Varga béremelést ígér a közszférában

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:43
A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: /

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután. Az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek. A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása július 20-án lesz.

Az MTI tudósítása szerint Varga Mihály pénzügyminiszter a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét azt mondta, a jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll. Szavai szerint jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, és az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd.

Azt mondta, hogy minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben. Hozzátette, hogy egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre. A nyugdíjak megtartják reálértéküket, és nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is.

A Zoom.hu egyébként arra hívta fel a figyelmet, hogy reálértéken csökken az oktatási kiadásokra fordított költségvetési források mértéke, hisz a 15 milliárdos többlet nem fedezi az inflációt sem.

Varga azt is mondta, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

A javaslat szerint a Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel –, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra. Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

Többet költhet Kövér hivatala

A 2019-es büdzsé javaslatában az is szerepel, hogy több mint 28 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése az idei 20,3 milliárdos keret után. Az előterjesztés értelmében bő 4 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 700 millió forinttal dologi kiadásokra. Növekszik a járulékok összege, a beruházásokra fordított keret pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre mintegy 90 millió forinttal emelkedik, 2,5 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd.

A törvényjavaslat a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) összesen 287,2 milliárd forint kiadást és 6,98 milliárd forint saját bevételt irányoz elő, ami azt jelenti, hogy mintegy 67,1 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén. A kiadások legnagyobb részét – 73,96 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,36 milliárd forint működési bevétel társul.

Az Igazságügyi Minisztérium és a bíróságok támogatása 2019-ben számottevően nő az idei költségvetéshez képest: az IM jövőre 14,744 milliárd forintos támogatást kap, a bíróságok pedig 138,428 milliárdot. Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

Mintegy 86 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre csaknem 513 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1,16 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1 százalék körül volt.

32 milliárd forinttal növekednek az ideihez képest jövőre a helyi önkormányzatok támogatásai, ezek a források a költségvetésről szóló előterjesztés szerint 705,4-ről 737,3 milliárdra bővülnek.

A jövő évi költségvetés 19 580,097  milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol. A kormányzati szektor  uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 1,8 százaléka.

Több adót fizethetünk
Jelentős a többletelvárás a különböző adókból – szúrta ki a 24.hu. A portál azt írja, hogy
  • a gazdálkodó szervezetektől közvetlenül 1354 milliárd forint helyett 1444 milliárd forint adó befizetésére számítanak. 
  • a lakosságtól közvetlenül majdnem 300 milliárd forinttal több adót szednének be, 2338 milliárd forint helyett 2608 milliárd forintot.
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adókból kis híján hatszáz milliárd forinttal többet terveztek, mint idén, 5827 milliárd forintnyit, áfában bő 450 milliárdos pluszt várnak 2018-hoz képest.
  • és a társadalombiztosítás összességében kicsivel több mint 200 milliárdos bevételtöbbletet remél az idei évi tervhez képest.

Szerző
2018.06.13 19:43

Még mindig dívik a feketemunka az építőiparban

Publikálás dátuma
2018.08.14 09:00
Shutterstock illusztráció
Fotó: /
Figyelmeztetés helyett már büntettek a munkaügyi ellenőrök. A munkaadók szerint újabban a dolgozók kérik a feketén foglalkoztatást.
Bár a korábbi évekhez képest kevesebb szabálytalan munkáltatót füleltek le a munkaügyi ellenőrök az immár szokásosnak mondható nyári akcióellenőrzés során, a kiszabott munkaügyi bírságok száma több mint a négyszeresére ugrott. Az eddigi figyelmeztetési gyakorlat ugyanis már nem bírt visszatartóerővel. A munkaügyi hatóság 1 037 vállalkozás 3 119 munkavállalóját érintő foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta június-júliusban, különös tekintettel a bejelentés nélküli, színlelt szerződésekre, a munkabérekre vonatkozó szabályok betartására, vagy a pihenőidő biztosítására. A nyári szezon miatt nagyobb figyelmet kapott az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás; de az utazási irodákba, fogászati rendelőkbe, pénzváltókba és szoláriumokba is kimentek az ellenőrök. A hatóság munkatársai a munkáltatók 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést, ami a munkavállalók 72 százalékát érintette. Az akcióellenőrzés egyik kiemelt célja a feketefoglalkoztatás feltárása volt; a legtöbb intézkedést emiatt is kellett megtenni. Az ellenőrzésbe vont munkavállalók közül 873 jogviszonya volt rendezetlen. Ők a vizsgált munkavállalók 28 százalékát tették ki, vagyis ez alapján tavalyhoz képest (34 százalék) némileg csökkent a feketefoglalkoztatás, az azt megelőző évekhez képest (21, illetve 25 százalék) viszont nőtt. Ezzel együtt a munkaügyi ellenőrök több mint négyszer annyi munkaügyi bírságot szabtak ki, mint a korábbi években. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint „a szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy 425 munkaügyi bírság kiszabása várható”. A korábbi években mindössze 100-112 bírságot szabtak ki.  
A szigort azzal indokolják, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett - a kis- és középvállalkozások támogatását célzó - enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. „A többség már tudatában volt annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia, és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával”- olvasható a jelentésben. Emiatt 2018-tól a minimális foglalkoztatási szabály megszegése - a bejelentés elmulasztása - már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után, aminek kiszabásával - az eddigi figyelmeztetések helyett - szemmel láthatólag nem is fukarkodtak az ellenőrök. A feketefoglalkoztatás egyébként továbbra is az építőipart érinti a legerőteljesebben - a hatóság a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta –, de jelentős a vendéglátásban és a kereskedelemben is, illetve növekvő arányt mutat a feldolgozóiparban.
Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók több mint felét foglalkoztatták feketén, ami tavalyhoz képest némi javulás ugyan, de az elmúlt évek tapasztalataihoz képest jelentős emelkedést jelent. Jól jelzi az ágazat „fertőzöttségét”, hogy Tolna megyében valamennyi, az építőipari ágazatban ellenőrzött munkavállaló esetében feketefoglalkoztatást tártak fel.    A munkaügyi ellenőrök ráadásul egyre többször találkoznak úgynevezett „kontár” foglalkoztatóval: Hevesben és a Baranyában ugrásszerűen nő a számuk. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással - sokszor az építtető tulajdonos nem is tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó -, például azért, mert szünetelteti vállalkozását, esetleg kényszertörlésre került, vagy nincs is az adott tevékenységre engedélye. A feketefoglalkoztatás legtipikusabb formája azonban még mindig a munkaviszonyhoz, illetve az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya. A munkáltatók gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság nem szándékos mulasztásból fakad, csak elfelejtették a bejelentést, vagy nem volt rá idejük. Gyakori az is, hogy a könyvelő és a munkáltató egymásra mutogat. A munkavállalók nagy része pedig nincs tisztában a munkajogi szabályokkal, amit könnyen kihasználnak a munkaadók. Persze van, hogy a munkavállaló ismeri az előírásokat, de állását féltve nem mer fellépni.  Új keletű jelenség viszont - a munkáltatók jelzése alapján -, hogy a munkavállalók jelentős része maga kéri a bejelentetlen foglalkoztatást, például azért, mert úgy nem vonják le a banki tartozást vagy a gyerektartást a béréből. A másik ok – főként a fiatalabb munkavállalóknál - , hogy nem bíznak a nyugdíjrendszer jövőjében, ezért inkább most szeretnének magasabb jövedelemre szert tenni.

Győr-Mosonban korrektebbek a munkaadók

Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében az ellenőrzött munkáltatók mindegyikénél találtak valamilyen szabálytalanságot a munkaügyi hatóság munkatársai, Győr-Moson-Sopron megyében viszont csak minden ötödiknél. Vas megyében a munkáltatók fele követett el jogsértést, Hajdú-Bihar megyében 59 százalékuk.  

2018.08.14 09:00
Frissítve: 2018.08.14 09:42

Csak kevés nyugdíjas akar tovább dolgozni

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:30
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
A GKI felmérése szerint 80 százalékuk egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő munkát, 11 százalékuk pedig csak részmunkaidőben dolgozna.
A jövő évtől a nyugdíjasok foglalkoztatásánál a munkáltatói kiadások nagy része eltűnik, csak a 15 százalékos szja-t kell majd megfizetni utánuk, amely kedvezőbb feltételeket nyújt az idősek foglalkoztatásához, mint a tavaly elindult nyugdíjasszövetkezeti rendszer. Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas él, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A GKI Zrt. által a körükben, 250 fős mintán elvégzett felmérés szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk pedig részmunkaidős állásban helyezkedne el, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és mindössze szintén  2 százalékuk választaná a teljes munkaidős foglalkoztatást.  Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. A legaktívabbak a "fiatalabb" nyugdíjasok, vagyis a 60 év alattiak: kétharmaduk szeretne dolgozni, viszont a teljes nyugdíjas halmazon belül az ő részarányuk csekély. A 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60 százaléka) 60 és 70 év közötti.   A kormány egyébként nem csak a nyugdíjasokban látja a munkaerőpiaci helyzet megoldását: a kismamákat is foglalkoztatnák, még ha ennek a feltételei országosan alig adottak. 
Témák
nyugdíjas
2018.08.14 08:30
Frissítve: 2018.08.14 09:07