Kuczogi Szilvia: A kultúra anyagi támogatást igényel

Publikálás dátuma
2018.06.16. 09:05

Bár a Szépírók Társasága mára az irodalmi élet meghatározó szervezetévé vált, állami támogatása folyamatosan és drasztikusan csökken. A helyzetről Gács Anna leköszönő és Szkárosi Endre megválasztott elnököt kérdeztük.

A Szépírók Társasága a saját meghatározása szerint azért jött létre húsz évvel ezelőtt, hogy "a korszerű irodalomszemlélet, a hatékony érdekképviselet és a demokratikus kultúrpolitika fóruma legyen". Ma is ez a három fő cél? - kérdeztük a leköszönő és az új elnököt.

Gács Anna a korszerű irodalomszemlélet kérdésében ma úgy fogalmazna, hogy a bezárkózó, köldöknéző, nacionalista kánonközpontú kultúrafelfogás helyett többféle értelemben is nyitott irodalomképet kellene ápolnia a társaságnak: a világirodalomra, a laikus közönségre és az irodalom új formáira, új kommunikációs lehetőségeire nyitott felfogást. Szkárosi Endre szerint az alapelvek változatlanok. Azt mondja, a korszerű irodalomszemlélet az újra való tevékeny fogékonyságot és a hagyomány állandó, aktív jelenlétét együttesen jelenti.

Írók és szervezetek

Többen kezdeményezték 2004-ben, hogy az Írószövetség elnöksége határolódjon el Döbrentei Kornél kirekesztő - antiszemita - szellemű nyilvános megszólalásaitól. Miután ez nem történt meg és Döbrentei továbbra is tagja maradhatott a szervezet választmányának, Parti Nagy Lajos, majd Nádas Péter kilépett a szövetségből. Görgey Gábor, a Magyar PEN Club akkori elnöke - korábbi kulturális miniszter - is nyilvánosan jelezte kilépési szándékát. Az Írószövetség 24 tagja – köztük Bodor Ádám és Sándor Iván – nyílt levélben azt írta: "tűrhetetlen, hogy a szövetség bármely tagja gyűlöletre uszítson bármely kisebbség ellen". Döbrentei reakciója annyi volt: az ügy "nyálverés, semmi több". Ezt követően tömeges kilépési illetve átlépési hullám indult meg. Azóta a két szervezet viszonya változó. Legutóbb akkor nem keresett közös nevezőt az Írószövetség, amikor a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülése Esterházy Péter (a Szépírók 2016-ban elhunyt tagja) születésnapján kívánta megünnepelni a Magyar Próza Napját. Az Írószövetség ekkor a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával – mintegy viszonválaszul – Jókai Mór születésnapját jelölte ki erre a célra.

A Szépírók Társaságának 390 tagja van, állami, működési támogatása (2017) 700 ezer forint, programtámogatásokra (NKA, Arany János Emlékév, Kortárs Irodalom Éve) további 33,5 milliót kaptak tavaly.

Mostanra általánossá vált a kulturális élet átpolitizáltsága, ezért fontosnak éreztük megkérdezni, hogy valóban szükséges-e az írói illetve a rendszerszintű politizálás. Gácsnak rokonszenves, ha valaki folyamatosan érzékenyen figyeli, miféle világ az, amiben él, és valamilyen módon megfogalmazza a véleményét róla. Ha szolidáris a kisemmizettekkel, a jogfosztottakkal, a kiszolgáltatottakkal. De hogy ezt milyen formában juttatja kifejezésre, akár íróként, akár másként, azt nem lehet előírni. Szerinte a Szépírók Társaságában töretlen ez a meggyőződés, és folyamatosan keresik ennek a lehetőségeit - együtt és egyenként is. Nehéz meghúzni a határt, hogy mi tisztán szakmai kérdés, és mi politikai. Gács Anna hozzáteszi: "Még ha meg is húzzuk valahol, akkor sem kell az ilyen határokkal sokat foglalkozni. Állampolgárként és - ha létezik még ilyen – tekintélyfiguraként íróknak és írók szervezeteinek meg lehet, na jó, szerintem meg is kell szólalniuk a demokráciát, az emberi jogokat, az alapvető szolidaritást fenyegető lépések láttán."

Szkárosi Endre úgy látja, a közügyek intézése, a társadalmi részvétel értelmében többé-kevésbé mindenki politizál, karaktere és életállapota szerint. "Ebben nagy különbségek lehetnek időszakonként: láttunk írókat, akik életük egy meglett szakaszában lettek politikusak, mások aktív periódus után visszább vonultak. Ismét másokat – érthetően – erősen befolyásol a közpolitika aktuális állapota." Egy szakmai és így társadalmi szervezet számára a szakma – konkrét példánkban az irodalom - hosszú távú érdekeinek kell meghatározóaknak lenniük, "ezért figyelemmel is kell lennie a rendszerpolitikára, meg nem is célszerű mélyen belekeverednie" – árnyalja Szkárosi a képet. "Elnökként illetékességből minden, az irodalmi életet közvetlenül és erősen érintő ügyben meg kell szólalni. Szellemi és társadalmi felelősség alapján pedig minden, kellően fontos és vélemény-nyilvánítást igénylő ügyben."

"A hallgatás csalódást keltő volt"

"Az Írószövetség elnöke azt mondta, hogy elhatárolják magukat minden szélsőségtől, és nem vállalkoznak a gondolatrendőrség szerepére, a vitát elvetették. Többen örültek a kilépésektől várható tisztulásnak. Erre még nyolcvanöten kiléptek, mondhatni mindenki, akinek a nevét a mai magyar irodalomból a német olvasó ismeri, köztük e sorok írója is. Nincs ebben semmi öröm, de hát nem muszáj egymásnak vetni a vállunkat olyanokkal, akik bennünket sátánnak tartanak. Az ízlésünk, a humorunk, a nyelvhasználatunk más, és nehezen hozható közös nevezőre. Eszembe sem jut antiszemitának tartani az Írószövetség tagjainak zömét, tény azonban, hogy nem mutatta meg magát az a jó érzésű többség, amely az ilyen hangot nem szereti. Ez a hallgatás, a kiállásnak ez az elmaradása többünk számára csalódást keltő volt, amire csak egy válasz látszott lehetségesek, nem maradni ott, ahol nemkívánatos a jelenlétünk, és becsukni magunk mögött az ajtót, tudomásul véve, hogy más társaság vagyunk, és abban reménykedve, hogy a bent maradók inkább gondolkozni fognak a történteken, mintsem hogy gorombaságokat kiáltsanak utánunk. Illúzióinktól elbúcsúzni ritkán esik jól. Amúgy a lehetőség szerint civilizált válás után praktikus ügyekben az írószervezetek együtt fognak működni."

(Konrád György a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, 2004, részlet)

Gács Anna úgy véli, elnöksége idején elég sok mindent meg tudott valósítani a terveiből. "Sikerült áthatóbbá tenni a Szépírókat, fontos kérdésekben állást foglalnunk, vitát kezdeményeznünk. A Társaságon belül folyó beszélgetések is felizzottak, és igen tartalmasak lettek egy-egy kultúrpolitikai ügy kapcsán." Ami talán ennél fontosabb, hogy sikerült a magyar államtól független pályázati forrásokat, illetve magántámogatókat találniuk, bár ezek az összegek egyelőre csak töredékét teszik ki a költségvetésnek. "Erőteljesebbé vált a Szépírók társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos profilja is – az Utcáról Lakásba Egyesületet támogató Könyvhajlék árverés lett az egyik legkedvesebb projekt a számomra. Ami nem sikerült, az az adminisztrációnk hatékonyabbá tétele, de ez részben a működési támogatás brutális csökkentésének köszönhető" – teszi hozzá. Szkárosi úgy látja, pénz nélkül szervezeti tevékenységet végezni nem lehet. "Kitartás, dac, szívjóság segíthet áthidalni nehézségeket, de az értékek képviselete, a kultúra megjelenítése a társadalmi nyilvánosságban anyagi támogatást igényel"; alapvetően államit, hiszen Magyarországon a kultúra döntően állami támogatásból tud fennmaradni és újratermelődni.

Itt megkerülhetetlenné válik a kérdés, hogy miként és hol lehet meghúzni egy szervezet nevében a morális határokat. Gács Anna az elmúlt években többször találkozott azzal a dilemmával, hogy melyek azok az állami források, amelyekre érdemes és ildomos pályázni. "Ezeknek a határoknak a nagy részét mindenkinek magának kell meghúznia, egy szervezet nem írhatja elő a tagjainak, mit tegyenek és mit ne a kultúrpolitika útvesztőjében tapogatózva" – véli Gács, hozzátéve: "annyit tehet, hogy teret ad az ilyen kérdésekről szóló vitáknak". Ami a szervezet stratégiáját illeti: valóban több ilyen kérdés volt az elmúlt 3 évben (pályázzanak-e mint szervezet, delegáljanak-e tagokat a kuratóriumokba, elfogadják-e a Társaságnak szánt pénzt). "Ezeket megvitattuk, igyekeztem kitapogatni a különböző véleményeket, és ez alapján, de soha nem saját meggyőződéseimmel szemben próbáltam dönteni."

A politikai besorolás elkerülhetetlen, de természetellenes

Megválasztásának napján megszüntette írószövetségi tagságát Szkárosi Endre. A Szépírók új elnöke erősítené az együttműködést a társaságon belül, de az irodalmi élet egyéb szereplőivel is.

- Ön már a rendszerváltás előtt is az ellenkultúra ismert szereplője volt. Mi a különbség az akkori és a mostani helyzet között?

- Természetesen sok különbség van – a baj az, hogy egyre kevesebb. A döntéshozás és a források radikális központosítása, a társadalom fölötti ellenőrzés mind totálisabb kiterjesztése komoly baj, a többi ezzel jár.

- Megválasztásakor jelezte, hogy kilép az Írószövetségből. Ha eddig nem tartotta fontosnak, most mitől vált azzá?

- Megválasztásom napján szüntettem meg a tagviszonyomat az Írószövetséggel. Ez merőben technikai kérdés: egy szervezet elnökeként nem lehetek egy konkurens szervezet tagja, akkor sem, ha személy szerint jó viszonyt ápolok tagjai jelentős részével.

- A Szépírók Társasága megalakulását is valami - konkrétan az Írószövetség - elleni tiltakozás váltotta ki, s a jelenlegi kultúrpolitika most is ellenzékiként kezeli. A mindenkori elnökön múlik-e a társaság hovatartozása?

- Itt el kell oszlatni egy elterjedt tévhitet. A Szépírók Társasága az egykori Fiatal Írók József Attila Körének önállósodási törekvéseiből ered. A FIJAK a pártállami rendszer által meghatározott, egységes Írószövetségen belül engedélyezett nemzedéki szelep volt. A nyolcvanas évek közepén sikerült a névből levakarni a FI-t, így született újjá a JAK, majd a további önállósodás és az autonóm szervezet alapításának igénye önálló szellemi fórumként működő Baráti Köröket (ebből lett például az Örley Kör), irányzatos folyóiratokat (például az Új Hölgyfutárt) hozott létre. A rendszerváltással megnyílt a vágyott autonómia megteremtésének jogi lehetősége – de még így is hosszú időt kellett eltölteni a különböző hercehurcákkal, ezért végül 1997-ben tudott jogi értelemben is megalakulni a Szépírók Társasága. Ekkor teljesen mindegy volt, hogy valaki írószövetségi tag-e – sőt, a legtöbben eleve azok voltak. A társaság hovatartozása természetesen nem függhet soha az elnöktől, ám az elnöki koordináció mindig szerepet játszik a tagsági vélemény-együttes artikulációjában. A politikai besorolás elkerülhetetlen, de természetellenes. Nemcsak állami és ellenzéki politika létezik ugyanis, hanem szakmapolitika, közéleti véleményformálás és ne adjisten a politika vagy antipolitika is.

- Mit tesz az érdekérvényesítés javítása érdekében?

- Erősíteni szeretném az együttműködést saját szervezetünkön belül, de az irodalmi élet szervezeti és intézményi szereplőivel is. És kívánatos fejleszteni a Szépírók Társasága nemzetközi jelenlétét, bilaterális munkakapcsolatok, csereprogramok és többszereplős együttműködések révén.



Témák
támogatás

Meddig tudunk felállni? - Operett a POSZT-on

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:49
ÚJ IRÁNY Béres Attila nem hagyományos előadást rendezett FOTÓK: WALTER PÉTER
Ritkán kerül be operett a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába, most a kecskeméti Csárdáskirálynővel ez megesett, a felvetődő viták ellenére nem érdemtelenül.

A Csárdáskirálynőnél bevésődtek az emlékezetünkbe fontos, akár korszakalkotó előadások és szereplők, például Honthy Hanna, vagy Feleki Kamill, aztán később egy legendássá lett kaposvári előadásban Mohácsi János rendezésében Molnár Piroska, vagy Kulka János. Az akkori újítónak mondható Mohácsi-produkció Szilviája Sáfár Mónika volt. Ebben az évadban Béres Attila gondolta úgy, hogy neki bizony mondanivalója van a Csárdáskirálynővel és Kecskeméten Sáfár Mónikára bízta a címszerepet, Cecíliát.

Egyébként nem csak ezért juthat eszünkbe a Mohácsi-féle Csárdáskirálynő, hanem azért is, mert érezhetően Béres Attila sem hagyományos interpretációt szeretett volna színre vinni, hanem bele kívánta sűríteni a korszakkal kapcsolatos társadalmi, emberi és szociológiai asszociációkat. Részben sikerült is, ez a Csárdáskirálynő ugyanis tényleg elindul ebbe az irányba, sok apró részlet belekerül, amely az említettekre vonatkozik, de valahogy mégsem válik igazán unikálissá, újszerűvé. Szinte minden elemében akad viszont dicsérni való. Nagyszabású és látványos Cziegler Balázs díszlete, az orfeum és a palotabelső is vonzó. Barta Dóra koreográfiája lendületes, kellően kreatív. A színészek is mindent megtesznek. A már említett Sáfár Mónika formátumos alakítást nyújt, képes a saját bölcsességét élettapasztalatait is beleszőni a játékába. Dobó Enikő Szilviaként nagy alázattal van jelen, és ez igaz az Edvint játszó Orth Péterre is, aki azért kicsit küzd az énekléssel. A dalok egyébként javarészt minőségi szinten szólalnak meg. A két leghálásabb szerepben Miska főpincérként Kőszegi Ákos, Kaucsiánó Bonifác grófként pedig Szemenyei János jeleskedik és mindketten képesek egyéni ízt adni a figurájuknak.

Az előadásban bizonyos hangsúlyok felerősödnek, például a Cecília társadalmi felemelkedésének az útja és az ára. Amikor otthagyja az orfeumot, tudatosan elindul egy úton, szakít a régi életével. Itt viszont amikor a trónörökös szeretője lesz és ez bőven kifejtődik, gyakorlatilag visszatér a régi énjéhez. Tehát kérdés, hogy aki egyszer prostituálódott, az feltud-e hagyni ezzel végleg, vagy idővel törvényszerű az ismétlődés. Amennyiben persze az élethelyzet ezt megkívánja. A másik hangsúly a háború, a történet az I. világháború idején játszódik. Béres Attila rendezésében a végén az előadásból nem következő látványos gesztusként a szereplőket lelövik, de ők újra felállnak és ez többször megismétlődik. Végül aztán állva maradnak. Bizonyítva, hogy bennünket magyarokat nem lehet csak úgy leteríteni. Azon felül, hogy ennek a befejezésnek finoman szólva is megkérdőjelezhető a színpadi érvényessége, azt azért hozzátenném, van az a határ, ahonnan már nem nagyon lehet felállni. Még egy operettben sem.

Info:
Leo Stein/Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
A Kecskeméti Katona József Színház előadása a POSZT-on
Rendező: Béres Attila

Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 19:33

Rátonyi Róbert Operettfesztivál Veszprémben

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:46
Honthy Hanna és Rátonyi Róbert Forrás: Fortepan/Bauer Sándor

A Veszprémi Petőfi Színház június 21. és 24. között rendezi meg az I. Rátonyi Róbert Operettfesztivált. Oberfrank Pál a veszprémi teátrum igazgató elmondta, hogy a műfaj egyik legkiválóbb alakja, Rátonyi Róbert életének utolsó éveiben Veszprémben dolgozott, így nem volt kérdés, hogy róla nevezzék el a négynapos operettfesztivált. Rátonyi Hajni színművész kifejezte örömét, hogy 26 év után is szeretettel gondolnak édesapjára, aki négy évet töltött a Veszprémi Petőfi Színházban. Rátonyi Róbert zongoraművész szerint a hagyományteremtő céllal létrejött operettfesztivál édesapja életművének megkoronázása. „Nem vezetett színházat, noha képes lett volna rá, nem kapott Kossuth-díjat és nem érhette meg munkásságának 50. évfordulóját, 70. életévét sem. Ez az esemény elégtétel számunkra, hogy fennmaradjon életműve.” - tette hozzá.

A sorozat a Bor, mámor szerelem című operett-összeállítással nyílik, másnap lesz magyar nóta és operettest, illetve egy beszélgetés a legendás primadonnáról, Honthy Hannáról. Ugyancsak beszélgetést rendeznek a rendezvény névadójáról Rátonyi Róbertről is, a diskurzust Nemlaha György vezeti és a művész több családtagja is részt vesz az eseményen. A fesztiválon szerepel a Budapesti Operettszínház A régi nyár című előadása, és a sorozathoz kapcsolódik egy Rátonyi Róbert emlékkiállítás is. A fesztivál záróeseménye egy operettgála lesz, amelyen fellép többek között Oszvald Marika, Peller Károly, Lukács Anita, Vadász Zsolt, Szóka Júlia és Nyári Zoltán.

Szerző