Kamatot emelt a Fed

Publikálás dátuma
2018.06.13 22:26
AFP FOTÓ: SAUL LOEB
Fotó: /

Kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Federal Reserve/Fed), idén immár másodjára, 2015 decembere, a kamatemelési ciklus elindulása óta pedig hetedik alkalommal – írja az MTI.

A Federal Reserve monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) a piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 1,75-2,00 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. A testület ezt megelőzően márciusban emelte ugyancsak 25 bázisponttal a kamatsáv széleit, májusban pedig változatlanul hagyta.

A szövetségi pénz kamatlába történelmileg még így is alacsony szinten áll, de a kamatpálya emelkedése támogatja a dollárt, ami kedvezőtlen hatást gyakorolhat a feltörekvő országok fizetőeszközeire.

A FOMC tagjainak előrejelzései alapján idén még két alkalommal, jövőre pedig három alkalommal emelik a kamatot. 

A nyíltpiaci bizottság 2015 decembere előtt hét évig tartotta történelmi mélységben, zéró közeli szinten az alapkamatot, hogy ezáltal ösztönözze a gazdasági növekedést és felpörgesse az inflációt.

Szerző
2018.06.13 22:26

Nem unjuk a banánt: drágább a hazai, mint az egzotikus gyümölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 08:00

Fotó: / Kállai Márton
A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.
Egy kiló banán 280-345 forintért kapható, miközben egyes almafajtákért 350-400, a körtéért akár 500-600 forintot is kérnek a kereskedők. A banán és általában a déligyümölcsök árát egyebek mellet az is mozgatja, hogy amikor a termelő országokban a szezon miatt dömping van, akkor kedvezőbb áron adják. A banán főleg Közép-Amerikából érkezik, s ott már közeledik a banánérés csúcsidőszaka, és a termelési költségei pedig többnyire alacsonyabbak mint például a hazai gyümölcsök önköltsége. A közép-, illetve dél-amerikai bérköltségek még a magyar minimálbér szintjét sem nagyon érik el, egyelőre nem hallani munkaerőhiányról sem, miközben a magyar gazdák már egyre magasabb napszámmal tudnak csak szüret idején munkaerőhöz jutni. Emiatt is időnként előfordul, hogy a délről érkező termék még a szállítási költségekkel együtt is olcsóbb sok hazai gyümölcsnél. Ráadásul idén a jelentős fagykárt szenvedett őszi és kajszibarackot jóval drágábban mérték, mint a banánt, a narancsot, vagy a mandarint. A málnáról nem is szólva. Az pedig nehezen ellenőrizhető, hogy például a banán a termőhelyen frissen szedve és fogyasztva ízletesebb, zamatosabb-e, mint a beérés előtt leszüretelt és a magyarországi etilénkamrákban utóérlelt gyümölcs. Ennek ellenére évente fejenként 5-6 kilogrammot fogyasztunk belőle, feleannyit, mint almából. A fogyasztók fejében azonban az alma ma is egy olcsó vitaminforrás. Az árat tekintve ez már kevésbé igaz, még ha az akár ezer forintos áron kapható import Pink Lady-től, a kilónként 2-300 forintos, különböző kiszerelésű hazai fajtákig terjed is a kínálat – tájékoztatta a Népszavát Fórián Zoltán. Így könnyen előfordulhat, hogy a banán egyes időszakokban valóban olcsóbb mint az alma. Az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint a hazai termelői árakat az is feljebb tornázza, hogy az utóbbi években egyre több kertészet fejleszti a termesztési és a raktározási technológiát, amivel kiegyenlítettebbé teszi a hazai gyümölcskínálatot. Ez pedig jelentős befektetésekkel jár - tette hozzá. A hazai gyümölcsök közül novemberben már leginkább csak az alma és a körte található meg a pultokon – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitWeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A körte átlagos ára eleve 20-40 százalékkal magasabb, mint az almáé, így még akkor is drágább lehet a banánnál, ha a déligyümölcsöt nem akciósan árusítják. A hosszú távú szerződésekkel, igen koncentráltan működő banán világpiac hatékony, a kis haszon, nagy forgalom elve alapján zajlik a kereskedés – közölte Fórián Zoltán. Ez a déligyümölcs évente két szezonban is érik, így folyamatos az ellátás. A banán az élelmiszer kereskedelemben stratégiai cikknek számít, sosem hiányozhat a kínálatból. Az alma ára szintén a kereskedelem üzletpolitikájától függ, de az egész zöldség-gyümölcs piac folyamatainak értékelésekor figyelemmel kell erre lenni. Zöldségekből például idén csaknem ugyanannyi termett, mint tavaly (1,9 millió tonna körül), de például a hagymafélék és a gyökérfélék sokkal kevesebbet adtak. Ez már látszik is az árukon - jegyezte meg Fórián Zoltán. Az idei gyenge termés tükröződik a statisztikai adatokban is: szeptemberben 6,2 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, ezen belül a növényi termékek ára 12,1 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal e héten kiadott tájékoztatása szerint.  

Árhullám

A gyümölcsök ára 11 százalékkal esett szeptemberben. A zöldségfélék viszont 27 százalékkal kerültek többe, az egy évvel azelőtti árakhoz képest. Az alma ára számottevően, 39,5 százalékkal csökkent elsősorban amiatt, hogy az ipari léalma ára két évvel ezelőtti szintjére esett vissza. A körte 3 százalékkal olcsóbb lett, de az őszibarack 74 százalékkal drágult. A szőlő ára minimálisan, 0,2 százalékkal lett alacsonyabb. A paradicsom ára 29 százalékkal nőtt, ami nemcsak a bővülő keresletnek, hanem a kereslet szerkezete változásának (több cherry, koktél, fürtös) és az ügyes kiszerelési választéknak is köszönhető - magyarázta az Erste agrárszakértője. Más zöldségek ára is megindult felfelé: az uborkáé 24, a fejes salátáé mintegy 8, míg a karfiol 81, a fejes káposzta 58 százalékkal drágult. A vöröshagyma termelői ára 41, a sárgarépáé pedig 66 százalékkal lett magasabb. Mindezek a fogyasztói árakban is visszaköszönnek.

2018.11.17 08:00
Frissítve: 2018.11.17 08:00

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01