Nem ilyen reformot akartak a tudósok

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:02
TELJES HATALOMÁTVÉTEL - Egy a 44-ből: az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete FOTÓ: MTI/BALATON JÓZSEF
Külföldi professzorok sora ítéli el, hogy a kormány államosítaná a magyar tudományt. Pedig egyes vélemények szerint akár jól is hozzányúlhattak volna a korántsem tökéletes rendszerhez.

Nemzetközi tiltakozás kezd kialakulni a magyar kormány legújabb terve miatt, miszerint az új Innovációs és Technológiai Minisztérium teljes egészében magához vonná a tudományos kutatásokra fordítható forrásokat, mintegy 70 milliárd forintot. Ha a terv megvalósul, a tárca rendelkezhet a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható támogatásával (29,1 milliárd forint), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram teljes költségvetésével (12,7 milliárd forint) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatásával is.

Tudományos körökben a legnagyobb felháborodást az utóbbi keltette, hiszen az MTA intézetei eddig önállóan dolgozhattak, most azonban fennáll a kutatási autonómia csorbításának veszélye, vagyis a jövőben a kormány szabályozhatja, milyen kutatások indulhatnak. Az MTA köztestületi tagjaiból alakult Stádium 28 Kör múlt héten egy közleményt is kiadott, amiben hevesen tiltakoztak a kormány terve ellen. Az állásfoglalás petíció formájában is felkerült az internetre, és már számos külföldi egyetem oktatója, professzora, akadémikusa is aláírta.

Daniel Büring, a Bécsi Egyetem professzora úgy fogalmazott: a tudományosság hosszabb távú perspektívákkal rendelkezik, mint bármelyik kormány. A történelem már megtanította számunkra, hogy a tudományos intézmények szabadsága hosszú távon az egész társadalom érdekét szolgálja. A magyar tudománynak nagy történelme van, nem szabad veszni hagyni egyetlen kormány rövid távú elképzelései miatt. Elinor Shaffer, a Londoni Egyetem professzora, a Brit Tudományos Akadémia tagja pedig azt írta: az Orbán-kormány lépése "sokkoló megsértése" a magyar akadémiai és kutatási autonómiának, amely szűkíti az értékes, világszínvonalú magyar tudományos munka lehetőségeit. A petíciót eddig mintegy kétezren írták alá.

A magyar felsőoktatásban dolgozó oktatókból és kutatókból álló Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában pedig arra emlékeztetett, nem a mostani az Orbán-kormány első tudomány-, kultúra- és értelmiségellenes lépése. "A felsőoktatásból való drasztikus forráskivonás, a filozófusok elleni boszorkányüldözés (2011), az egyetemi oktatók tömeges kényszernyugdíjazása (2013), a felsőoktatás kancellári irányítás alá helyezése (2015), egyes egyetemi szakok önkényes megszüntetése (2015), a Közép-európai Egyetem (CEU) elleni hadjárat (2017/2018), és a felsőoktatásba való bejutás folyamatos szűkítése után a NER a tudományos kutatás maradék autonómiáját készül felszámolni" – írták.

– Nem állítom, hogy a jelenlegi kutatóintézeti hálózat tökéletes, de amit most terveznek, azt messze nem lehet reformnak nevezni - vélekedett Csibra Gergely. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja, a CEU professzora szerint a rendszerváltás óta vita tárgya, ki rendelkezzen a tudományra szánt források felett, mind a minisztériumi, mind az akadémiai oldal mellett vannak érvek és ellenérvek. Arra ugyanakkor nem tudott példát mondani, hogy bármelyik más európai országban közvetlen kormányzati irányítással működne a kutatásfinanszírozás, a legtöbb helyen az állami intézményekben is tudományos tanácsok döntenek a források szétosztásáról. Hozzátette: a magyar kormány tervei még nem teljesen világosak, az érintettekkel nem egyeztettek, konkrétumok nincsenek, nem lehet semmit biztosra mondani.

Hasonló véleményen van Kálmán László nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is, aki Facebook-oldalán írt arról, kutatótársaival már a '90-es évektől sokszor megemlítették, hogy "a szocializmusból örökölt kutatóintézeti hálózat alapos reformra szorul", és ennek a reformnak "inkább a nagyobb, mint a kisebb autonómia felé kellene haladnia".

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az M1-en legutóbb úgy nyilatkozott: a kormány lépése nem sérti az MTA érdekeit és autonómiáját. "Hiszen ezt a forrást az MTA meg fogja kapni. Annyi változás lesz, hogy megállapodunk bizonyos nagyobb ügyekben" – mondta. Szerettük volna megtudni az innovációs tárcától, melyek azok a "bizonyos nagyobb ügyek", illetve pontosan hogyan tervezik a kutatási források koordinálását, ám kérdéseinkre hétfő estig nem kaptunk válaszokat.

10 központ, 44 intézet
Az MTA kutatóintézet-hálózata 10 kutatóközpontból, ezeken belül 39 kutatóintézetből és további 5 önálló kutatóintézetből áll. A kutatóintézet-hálózat a felfedező, vagyis az alapkutatást tekinti fő feladatának. Az intézetekben minden évben sok száz olyan publikáció készül, amelyet rangos nemzetközi szaklapok közölnek. A hálózat több világszínvonalú kutatóintézettel rendelkezik, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetet vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetet a világ legfontosabb kutatóhelyeiként tartják számon a nemzetközi tudományos közegben.



Szerző

Egy migránsszendvics utóélete

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:00
Metcz János, szigetvári mezőgazdasági vállalkozó szerint a szendvicstörténettel csak elterelte a figyelmet a kormány arról, hogy
Egy hónapja adott meghökkentő magyarázatot az agrárminiszter a sertéspestis terjedésére. Mint azt riportunkból kiderül, a termelőkben mély nyomott hagyott a politikus állítása.

Az agrárminiszter még május közepén azt mondta, hogy egy migráns eldobott szendvicse okozhatta hazánkban az afrikai sertéspestist. Noha a sertéstartók ezt képtelenségnek vélik, a jelek szerint nincs az a migránsozás, amire ne lenne nálunk kuncsaft.

– Dajkamese! Az egyszerű emberek meggyalázása! Nem nézhetnek minket ennyire butának! – ekképp háborog Metcz János, szigetvári mezőgazdasági vállalkozó annak okán, hogy Nagy István, agrárminiszter szerint egy migráns eldobott szendvicse okozhatta Magyarországon a vaddisznók közt terjedő afrikai sertéspestist.

A 30 hektár szántón gazdálkodó Metcz évente 50-60 hízót ad le, s míg tavaly a sertés kilójáért 380 forintot fizettek az átvevők, jelenleg 280-at, s az utóbbi ár már nem fedezi az állattartás önköltségét. Az áresést az átvevők azzal magyarázzák, hogy tucatnyi ország nem vesz magyar sertésárut a betegség megjelenése óta, így a feldolgozók elvesztették piacuk jelentős részét. Tegyük hozzá, hogy hazánkban még nem mutatták ki az afrikai pestist a házisertés állományban, ám a vevők óvatossága nem felesleges, hisz ez az – emberre veszélytelen, a sertésekre azonban végzetes – betegség valóban átterjedhet a vaddisznókról a ház körül nevelt jószágokra. Metcz János tudja ezt, a migráns elhajította szendvics történetet viszont életidegennek és politikai szándékúnak gondolja:

– A miniszter magyarázata arra jó, hogy folytassák a migránsozást. Na és a figyelem elterelésére: a kormánynak az lett volna a dolga, hogy találja ki, miként lehet a termelők érdekében stabilizálni a felvásárlási árakat. Ezt elmulasztották, s hogy ezt ne kérjük rajtuk számon, elterelik a figyelmet a már bevált migránsozással.

Nagy István egy hónapja, a parlament mezőgazdasági bizottsága előtt, a bemutatkozó meghallgatásán mondta a már idézett hipotézist a pestis idejutásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a sokakat meglepő feltételezést mennyire fogadta be az agrárszakma és a közvélemény. Nos, az általunk megkérdezett baranyai sertéstartók véleményét talán Metcz János már citált szavaival lehet legpontosabban összefoglalni. A családjával 300 hektárt művelő, ugyancsak Szigetváron élő, 72 eztendős Karácsony Móric ezzel egészíti a képet:

– Az afrikai sertéspestist eddig hevesi és szabolcsi vaddisznókon mutatták ki, s arra nem is mozognak menekültek. És hát a migránsok leginkább muszlimok, ők meg nem esznek sertéshúsból készült szendvicset.

Egy vajszlói asszony, aki húsz hízót ad le évente ugyancsak képtelenségnek minősítette Nagy István állítását, de ő megajándékozott minket egy, a kistermelők közt erősödő összeesküvés-elméletével is:

– Ez az egész arra jó, hogy a kistermelők hagyják abba a sertéstartást, és csak a nagyok maradjanak meg, konkurencia nélkül. És hogy ezt senki se lássa, bedobták a migránsos szendvicsmesét. Miután a migránsokról az emberek mindent elhisznek, ezt is el fogják.

A vajszlói asszonynak némiképp igaza lett. Mert bár a sertést leadásra hizlalók egyöntetűen ostobaságnak tartják a migráns eldobott szendvicséről szóló elképzelést, a baranyai falvak lakóinak jelentős százaléka – a jelek szerint – hajlamos hitelt adni a miniszter szavainak. Tegyük hozzá, hogy a kérdezettek túlnyomó többsége nem is hallott az afrikai sertéspestisről és annak következményeiről. A Nagypeterden élő, 80 esztendős Zsigmond László évente 7-8 sertést vág le családjának, gyermekeinek, unokáinak. A kora ellenére remek mozgású, ránctalan férfi tőlem hallotta először az agrárminiszter szendvicses sztoriját. Mikor megkérdeztem őt, hihetőnek tartja-e mindezt, akkor ő ennyit mondott:

– A tévében azt láttam, hogy a migránsok nagy koszt hagynak maguk után, ezért elképzelhető, hogy ők okozták.

Efféle válaszok ismétlődtek mindenfelé, Csányoszrón, Magyarmecskén, Királyegyházán, Baksán és Görcsönyben. Vajszlón, az egyik divatáru üzlet eladónője ekképp összegezte saját megfigyelését:

– Errefelé nem beszédtéma a sertéspestis meg a migráns szendvicse, de az emberek a migránsokról bármit elhisznek, még ezt is.

Pécsett is megfaggattam az embereket ebben a kérdésben. A sertéspestisről és a miniszter szendvicses történetéről itt is kevesen tudtak, de amikor felidéztem Nagy István feltételezését, akkor a pécsiek többsége csak nevetett és a miniszter szavait a kormánytól megszokott migránsozásnak ítélte, amit azonban szerintük senki sem hisz el. Megjegyeztem, hogy a falvakban van hitele a politikus szavainak, mire elcsodálkoztak. Egy ötvenes pécsi férfi, akinek szenvedélye a vadászat, így fogalmazott:

– Ezer százalékig nem kizárható, hogy egy migráns szendvicse okozta a pestist, de eddig még nem találkoztam olyan vadásszal, aki ezt ne tartaná méretes marhaságnak. Próbálja ki: egy vadász sincs, aki elhinné. Egy se! Tán, még a Semjén se.

Nagyon erős UV-sugárzásra figyelmeztetnek

Publikálás dátuma
2018.06.18. 23:01
Illusztráció/AFP fotó

Kedden nagyon erős UV-B sugárzás várható - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez hétfő este eljuttatott közleményében. A Dunántúlon a figyelmeztetési értéket meghaladó, 7,7-es UV-B sugárzás várható. Ha lehetséges, 11 és 15 óra között kerülni kell a napozást. Ilyenkor, normál bőrtípusnál, már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet - hívták fel a figyelmet. A várható UV-B értékek területi eloszlása itt megtekinthető. Az előrejelzés szerint kedden a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14-20, a legmagasabb hőmérséklet 27-32 fok között valószínű.

Szerző