Nem ilyen reformot akartak a tudósok

Publikálás dátuma
2018.06.19 07:02
TELJES HATALOMÁTVÉTEL - Egy a 44-ből: az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete FOTÓ: MTI/BALATON JÓZSEF
Fotó: /
Külföldi professzorok sora ítéli el, hogy a kormány államosítaná a magyar tudományt. Pedig egyes vélemények szerint akár jól is hozzányúlhattak volna a korántsem tökéletes rendszerhez.

Nemzetközi tiltakozás kezd kialakulni a magyar kormány legújabb terve miatt, miszerint az új Innovációs és Technológiai Minisztérium teljes egészében magához vonná a tudományos kutatásokra fordítható forrásokat, mintegy 70 milliárd forintot. Ha a terv megvalósul, a tárca rendelkezhet a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható támogatásával (29,1 milliárd forint), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram teljes költségvetésével (12,7 milliárd forint) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatásával is.

Tudományos körökben a legnagyobb felháborodást az utóbbi keltette, hiszen az MTA intézetei eddig önállóan dolgozhattak, most azonban fennáll a kutatási autonómia csorbításának veszélye, vagyis a jövőben a kormány szabályozhatja, milyen kutatások indulhatnak. Az MTA köztestületi tagjaiból alakult Stádium 28 Kör múlt héten egy közleményt is kiadott, amiben hevesen tiltakoztak a kormány terve ellen. Az állásfoglalás petíció formájában is felkerült az internetre, és már számos külföldi egyetem oktatója, professzora, akadémikusa is aláírta.

Daniel Büring, a Bécsi Egyetem professzora úgy fogalmazott: a tudományosság hosszabb távú perspektívákkal rendelkezik, mint bármelyik kormány. A történelem már megtanította számunkra, hogy a tudományos intézmények szabadsága hosszú távon az egész társadalom érdekét szolgálja. A magyar tudománynak nagy történelme van, nem szabad veszni hagyni egyetlen kormány rövid távú elképzelései miatt. Elinor Shaffer, a Londoni Egyetem professzora, a Brit Tudományos Akadémia tagja pedig azt írta: az Orbán-kormány lépése "sokkoló megsértése" a magyar akadémiai és kutatási autonómiának, amely szűkíti az értékes, világszínvonalú magyar tudományos munka lehetőségeit. A petíciót eddig mintegy kétezren írták alá.

A magyar felsőoktatásban dolgozó oktatókból és kutatókból álló Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában pedig arra emlékeztetett, nem a mostani az Orbán-kormány első tudomány-, kultúra- és értelmiségellenes lépése. "A felsőoktatásból való drasztikus forráskivonás, a filozófusok elleni boszorkányüldözés (2011), az egyetemi oktatók tömeges kényszernyugdíjazása (2013), a felsőoktatás kancellári irányítás alá helyezése (2015), egyes egyetemi szakok önkényes megszüntetése (2015), a Közép-európai Egyetem (CEU) elleni hadjárat (2017/2018), és a felsőoktatásba való bejutás folyamatos szűkítése után a NER a tudományos kutatás maradék autonómiáját készül felszámolni" – írták.

– Nem állítom, hogy a jelenlegi kutatóintézeti hálózat tökéletes, de amit most terveznek, azt messze nem lehet reformnak nevezni - vélekedett Csibra Gergely. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja, a CEU professzora szerint a rendszerváltás óta vita tárgya, ki rendelkezzen a tudományra szánt források felett, mind a minisztériumi, mind az akadémiai oldal mellett vannak érvek és ellenérvek. Arra ugyanakkor nem tudott példát mondani, hogy bármelyik más európai országban közvetlen kormányzati irányítással működne a kutatásfinanszírozás, a legtöbb helyen az állami intézményekben is tudományos tanácsok döntenek a források szétosztásáról. Hozzátette: a magyar kormány tervei még nem teljesen világosak, az érintettekkel nem egyeztettek, konkrétumok nincsenek, nem lehet semmit biztosra mondani.

Hasonló véleményen van Kálmán László nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is, aki Facebook-oldalán írt arról, kutatótársaival már a '90-es évektől sokszor megemlítették, hogy "a szocializmusból örökölt kutatóintézeti hálózat alapos reformra szorul", és ennek a reformnak "inkább a nagyobb, mint a kisebb autonómia felé kellene haladnia".

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az M1-en legutóbb úgy nyilatkozott: a kormány lépése nem sérti az MTA érdekeit és autonómiáját. "Hiszen ezt a forrást az MTA meg fogja kapni. Annyi változás lesz, hogy megállapodunk bizonyos nagyobb ügyekben" – mondta. Szerettük volna megtudni az innovációs tárcától, melyek azok a "bizonyos nagyobb ügyek", illetve pontosan hogyan tervezik a kutatási források koordinálását, ám kérdéseinkre hétfő estig nem kaptunk válaszokat.

10 központ, 44 intézet
Az MTA kutatóintézet-hálózata 10 kutatóközpontból, ezeken belül 39 kutatóintézetből és további 5 önálló kutatóintézetből áll. A kutatóintézet-hálózat a felfedező, vagyis az alapkutatást tekinti fő feladatának. Az intézetekben minden évben sok száz olyan publikáció készül, amelyet rangos nemzetközi szaklapok közölnek. A hálózat több világszínvonalú kutatóintézettel rendelkezik, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetet vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetet a világ legfontosabb kutatóhelyeiként tartják számon a nemzetközi tudományos közegben.



Szerző
2018.06.19 07:02

Bevásárlóközpontban látták Nikola Gruevszkit (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:55
Nikola Gruevszki
Fotó: AFP/
Egy budapesti üzletközpontban sétálgatott szombaton a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök, aki menekültként lehet Magyarországon.
Teljes nyugalommal sétálgatott egy budapesti bevásárlóközpontban szombat este a hazájában elítélt, bukott macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki - írja a 444.hu. Gruevszki tavaly ősszel érkezett titokzatos körülmények között az országba, miután egy korrupciós ügy miatt börtönbe kellett volbna vonulnia Macedóniában. A volt elnöknek - aki hatalma teljében Orbán Viktorral is összebarátkozott - végül a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy elmenekülhessen az általa elkövetett törvénytelenségek számonkérése elől. Magyar diplomaták segítségével átjutott több határon is, majd bonyolult ügyéhez képest példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.
Gruevszkit legutóbb december közepén látták nyilvánosan megjelenni Budapesten, egy rózsadombi étteremben, ahol egy macedón vámhivatalnokkal ebédelt. Korábban az Erzsébet téri karácsonyi vásárban is többször feltűnt, luxusboltok környékén, majd az Anker közben is lefényképezték, ahol szórakozóhelyek sokasága van.
2019.01.21 08:55

Bayer bocsánatot kért Hadházytól, csendben és magában

Publikálás dátuma
2019.01.21 07:40

Fotó: Népszava/ Vajda József
Addig nem hajlandó nyilvánosságra hozni bocsánatkérő levelét, amíg nem kér elnézést Orbántól Hadházy az O1G miatt. Ám nagyon sokba kerülhet ez Bayernek.
Bayer Zsolt megírta azt a bocsánatkérést, amire a bíróság kötelezte azért, mert megsértette Hadházy Ákos emberi méltóságát. Ám a bocsánatkérést - továbbra sem teljesítve az ítéletet, mely szerint 30 napig Bayer blogján kell annak elérhetőnek lennie - a lovagkeresztes publicista közjegyzői letétbe helyezi. Mint a fideszes véleményvezér az Echo TV-nek elárulta, ezt ő polgári engedetlenségnek gondolja, mint hogy
addig nem hozza nyilvánosságra a bocsánatkérést, ameddig Hadházy nem kér bocsánatot Orbán Viktortól, és nem határolódik el az O1G logótól.
Azt is hozzátette, ameddig az ellenzék az O1G alatt "menetel", ő nem kér bocsánatot.
Hadházy Ákos korábban blogbejegyzései miatt perelte Bayer Zsoltot, aki ezek egyikében azt írta: ha Simicska így bedobta a gecizést, akkor „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli". Az októberi poszttal kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy Bayer megsértette Hadházy emberi méltóságát, a képviselőtársával való ilyen módon történő párhuzamba állítás pedig különösen lealázó kontextus.
A publicistának 300 ezer forintot kell fizetnie, és nyilvánosan bocsánatot kérnie. Bayer aki úgy kommentálta az ítéletet, hogy bocsánatot nem kér, a pénzt ötforintosokban gyűjti össze. Hadházy viszont végrehajtást indít ellene, ha így tesz:
előbb 50 ezer, majd 100 ezer, a későbbiekben pedig 3-4 havonta félmillió forintot kellhet fizetnie, amíg nem kér bocsánatot.
Az ötösöket sem fogja átvenni a képviselő, mivel a jogszabály szerint csak ötven darab pénzérmét köteles bárkitől elfogadni, ha pedig Bayer Zsolt ezt nem veszi figyelembe, külön végrehajtást indít ellene, hogy normálisan törlessze a bánatpénzt.
2019.01.21 07:40
Frissítve: 2019.01.21 07:42