Már békülne a néppárttal a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.06.19 21:20
FOTÓ: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
Fotó: /

Novák Katalin, a Fidesz alelnöke személyes találkozót kezdeményezett az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó holland kereszténydemokrata párt (CDA) elnökével — értesült a Népszava. A tervek szerint az eszmecserére a következő hetekben kerülhet sor Brüsszelben, valószínűleg az EPP székházában. A kezdeményezés azért figyelemre méltó, mert a magyar kormánypárt június elején közölte, hogy felfüggeszt minden kapcsolatot a holland testvér szervezettel.

Emlékezetes, hogy a holland kereszténydemokraták június 2-iki kongresszusukon egy olyan határozatot fogadtak el, amelyben kifejtették, hogy ha a Fidesz nem tartja magát az EPP által vallott értékekhez, akkor ideiglenesen fel kell függeszteni a tagságát. Az állásfoglalásra válaszul Novák Katalin, a Fidesz alelnöke Sybrand van Haersma Bumához, a párt parlamenti frakcióvezetőjéhez címzett levelében megfenyegette a CDA-t: amíg a vezetése nem kér bocsánatot a Fidesztől, addig felfüggesztik minden kapcsolatukat a holland testvérpárttal.

A levélre Ruth Peetoom elnök válaszolt. Ebben nem kért bocsánatot, viszont megerősítette a kongresszus döntését. Ennek ellenére Novák Katalin telefonon találkozót kezdeményezett vele, ami nem éppen a kapcsolatok befagyasztásának a jele.

A hollandok egyelőre fontolgatják a magyar párt javaslatát — mondták a CDA-hoz közel álló források, nem zárva ki, hogy Novák és Peetoom a következő hetekben Brüsszelben fog találkozni. “A Fidesz szerette volna, ha az eszmecserére Budapesten kerül sor, de ezt egyből elutasítottuk” — közölték.

Informátoraink elmondták, hogy a CDA 2012 óta komoly aggodalommal figyeli a magyar kormánypárt tevékenységét. Szerintük a holland szervezet kongresszusán elfogadott határozat nem azt jelenti, amit a Fidesz kiolvasott belőle, vagyis hogy máris a kizárásukat kezdeményezik. Mint az állásfoglalás rámutat, a javasolt felfüggesztésre egy alapos vizsgálódás és párbeszéd után, és csak akkor kerülhet sor, ha a magyar párt nem teljesíti a vele szemben támasztott feltételeket.

Úgy tudjuk, hogy a bajor keresztényszocialista Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője szeptemberig szeretné rendezni a pártcsaládon belüli vitákat, hogy utána már csak az EP-választásokra összpontosíthassanak.

Márpedig Orbán Viktor egyelőre csak élezi az ellentéteket: a Helmut Kohl egykori német kancellár emlékére rendezett vasárnapi tanácskozáson például egy új európai pártcsalád alapítását vetette fel. „Most könnyű lenne létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson” – üzent szövetségeseinek, az Európai Néppárt (EPP) tagjainak. Az új európai párt alapítását csak feltételes módban fogalmazta meg, majd hozzátette, hogy ők (mármint a Fidesz és közép-európai szövetségesei) egyelőre nagyvonalúan eltekintenek ettől. Orbán szerint „dezertálás helyett” ők inkább a nehezebb feladatot vállalják, és meg akarják újítani az Európai Néppártot. Az elmúlt évek számos választása azt jelezte, hogy az EPP pártjainak befolyása folyamatosan csökkent, mert nem képviselte, úgymond, a népakaratot. Orbán ezzel szemben saját magát és az Osztrák Néppártot állította példaként, mint akik sikerrel vették fel a kesztyűt, és „felelős válaszokat” adtak.

Az EP-ben egyébként egy képviselőcsoport létrehozásához legalább 7 ország 25 honatyájára lenne szükség, ez azonban – amint a 2014-es választás utáni egyezkedések is megmutatták – nem is annyira egyszerű feladat. Mindemellett azért sem lenne értelme életre hívni egy ilyen mozgalmat, mert már létezik az EP-ben egy bevándorlásellenes, antiföderalista, euroszkeptikus frakció, a Nemzet és Szabadság Európája, amelyet az a Marine Le Pen irányít, akinek már túl radikális Orbán politikája. A magyar miniszterelnök felvetése mögött az is állhat, hogy úgy érzi: az olasz választással eljött az ő ideje. Tavaly decemberben Ausztriában, néhány hete pedig Olaszországban jött létre olyan kabinet, amely szigorítaná a bevándorlást. Csakhogy az olasz kabinet sem egységes Orbán megítélését illetően.

A néppárti vezetésre mindenesetre nagy nyomás nehezedik Orbán Viktor politikája miatt. Többen — például lengyel, luxemburgi és portugál — kereszténydemokrata pártok azzal fenyegetőznek, hogy jövőre elhagyják a frakciót, ha az továbbra is befogadja az értékeikkel szembeszálló Fideszt. Bennük viszolygást keltene, ha a magyar miniszterelnök aktívabb szerepet játszana az EP választások európai kampányában.

Információink szerint az EPP vezető személyiségei azt szeretnék, ha a néppárthoz tartozó európai biztosok, valamint állam- és kormányfők is beszállnának a ringbe, és kétoldalú találkozókon győzködnék a magyar miniszterelnököt, hogy álljon be a sorba. Ilyen találkozókra leghamarabb a jövő héten esedékes brüsszeli EU-csúcs előtt kerülhet sor, amikor az EPP-hez tartozó tagállami vezetők külön is leülnek tanácskozni. Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek április óta érvényes meghívása van Budapestre, de eddig még nem sikerült nyélbe ütni.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter keddi brüsszeli bemutatkozó látogatásán találkozott Joseph Daullal, a pártcsalád elnökével. A korábban feltétlen Orbán-rajongónak számító Daulról egy jól tájékozott forrásunk azt mondta, hogy most már “nagyon ki van akadva” a magyar kormányfő Brüsszelt bíráló kampányaira. Gulyás sajtótájékoztatóján azt mondta: megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy a Fidesz az Európai Néppárt értékes tagja. Joseph Daul sajtóirodáján keresztül viszont azt üzente lapunknak, hogy nem kívánja a nyilvánossággal megosztani a találkozón elhangzottakat.

Szerző
2018.06.19 21:20

Kövér László: puccskísérlet volt az ellenzék akciója

Publikálás dátuma
2018.12.12 20:43
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Emeli a tétet a parlament elnöke: míg szerdán délután még "csak" a Büntető törvénykönyvbe ütközőnek nevezte a rabszolgatörvény ellen tiltakozó ellenzéki akciót, este már egyenesen puccskísérletről beszélt.
„Ez egyfajta puccskísérlet, egy parlamenti puccskísérlet volt”
 - mondta a házelnök az Echo TV-nek a 444.hu cikke szerint. Emellett kilátásba helyezte a képviselői tiszteletdíj jelentős megvonását. Azt mondta, minden renitens képviselővel szemben eljárnak, "és kérem a ház hozzájárulását, hogy a lehető legfájdalmasabb szankciókat alkalmazzuk számukra" - fűzte hozzá. Megismételte, amit a szerdai ülés elején mondott, hogy felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, nem történt-e bűncselekmény a parlamenti patkóban. Arra az ellenzéki kritikára, hogy csalás történt, mert a szerdai szavazásokhoz nem volt szükség a képviselői kártyára, úgy reagált, hogy „gyakrabban és figyelmesebben kellene olvasnia az ellenzéknek a házszabályt”.  
A Fidesz politikusai nem válogatják meg a szavukat, ha az ellenzék rabszolgatörvény elfogadása ellen tiltakozó parlamenti akciójáról beszélnek. A nap folyamán Kocsis Máté frakcióvezetőből jött elő a kultúrember, amikor így nyilatkozott: a mindenkori parlamentben megengedhetetlen ez a tróger, bunkó, agresszív, közönséges viselkedés.
2018.12.12 20:43
Frissítve: 2018.12.12 20:47

Ez történt ma: a pulpitusfoglalástól a hídlezárásig

Publikálás dátuma
2018.12.12 19:12

Fotó: / Molnár Ádám
Váratlan módszerrel próbálta megbénítani a T. Ház munkáját az ellenzék, de épp csak lelassították a fideszes törvénygyárat. Emiatt tüntetések szerveződtek Budapesten.
– Miniszterelnök úr, mi a véleménye a rabszolgatörvényről? – kérdezte az ellenzéki képviselő – Elvégzem a képviselői munkámat. Szívesen adok interjút önnek, de most törvényt kell alkotnunk – felelte a kormányfő. A rövid, különös diskurzust még furcsábbá tették a körülmények: mindez a Parlament üléstermében történt, és a párbeszédes Tordai Bence telefonos online közvetítésének köszönhetően több ezren követhették nyomon, amint az erőltetetten mosolygó, irataiba temetkező Orbán Viktort próbálja kérdezni Szabó Tímea.
A rendkívül szokatlan jelenet persze nem volt előzmény nélküli. Szerda reggel ugyanis az ellenzék elkeseredett akcióra szánta el magát, hogy megpróbálja megakadályozni a rabszolgatörvény és sok más, nagy jelentőségű, sokat bírált jogszabály elfogadását. Az ülés kezdete előtt szocialista, dk-s párbeszédes és független képviselők körbevették a házelnöki pulpitust. Így akarták elérni, hogy az ülésnap levezető elnöke, Latorcai János ne foglalhassa el a helyét, és ne nyithassa meg az ülést. A blokádot kezdetben zavarodottan figyelték a fideszes politikusok, időközben még Orbán testőrei is megjelentek az ülésteremben, de meglepően gyorsan találtak megoldást. 
Kövér László házelnök trükkjének – meg egy gyorsan előkerülő mikrofonnak – köszönhetően, Latorcai példátlan módon a képviselői padsorokból kezdte el levezényelni az ülést. Az ellenzékiek mindent megtettek, hogy ne legyen könnyű dolga. Síppal, szirénával tiltakoztak, hogy létrehozza a kormánypárt a „fideszes bíróságokat”, emelje a túlórakeretet, továbbá visszaélésekre lehetőséget adva, módosítsa a földtörvényt. Az ülést bővelkedett abszurd jelenetekben. A fideszes Kósa Lajos például telefonja villogó fényével próbálta megzavarni egy ellenzéki képviselő online közvetítését. 
Kocsis Máté fideszes frakcióvezető pedig Tordai Bencét azzal próbálta távozásra bírni: „Büdös a szád, menj már arrébb!” Amikor Tordai arról érdeklődött Rogán Antal propagandaminiszternél, hogy a letelepedési kötvényekből leesett-e neki 1-2 milliárd, amelyből futja helikopterezésre, a fideszes politikus csak annyit tudott mondani: „Látom, nem bírod, amikor kritizálnak, csak azt bírod, ha te kritizálsz, ráadásul egymillió munkanélkülit csináltatok.” Tordai felvilágosította Rogánt, hogy a Párbeszéd sosem kormányzott, de a propagandaminiszter hajthatatlan maradt. 
Közben persze zavartalanul pörgött a törvénygyár. Igaz, az már az ülésteremben nagy vitát váltott ki, hogy a szavazógépek a képviselői kártya nélkül is működtek, többen kétségbe vonták, legitim-e a voksolás. Miután a legelutasítottabb törvény is átment, a végszavazás napja épp olyan szürreális módon ért véget a T. Házban, mint ahogyan elkezdődött: az ellenzék a Himnuszt énekelte el, a kormánypártok pedig a Kossuth-nótát. Alighogy véget ért az ülés, a Facebook-on többen is tüntetést hirdettek meg a Kossuth-térre. Késő délután néhány százan tiltakoztak a Parlament előtt. A tüntetők aztán több csoportra oszlottak. Többen, főleg jobbikosok a Lánchídon át – az átkelőt egy ideig lezárva – a Sándor-palotába mentek, hogy petíciót vigyenek az államfőnek. Közben egy másik csoport a Margit-hidat zárta le egy ideig, majd az Oktogonra vonultak. Az estére egy-két ezresre duzzadó tömeg a Fidesz-székházhoz indult. Ott többen a átmásztak a kerítésen, és volt, aki egy zászlót lengetett a pártszékház egyik erkélyéről.

81,4 százalék tüntetne

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 81,4 százaléka egyetért a rabszolgatörvény miatt kirobbant tiltakozásokkal – derül ki a Pulzus tegnap készített friss felméréséből. A 18-60 éves korosztályban reprezentatív kutatásból világossá vált az is: a kérdezettek 64 százaléka szerint szükség lenne más, erőszakmentes tiltakozásra, például sztrájkra. A magyarok tüntetési hajlandóságáról készült kutatásról részletesen olvashatnak a Népszava szombaton megjelenő új, Visszhang című mellékletében, amelyet a Vasárnapi Hírek szerzői készítenek.

2018.12.12 19:12
Frissítve: 2018.12.12 20:13