Tovább űzi a hajléktalanokat a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.06.12 22:16
Fotó: Draskovics Ádám
Az otthontalanok büntetésének lehetőségét már korábban alaptörvénybe írták, de most további szigorítást terveznek.

Érthetetlen – így reagált lapunk érdeklődésére egy, a hajléktanügyet jól ismerő szakember Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő keddi bejelentésére. A dúsgazdag fővárosi politikus arra kérte a kormányt: a „mostani alkotmányozás” keretében teremtse meg annak jogi kereteit, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ne legyen a „jelenlegi formában” megengedett. Bajkai bejelentése azért is meglepő, mert úgy tűnhet, mintha az ügyvéd-honatya nem ismerné az alaptörvényt: az alkotmányban ugyanis már 2013 óta szerepel, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben a közterület meghatározott részére jogellenessé minősíthetik azt, ha valaki életvitelszerűen a közterületen él.

Itt érdemes felidézni: 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él, még elzárást is kaphatott a hajléktalan. A szabályozást azonban az Alkotmánybíróság (AB) 2012-ben elkaszálta. Erre válaszul 2013-ban a kétharmados Fidesz-többség módosította az alkotmányt. Igaz, Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint a civilek szívós munkájának is köszönhető, hogy az alkotmánymódosítás nyomán megszületett szabálysértési törvényből kikerültek a hajléktalanokat közvetlenül börtönnel fenyegető kitételek – miközben pénzbírsággal elvileg ma is büntethetnék a hajléktalanokat.

Mivel Bajkai a most belengetett alkotmánymódosításról semmi konkrétumot nem árult el, a részletek megismeréséért a Fidesz-frakcióhoz fordultunk. Választ azonban nem kaptunk. A Fidesz szándékait ismerve nem kizárt: a kormánytöbbség megpróbálja a korábban az AB-nál elmeszelt, a hajléktalanokat akár börtönnel is fenyegető jogszabályokat alkotmányba foglalni.

Az alkotmánymódosítást sürgető Bajkai arról is beszélt tegnap, hogy a hajléktalanok látványa a többség számára „rendkívül nehézzé teszi a város otthonként való kezelését”. Ráadásul – mondta – a mára a „rendkívül sikeres” közmunkaprogramnak köszönhetően mindenki számára lehetőség nyílik saját lakhatásának a finanszírozására. Ennek kapcsán Balog Gyula A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája lapunknak elmondta: egy közmunkásfizetés 53 ezer forint, míg egy albérleti szoba 50-70 ezer forintba kerül a fővárosban. Balog szerint másban is érthetetlenek Bajkai szavai: a hatóságoknak eddig is minden lehetősége megvolt, hogy fellépjenek a hajléktalanokkal szemben, így a belügytől megkapott adataik szerint 2016-ig a hatóságok mintegy félezer eljárást indítottak hajléktalanok ellen, ebből legalább három esetben az elmarasztaltak közmunkával kellett, hogy ledolgozzák a hajléktalanságért rájuk kirótt több tízezer forintos bírságot. Tény, hogy a hajléktalanok régóta szerepelnek a Fidesz céltábláján. Míg 2010 előtti szocialista-liberális érában előfordult, hogy a városvezetők itt-ott helyben felléptek a fedél nélküliekkel szemben, a Fidesszel mindez rendszerré vált.

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32