azonban az Alkotmánybíróság (AB) 2012-ben elkaszálta. Erre válaszul 2013-ban a kétharmados Fidesz-többség módosította az alkotmányt. Igaz, Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint a civilek szívós munkájának is köszönhető, hogy az alkotmánymódosítás nyomán megszületett szabálysértési törvényből kikerültek a hajléktalanokat közvetlenül börtönnel fenyegető kitételek – miközben pénzbírsággal elvileg ma is büntethetnék a hajléktalanokat.

Mivel Bajkai a most belengetett alkotmánymódosításról semmi konkrétumot nem árult el, a részletek megismeréséért a Fidesz-frakcióhoz fordultunk. Választ azonban nem kaptunk. A Fidesz szándékait ismerve nem kizárt: a kormánytöbbség megpróbálja a korábban az AB-nál elmeszelt, a hajléktalanokat akár börtönnel is fenyegető jogszabályokat alkotmányba foglalni.

Az alkotmánymódosítást sürgető Bajkai arról is beszélt tegnap, hogy a hajléktalanok látványa a többség számára „rendkívül nehézzé teszi a város otthonként való kezelését”. Ráadásul – mondta – a mára a „rendkívül sikeres” közmunkaprogramnak köszönhetően mindenki számára lehetőség nyílik saját lakhatásának a finanszírozására. Ennek kapcsán Balog Gyula A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája lapunknak elmondta: egy közmunkásfizetés 53 ezer forint, míg egy albérleti szoba 50-70 ezer forintba kerül a fővárosban. Balog szerint másban is érthetetlenek Bajkai szavai: a hatóságoknak eddig is minden lehetősége megvolt, hogy fellépjenek a hajléktalanokkal szemben, így a belügytől megkapott adataik szerint 2016-ig a hatóságok mintegy félezer eljárást indítottak hajléktalanok ellen, ebből legalább három esetben az elmarasztaltak közmunkával kellett, hogy ledolgozzák a hajléktalanságért rájuk kirótt több tízezer forintos bírságot. Tény, hogy a hajléktalanok régóta szerepelnek a Fidesz céltábláján. Míg 2010 előtti szocialista-liberális érában előfordult, hogy a városvezetők itt-ott helyben felléptek a fedél nélküliekkel szemben, a Fidesszel mindez rendszerré vált.

2018.06.12 22:16

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12