Hiába tiltakoztak a hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek, borítékolható, hogy az országgyűlés mai ülésén elfogadják a Stop, Soros! törvénycsomagot, valamint az alaptörvény hetedik módosítását is. Kedden ráadásul az is kiderült, mégis büntetőadót kell fizetniük azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a kormány szerint a menekülteket támogatják. "Az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, (…) ezért a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék” - közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
A döntés pikantériája, hogy az adótörvények közé tették a különadóról passzusokat, pedig azok korábban már a Stop, Soros! jogszabálycsomagban is szerepeltek. A néhány hónapja "bevándorlásszervezési illeték" néven futó adót feltehetően azért vették ki a törvénycsomagból nem sokkal a választás után, mert a Velencei Bizottságnak ez volt az egyik fő kifogása a Stop, Soros!-sal kapcsolatban. Ez azonban - mint utóbb kiderült - nem azt jelenti, hogy a kormány valóban lemondott az anyagi fenyegetésről: pusztán egy másik jogszabályban fogadja el az azonos tartalmú szabályozást.
- Az ötlet nem új – kommentálta a hírt a Népszava megkeresésére Demeter Áron, az Amnesty International (AI) jogi igazgatója. - A Stop Soros!-törvénytervezet eggyel ezelőtti verziójában éppen ilyen mértékű büntetőadó szerepelt, amelynek egyértelmű célja a Magyarországon jogszerűen dolgozó, ilyen jellegű tevékenységet végző civil szervezetek ellehetetlenítése - fogalmazott.
Demeter Áron tájékoztatása szerint az AI évente nagyjából 50-60 millió forintból gazdálkodik, ennek nagyjából háromnegyede külföldi támogatás, utóbbi negyedét, vagyis úgy 10-12 millió forintot kellene adóként befizetniük.
- Értelemszerűen egy ekkora elvonás a működésünk rovására menne – tette hozzá -, szakembereket kellene elbocsátani, s ez nemcsak a mi lehetőségeinket szűkítené, de a magyar társadalom is kárát látná. Az adójogszabály szövegét még nem ismerjük, ám amint tanulmányoztuk, a törvényi keretek között megtesszük a szükséges lépéseket.
Ez persze legfeljebb utólagos igazságtételre ad majd lehetőséget, eddig legalábbis hiába tiltakoztak is a hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek. A civil szervezeteket vegzáló Stop, Soros!-t keményen bírálta az ENSZ, az Európai Unió, valamint a Velencei Bizottság is. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa kedden például felszólította Magyarországot, szüntesse meg a határon az úgynevezett tranzitzónákat, amelyekben véleménye szerint gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.
A Velencei Bizottság elnöke pedig azt kérte: várja meg a parlament az állásfoglalásukat, s ne szavazzon a törvénycsomagról – vagy legalábbis vegye figyelembe ajánlásaikat. Orbán Viktor kormányfő mindezek ellenére kedden a Hír Tv kérdésére egyértelművé tette: nem várják meg a Velencei Bizottság véleményét, a kormánypárti képviselők szerdán mindenképpen megszavazzák a törvénycsomagot. - Van hozzá többség, tehát elfogadjuk – jelentette ki.
A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott Stop Soros! egyebek mellett kimondja, hogy a jogellenes bevándorlás támogatása 5-90 napos elzárással járhat, aki pedig anyagi eszközökkel támogat egy menekültet – akárcsak szendvicset, esetleg ruhát ad neki, vagy pénzt vonatjegyre -, az egy év börtönnel is sújtható.
A szerdai ülésen a Stop, Soros!-on kívül várhatóan elfogadják a hetedik alkotmánymódosítást is. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatok alapján három témakört érintve, tíz cikkben változtatnak az alaptörvényen. Korlátoznák például a gyülekezési jogot, a magán- és a családi élet védelmére hivatkozva ugyanis nem lehetne magánlakás előtt tüntetni. Az alkotmány rögzítené az idegen népesség betelepítésének tilalmát, és hogy ez ellen a rendvédelmi szerveknek küzdeniük kell. Alaptörvénybe iktatnák a közigazgatási bírósági rendszert, amely kritikus ügyekben, például az adatvédelem, az információszabadság témájában, vagy éppen választási kérdésekben dönthetne, ám nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a kormány alá rendelve működne.
Kötelezővé tennék a keresztény kultúra védelmét, és megtiltanák a "közterületen való életszerű tartózkodást", vagyis a kormánypártok betiltanák a hajléktalanságot. A parlament szerdán dönt majd a szocialista Varga László javaslatáról is, az ellenzéki politikus ugyanis azt kezdeményezte, hogy 2019 év végéig függesszék fel a végrehajtásokat, azaz hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot. Sok jóra ugyanakkor nem számíthat, a kormánypárti többség ugyanis az igazságügyi bizottságban nem támogatta a javaslatot. Lesznek, akik az utolsó pillanatban is küzdenek majd az új szabályok ellen, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például tüntetést szervez délután 3 órára a Parlament elé.
