Maradt az alapkamat és nagyon gyenge forint

Publikálás dátuma
2018.06.19 16:43
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

Abszolút csúcsa közelében járt ma hajnalban az euróhoz képest a forint folyama, amely alulról súrolta a 325 forintos szintet, majd némileg megnyugodtak a kedélyek, így délután már csak 324,30 forintot kellett adni az európai közös pénzért. Minden szem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsára szegeződött, amely kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a 2016 nyara óta változatlan 0,9 százalékos alapkamatot.

A szakértők most arra kíváncsiak, hogy délután háromkor a jegybankárok milyen kommentárt fűznek döntésükhöz. Értékelni fogják az elmúlt napok piaci folyamatait, és feltehetően közvetett bejelentést tesznek arra, hogy mikor avatkoznának be a forint árfolyamának védelme (természetesen nem árfolyamcélt jelölnek ki, és az is megszokott, hogy egy esetleges intervencióról sem előtte, sem utána nem számolnak be).

Feltehetően a jegybankot is meglepte, hogy a forint már nem a vele együtt számon tartott feltörekvő piaci devizákkal (cseh korona, lengyel zlotyi) mozog, hanem azoktól elszakadva rosszabbul teljesít. Így az a korábbi jegybanki érv, hogy a forint gyengülése mögött nemzetközi tendenciák állanának mára féligazsággá vált. Tény, hogy az amerikai már végrehajtott és tervezett kamatemelések mellett a forintbefektetések már nem igazán versenyképesek. Így gyors iramban hagyják el a magyar állampapírokat, és repülnek át a nagyobb hozamot biztosító, kevésbé kockázatos amerikai piacra.

Az MNB most egyet tehet – a saját monetáris stratégiáját is figyelembe véve –, minthogy úgynevezett nem szokásos eszközöket vet be, hogy az euró-forint árfolyam ne szökjön az égbe. Úgy fognak tenni, mintha a forint gyenge hetei csak átmenetiek lennének, és bizalmat próbálnak kelteni abban az irányban, hogy belátható időn belül konszolidálódik a helyzet.

Eközben aligha okozna meglepetést, ha a nyár során – a 12 hónapra visszatekintő – infláció elérné vagy meghaladná a jegybank 3 százalékos inflációs célját, amelyhez alapkamat-emelkedésnek kellene társulnia. A Szabadság téren azonban abban hisznek, hogy ez csak átmeneti drágulás lesz, és az év végéig ismét a bűvös 3 százalék alá kerülünk.

Kedden jelenik meg, de csak csütörtökön ismertetik az MNB Inflációs jelentését is. Szinte bizonyos, hogy ebben emelni fognak az idei évre vonatkozó korábbi prognózisukon.

Szerző
2018.06.19 16:43
Frissítve: 2018.06.19 23:47

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25