Visszacsempészték a civileket büntető adót

Publikálás dátuma
2018.06.20. 07:03
SEGÍTSÉG - Jogi és szociális támasz nélkül maradhatnak a menekültek Fotó: Tóth Gergő

Hiába tiltakoztak a hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek, borítékolható, hogy az országgyűlés mai ülésén elfogadják a Stop, Soros! törvénycsomagot, valamint az alaptörvény hetedik módosítását is. Kedden ráadásul az is kiderült, mégis büntetőadót kell fizetniük azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a kormány szerint a menekülteket támogatják. "Az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, (…) ezért a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék” - közölte kedden a Pénzügyminisztérium.

A döntés pikantériája, hogy az adótörvények közé tették a különadóról passzusokat, pedig azok korábban már a Stop, Soros! jogszabálycsomagban is szerepeltek. A néhány hónapja "bevándorlásszervezési illeték" néven futó adót feltehetően azért vették ki a törvénycsomagból nem sokkal a választás után, mert a Velencei Bizottságnak ez volt az egyik fő kifogása a Stop, Soros!-sal kapcsolatban. Ez azonban - mint utóbb kiderült - nem azt jelenti, hogy a kormány valóban lemondott az anyagi fenyegetésről: pusztán egy másik jogszabályban fogadja el az azonos tartalmú szabályozást.

- Az ötlet nem új – kommentálta a hírt a Népszava megkeresésére Demeter Áron, az Amnesty International (AI) jogi igazgatója. - A Stop Soros!-törvénytervezet eggyel ezelőtti verziójában éppen ilyen mértékű büntetőadó szerepelt, amelynek egyértelmű célja a Magyarországon jogszerűen dolgozó, ilyen jellegű tevékenységet végző civil szervezetek ellehetetlenítése - fogalmazott.

Demeter Áron tájékoztatása szerint az AI évente nagyjából 50-60 millió forintból gazdálkodik, ennek nagyjából háromnegyede külföldi támogatás, utóbbi negyedét, vagyis úgy 10-12 millió forintot kellene adóként befizetniük.

- Értelemszerűen egy ekkora elvonás a működésünk rovására menne – tette hozzá -, szakembereket kellene elbocsátani, s ez nemcsak a mi lehetőségeinket szűkítené, de a magyar társadalom is kárát látná. Az adójogszabály szövegét még nem ismerjük, ám amint tanulmányoztuk, a törvényi keretek között megtesszük a szükséges lépéseket.

Ez persze legfeljebb utólagos igazságtételre ad majd lehetőséget, eddig legalábbis hiába tiltakoztak is a hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek. A civil szervezeteket vegzáló Stop, Soros!-t keményen bírálta az ENSZ, az Európai Unió, valamint a Velencei Bizottság is. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa kedden például felszólította Magyarországot, szüntesse meg a határon az úgynevezett tranzitzónákat, amelyekben véleménye szerint gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.

A Velencei Bizottság elnöke pedig azt kérte: várja meg a parlament az állásfoglalásukat, s ne szavazzon a törvénycsomagról – vagy legalábbis vegye figyelembe ajánlásaikat. Orbán Viktor kormányfő mindezek ellenére kedden a Hír Tv kérdésére egyértelművé tette: nem várják meg a Velencei Bizottság véleményét, a kormánypárti képviselők szerdán mindenképpen megszavazzák a törvénycsomagot. - Van hozzá többség, tehát elfogadjuk – jelentette ki.

A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott Stop Soros! egyebek mellett kimondja, hogy a jogellenes bevándorlás támogatása 5-90 napos elzárással járhat, aki pedig anyagi eszközökkel támogat egy menekültet – akárcsak szendvicset, esetleg ruhát ad neki, vagy pénzt vonatjegyre -, az egy év börtönnel is sújtható.

A szerdai ülésen a Stop, Soros!-on kívül várhatóan elfogadják a hetedik alkotmánymódosítást is. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatok alapján három témakört érintve, tíz cikkben változtatnak az alaptörvényen. Korlátoznák például a gyülekezési jogot, a magán- és a családi élet védelmére hivatkozva ugyanis nem lehetne magánlakás előtt tüntetni. Az alkotmány rögzítené az idegen népesség betelepítésének tilalmát, és hogy ez ellen a rendvédelmi szerveknek küzdeniük kell. Alaptörvénybe iktatnák a közigazgatási bírósági rendszert, amely kritikus ügyekben, például az adatvédelem, az információszabadság témájában, vagy éppen választási kérdésekben dönthetne, ám nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a kormány alá rendelve működne.

Kötelezővé tennék a keresztény kultúra védelmét, és megtiltanák a "közterületen való életszerű tartózkodást", vagyis a kormánypártok betiltanák a hajléktalanságot. A parlament szerdán dönt majd a szocialista Varga László javaslatáról is, az ellenzéki politikus ugyanis azt kezdeményezte, hogy 2019 év végéig függesszék fel a végrehajtásokat, azaz hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot. Sok jóra ugyanakkor nem számíthat, a kormánypárti többség ugyanis az igazságügyi bizottságban nem támogatta a javaslatot. Lesznek, akik az utolsó pillanatban is küzdenek majd az új szabályok ellen, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például tüntetést szervez délután 3 órára a Parlament elé.

Szerző

Helikopterbeszerzés: az Airbusnak áll a zászló

Publikálás dátuma
2018.06.20. 07:00
VÁLASZTÉK - Várhatóan a H225M típusú járművek mellett döntenek, de az is lehet, hogy többféle gépet veszünk FOTÓ: AIRBUS
A kormány döntése feltehetően kedvezően hat a német-magyar és a francia magyar kapcsolatokra, ráadásul azt is demonstrálja, hogy Magyarország elkötelezett a NATO és az európai közös haderő létrehozása mellett.

Minden bizonnyal megszületett a döntés a kormányban a honvédségi helikopterbeszerzés ügyében – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint jelenleg egyértelműen a francia-német-spanyol konzorciumban működő Airbus Helicopters látszik befutónak, több forrásunk is ezt a céget nevezte meg, mint potenciális nyertest. Az elmúlt években egyébként nagyságrendekkel bővült a fejlesztés: 2016 végén még csak hét darab új helikopter beszerzéséről volt szó, Benkő Tibor új honvédelmi miniszter ugyanakkor május végi parlamenti meghallgatásán már 40 jármű megvételéről beszélt. Igaz, azt nem lehet tudni, ezeket hány év alatt vásárolnánk meg, korábban a Honvédelmi Minisztériumban (HM) úgy becsülték, hogy a hét repülőgép beszerzése, rendszerbe állítása, a pilóták kiképzése, az új földi kiszolgálóegységek kiépítése és a többi járulékos költség is elérheti a száz milliárdos nagyságrendet.

Egy ilyen volumenű haderőfejlesztés természetesen vastagon politikai kérdés is, forrásaink szerint az, hogy melyik ország kínálatából választunk, azt is jelezheti, kivel akarjuk még szorosabbra fűzni a kapcsolatainkat. Erre jó példa volt a Lengyelországban a kormányváltást hozó 2015 októberi választás: az addig kormányzó Polgári Platform már megkötötte a szerződést az Aibrus Helicopters-szel, de a Jog és Igazságosság Párt vezette új kormánykoalíció egyik első intézkedéseként egyoldalúan visszalépett az üzlettől és bejelentette, hogy – 3,14 milliárd euró értékben – 70 darab, részben Lengyelországban gyártott, amerikai Black Hawk helikopterrel fejlesztik a légvédelmi képességeiket. A lengyel kormány azóta is nyíltan lobbizik a nagyobb amerikai katonai jelenlétért az országban és bejelentette, hogy akár 1,5-2 milliárd dollárt fizetni is kész azért, hogy állandó amerikai katonai bázis létesüljön a területén.A politika és a beszerzések szoros viszonyát mutatja Románia esete is: 2017 júliusában közölték 4 milliárd dollárért amerikai Patriot rakétavédelmi rendszert vásárolnak, három héttel korábban pedig - első kelet-európai vezetőként – Donald Trump a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis elnököt.

Érdekes, hogy Trump megválasztása után többen is azt tartották „logikusnak”, hogy az akkor az EU-val és Németországgal még kifejezetten feszült viszonyban lévő magyar kormány Black Hawk helikoptereket vesz majd, hiszen akkor még úgy tűnt, Washington nyitottabb lehet egy szorosabb viszonyra Magyarországgal. Az azóta – például a migráció ügyében – sokat változó európai légkör és az egyre komolyabbá váló közös uniós védelmi törekvések Budapesten is elérték a hatásukat. Vlagyimir Putyin 2015-ös látogatása után ráadásul Orbán Viktor maga mondta el egy háttérbeszélgetésen, hogy soha nem építene a tartós amerikai katonai jelenlétre a térségben, szerinte Románia és Lengyelország rossz stratégiát követ ebből a szempontból.

„A kormány a haderőfejlesztéssel azt is szeretné demonstrálni, hogy a NATO mellett az európai közös haderő létrehozásában és elkötelezett, ráadásul nyilván a német-magyar és a francia-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne az Airbust választani” - magyarázta egy kormányzati forrásunk, hozzátéve, „Donald Trumpról már bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag semmilyen stratégiát nem lehet felfedezni a külpolitikájában, ha csak azt nem vesszük annak, hogy látványosan semmibe veszi az európai partnerei érdekeit”. Egy másik informátorunk arról beszélt, miutan egyre valószínűbb, hogy a következő hét éves uniós költségvetés elfogadása jelentősen - a jövő évi EP-választásokig, az új Európai Bizottság felállásáig, majd ezt követően az új büdzsé kidolgozásáig és elfogadásáig - kitolódhat, egy Airbus melletti döntés hatással lehet a büdzsé ügyében meghatározó szóval bíró francia-német tandem „jóindulatára” is.

Szerző

Budaházyt rendőrök tették ki egy Pride-rendezvényről (videó)

Publikálás dátuma
2018.06.19. 23:15
A rendezvény helyszíne az Auróra volt - Illusztráció: Tóth Gergő

Megzavart egy, a Budapest Pride keretein belül szervezett eseményt Budaházy György - számol be a Mérce.hu. A két társával érkező Budaházy sértegette a résztvevőket, majd mikor a szervezők arra kérték, távozzon, ő a véleménynyilvánítás jogára hivatkozva nem ment sehová. Budaházyt és társait végül rendőröknek kellett kikísérnie a helyről.

Az eseményről videó is készült:

Szerző