Oroszország;migráció;kivándorlás;versenyképesség;

2018-06-20 12:30:00

Intellektuális migráció áll az orosz modernizáció útjában

Becslések szerint évente százezer, magasan képzett szakember hagyja hátra az országot. A tendencia megingathatja Moszkva globális versenyképességét.

Amennyiben Oroszország a fejlődés útján akar maradni, komoly kihívással kell szembenéznie. Mindössze hét év múlva 10 millió magasan képzett szakemberrel lesz kevesebb az országban, és a hiányuk miatt nehezebb lesz végrehajtani a modernizációs programot és versenyben maradni a nemzetközi piacon. Az átfogó kutatás eredményeképp született borús prognózis már tavaly óta ismert a döntéshozók előtt, ám ennek ellenére az elmúlt évben tovább romlott a helyzet.

Az „Oroszország 2025: a káderektől a tehetségekig” elnevezésű kutatás szerzői megállapították, hogy az ország számára egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a globális gazdaságban versenyben maradjon: minőségileg meg kell változtatnia a munkaerőpiacot és növelnie kell a magasan képzett szakemberek arányát.

Az embereknek mindössze 17 százalékát sorolják azok közé, akik alkotómunkát végeznek, és képesek az önálló döntésekre. E tekintetben messze elmaradnak az olyan országoktól, mint Japán, Németország vagy az Egyesült Államok. Ennek okát nemcsak azzal magyarázzák, hogy a tehetségek külföldre mentek, hanem azzal is, hogy szakadék tátong a felsőfokú iskolai képzés és a gazdaság valós szükségletei között. A munkaképes lakosság 80 százaléka nincs felkészülve a modern piaci követelményeknek megfelelő munkára. Az oroszok szinte kivétel nélkül előbbre helyezik a stabilitást, mint a kezdeményezőkészséget. Ebben szerepet játszik az is, hogy a bérek nincsenek összhangban a képzettséggel. Egy járművezető és egy orvos fizetése között 17 százalék a különbség, míg Németországban ez 174 százalék, az Egyesült Államokban pedig 261 százalék. Majdnem 5 millió ember él az országban, akinek a bére épp csak arra elegendő, hogy megéljen. Az önképzés lehetősége fel sem merül.

Aligha enyhít a gondokon, hogy a tengerészet kapitányai vagy a légikötelékek parancsnokai magas keresettel rendelkeznek. A jól fizetett szakemberek közé tartoznak még az aranybányászattal foglalkozó technológusok, a jégkorongedzők, és az építésvezetők.

Súlyosbítja a helyzetet – számolt be róla a Finanz.ru hírportál – hogy a képzett szakemberek kivándorlása az elmúlt hét évben felgyorsult. Becslések szerint Oroszországot évente százezer ember hagyja el, hétszer több, mint amit a hivatalos statisztikák állítanak. Alapvetően felsőfokú végzettséggel rendelkezők választanak más országot, tehát „intellektuális migrációról” beszélhetünk. Minden harmadik tanulni, negyedrészük dolgozni megy. A többséget a Nyugattal való kapcsolatok megromlása és a gazdaság 2014 óta tartó gyengülése készteti a váltásra. A távozók harmada soha nem szándékozik visszatérni hazájába, a többség ezt a lehetőséget nem zárja ki.

Egy ideig úgy tűnt, a volt szovjet tagköztársaságokból érkezőkkel lehet pótolni a veszteséget. A kilencvenes évek elején zömmel képzett szakemberek érkeztek Oroszországba, mostanság azonban csak 13-17 százalékuknak van felsőfokú végzettsége.

A bajokat tetézi, hogy nehezen sikerül csak hazacsábítani a külföldön élő oligarchákat, természetesen, tőkéjükkel együtt. Legutóbb az egyik leggazdagabb oroszban, a Londonban élő Roman Abramovicsban kellett „csalódniuk”, pedig Vlagyimir Putyin az elmúlt években több kísérletet tett arra, hogy valahogy Oroszországhoz kösse, s Abramovics nem is szakította meg kapcsolatait Moszkvával. Az ő esete jól példázza, hogy még azok az orosz milliárdosok sem térnek haza, akiket választott hazájukban keményen megszorongatnak. Nos, Abramovicsot is megszorongatták Nagy-Britanniában: vagyona eredetét kezdték vizsgálni annak az átfogó programnak a keretében, amelynek célja az illegálisan szerzett külföldi vagyon tisztára mosásának kiderítése.

Abramovics nem várta meg, míg a brit hatóságok eldöntik, meghosszabbítják-e befektetői vízumát, visszavonta ez irányú kérelmét. Otthagyta Nagy-Britanniát, felvette az izraeli állampolgárságot és Tel-Avivban már vett is egy értékes ingatlant. Itt nem kutakodnak vagyona eredete iránt, sőt tíz évre adómentességet ígértek neki. Míg ő „olcsón” megúszta a helyzetet, a Chelsea labdarúgóklub nagyot veszített, hiszen 2003 óta Abramovics volt a tulajdonos, távozásával viszont néhány nagy beruházás felfüggesztésére kényszerül.