Nem ilyen reformot akartak a tudósok

Publikálás dátuma
2018.06.19 07:02
TELJES HATALOMÁTVÉTEL - Egy a 44-ből: az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete FOTÓ: MTI/BALATON JÓZSEF
Külföldi professzorok sora ítéli el, hogy a kormány államosítaná a magyar tudományt. Pedig egyes vélemények szerint akár jól is hozzányúlhattak volna a korántsem tökéletes rendszerhez.

Nemzetközi tiltakozás kezd kialakulni a magyar kormány legújabb terve miatt, miszerint az új Innovációs és Technológiai Minisztérium teljes egészében magához vonná a tudományos kutatásokra fordítható forrásokat, mintegy 70 milliárd forintot. Ha a terv megvalósul, a tárca rendelkezhet a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható támogatásával (29,1 milliárd forint), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram teljes költségvetésével (12,7 milliárd forint) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatásával is.

Tudományos körökben a legnagyobb felháborodást az utóbbi keltette, hiszen az MTA intézetei eddig önállóan dolgozhattak, most azonban fennáll a kutatási autonómia csorbításának veszélye, vagyis a jövőben a kormány szabályozhatja, milyen kutatások indulhatnak. Az MTA köztestületi tagjaiból alakult Stádium 28 Kör múlt héten egy közleményt is kiadott, amiben hevesen tiltakoztak a kormány terve ellen. Az állásfoglalás petíció formájában is felkerült az internetre, és már számos külföldi egyetem oktatója, professzora, akadémikusa is aláírta.

Daniel Büring, a Bécsi Egyetem professzora úgy fogalmazott: a tudományosság hosszabb távú perspektívákkal rendelkezik, mint bármelyik kormány. A történelem már megtanította számunkra, hogy a tudományos intézmények szabadsága hosszú távon az egész társadalom érdekét szolgálja. A magyar tudománynak nagy történelme van, nem szabad veszni hagyni egyetlen kormány rövid távú elképzelései miatt. Elinor Shaffer, a Londoni Egyetem professzora, a Brit Tudományos Akadémia tagja pedig azt írta: az Orbán-kormány lépése "sokkoló megsértése" a magyar akadémiai és kutatási autonómiának, amely szűkíti az értékes, világszínvonalú magyar tudományos munka lehetőségeit. A petíciót eddig mintegy kétezren írták alá.

A magyar felsőoktatásban dolgozó oktatókból és kutatókból álló Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában pedig arra emlékeztetett, nem a mostani az Orbán-kormány első tudomány-, kultúra- és értelmiségellenes lépése. "A felsőoktatásból való drasztikus forráskivonás, a filozófusok elleni boszorkányüldözés (2011), az egyetemi oktatók tömeges kényszernyugdíjazása (2013), a felsőoktatás kancellári irányítás alá helyezése (2015), egyes egyetemi szakok önkényes megszüntetése (2015), a Közép-európai Egyetem (CEU) elleni hadjárat (2017/2018), és a felsőoktatásba való bejutás folyamatos szűkítése után a NER a tudományos kutatás maradék autonómiáját készül felszámolni" – írták.

– Nem állítom, hogy a jelenlegi kutatóintézeti hálózat tökéletes, de amit most terveznek, azt messze nem lehet reformnak nevezni - vélekedett Csibra Gergely. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja, a CEU professzora szerint a rendszerváltás óta vita tárgya, ki rendelkezzen a tudományra szánt források felett, mind a minisztériumi, mind az akadémiai oldal mellett vannak érvek és ellenérvek. Arra ugyanakkor nem tudott példát mondani, hogy bármelyik más európai országban közvetlen kormányzati irányítással működne a kutatásfinanszírozás, a legtöbb helyen az állami intézményekben is tudományos tanácsok döntenek a források szétosztásáról. Hozzátette: a magyar kormány tervei még nem teljesen világosak, az érintettekkel nem egyeztettek, konkrétumok nincsenek, nem lehet semmit biztosra mondani.

Hasonló véleményen van Kálmán László nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is, aki Facebook-oldalán írt arról, kutatótársaival már a '90-es évektől sokszor megemlítették, hogy "a szocializmusból örökölt kutatóintézeti hálózat alapos reformra szorul", és ennek a reformnak "inkább a nagyobb, mint a kisebb autonómia felé kellene haladnia".

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az M1-en legutóbb úgy nyilatkozott: a kormány lépése nem sérti az MTA érdekeit és autonómiáját. "Hiszen ezt a forrást az MTA meg fogja kapni. Annyi változás lesz, hogy megállapodunk bizonyos nagyobb ügyekben" – mondta. Szerettük volna megtudni az innovációs tárcától, melyek azok a "bizonyos nagyobb ügyek", illetve pontosan hogyan tervezik a kutatási források koordinálását, ám kérdéseinkre hétfő estig nem kaptunk válaszokat.

10 központ, 44 intézet
Az MTA kutatóintézet-hálózata 10 kutatóközpontból, ezeken belül 39 kutatóintézetből és további 5 önálló kutatóintézetből áll. A kutatóintézet-hálózat a felfedező, vagyis az alapkutatást tekinti fő feladatának. Az intézetekben minden évben sok száz olyan publikáció készül, amelyet rangos nemzetközi szaklapok közölnek. A hálózat több világszínvonalú kutatóintézettel rendelkezik, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetet vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetet a világ legfontosabb kutatóhelyeiként tartják számon a nemzetközi tudományos közegben.



Szerző

Meghibásodás csökkentette a Paksi Atomerőmű teljesítményét

Publikálás dátuma
2019.03.25 13:14

Fotó: PAKSI ATOMERŐMŰ/ BODAJKI ÁKOS
100 MW-ot meghaladó teljesítménycsökkentés történt az atomerőmű 3. blokkján vasárnap. A szakemberek már javították a hibát.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 3. blokkján gőzfejlesztő szintszabályozó szelep meghibásodása miatt karbantartást végeztek a szakemberek március 24-én 8 és 12 óra között - írja a Portfolio.hu.
A történtek miatt a blokkot 70 százalékra terhelték le - ez a nettó 443 MW teljesítményű blokk esetében 100 MW-nál nagyobb kiesést jelentett. A teljesítménycsökkenés az átviteli rendszerirányító által közölt termelési adatokban is látható.
A művelet a szabályok betartásával, a rendszerirányítóval (MAVIR) egyeztetve, a HUPX közzétételi honlapon bejelentve zajlik - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".