Havi ötmillió is lehet egyes miniszterek fizetése

Publikálás dátuma
2018.06.20. 16:56
Fotó: Vajda József

Többszörösére emelkedhet a miniszterek fizetése a 2019-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat alapján. Új szabály alapján állapíthatják majd ugyanis a kormánytagok bérét: a miniszter maximum annyit kereshet, amennyit a minisztériuma alá tartozó állami cég vezetője – szúrta ki az Index

A miniszterek fizetéséről eddig a 2010-es, központi államigazgatási szervekről szóló törvény rendelkezett. Eszerint egy miniszter alapbérként a mindenkori köztisztviselői illetmény 15,6-szorosát kapta, amihez még járt 50 százaléknyi kiegészítés és 65 százaléknyi pótlék. Így összesen 1 296 321 forint jön ki, ha a miniszterelnök nem csökkenti az alapilletmény összegét 20 százalékkal.

A Varga Mihály által kedden benyújtott törvényjavaslat felülírná a miniszteri fizetések meghatározásáról szóló szabályt úgy, hogy a miniszterelnök a 2010-es törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg a számukra. A jogszabálytervezetben az áll: „a személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.” 

Tehát a miniszter akár akkora fizetést is kaphat, mint az alá tartozó legnagyobb állami vállalat vagy költségvetési szerv legjobban fizetett dolgozója. A törvényjavaslat kiköti, hogy ha így állapítják meg a kormánytag fizetését, akkor pótlék, kiegészítés már nem adható neki pluszban.

A portál kiemeli, hogy az állami cégeknél a vezetők egyáltalán nem keresnek rosszul, az elmúlt néhány évben több körben meredeken emelkedett is a bérükA Magyar Posta, a MÁV, az MVM és a Magyar Fejlesztési Bank feje például 5 millió forintos fizetéssel rendelkezik.

Szerző

Oroszország is beszáll a vámháborúba

Publikálás dátuma
2018.06.20. 12:09
Fotó: AFP/Sputnik/Iliya Pitalev
Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta – jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mivel az Egyesült Államok nem hajlandó megtéríteni Oroszországnak a védővámok bevezetése miatt keletkező veszteségeket, a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) szabályaival összhangban, ellensúlyozó intézkedéseket vezetnek be – írja az Interfax orosz hírügynökség jelentésére hivatkozva az MTI.

Már a közeljövőben pótvámokat vetnek például az amerikai építési és útépítő gépekre, amelyeknek van helyettesítője az orosz piacon, így nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a makrogazdasági mutatókra.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló elnöki nyilatkozatokat, amelyek március 23-án lépnek hatályba.

Oroszország amerikai acélexportjának értéke 1,512 milliárd dollárra, az alumíniumtermékeké pedig 1,646 milliárd dollárra rúg. Az orosz kormány május 22-én tájékoztatta a WTO-t, hogy számításai szerint az amerikai pótlólagos vámok 537,6 millió dollár veszteséget okoznak az oroszországi exportőröknek. A WTO szabályainak értelmében az értesítéstől eltelt 30 nap múlva Oroszország jogosult a veszteséggel azonos értékben ellenintézkedéseket tenni.

A gazdaságfejlesztési minisztérium közlése szerint pár napon belül közzéteszik azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre pótvámot vetnek ki. Oroszország nem használja ki teljes mértékben az 537,6 millió dolláros keretösszeget, az első szakaszban 93 millió dollár körüli összegre számít a pótvámok kivetéséből.

Oroszország jelezte azt is, hogy csatlakozni kíván az Európai Unió által az Egyesült Államokkal szemben a WTO-nál június 1-jén elindított jogi eljáráshoz. A vitarendezési folyamatban első lépésként az unió konzultációt kért az Egyesült Államoktól. Moszkva, függetlenül attól, hogy harmadik félként részt akar venni a vitában, fenntartja a jogot arra, hogy hasonló eljárást indítson a Kereskedelmi Világszervezetnél.

Szerző

Növekvő jólét helyett a balkáni ligába csúszik Magyarország

Publikálás dátuma
2018.06.20. 12:01

Bár az elmúlt hónapokban, sőt, években sok szó esett itthon a gazdaság növekedéséről, illetve a növekvő bérekről, ebből az átlag magyar csak keveset észlelhet: az Eurostat legújabb közleménye azt mutatja, hogy az egy főre jutó GDP és a fogyasztás tekintetében is még mindig nagyon komoly lemaradásban vagyunk a nyugat-, de egyre inkább a közép-európai országokhoz képest is, leginkább a balkáni államokkal van egy kategóriában.

Ha az egy főre hutó GDP-t vetjük össze, Magyarország nem áll ugyan túl jól, de nem is sereghajtó: az egy főre számolt nemzeti össztermék az EU átlag 68 százaléka, ami magasabb, mint Görögországban, Lettországban, Romániában, Horvátországban és Bulgáriában. Összehasonlításként: Lengyelországban az EU átlag 70, Szlovákiában 77 százaléka az egy főre jutó nemzeti össztermék.

A GDP azonban még nem minden, az is fontos, hogy ebből mennyit lát az átlagember, mennyi árut és szolgáltatást tud megvenni. Erre használják az úgynevezett aktuális egyéni fogyasztás (AIC) mutatót, ami úgy mutatja meg a háztartások költéseit, hogy figyelembe veszi a különböző valuták értékét is (szaknyelven ez a vásárlóerő-paritás). Ezt is az EU átlaggal érdemes összevetni, ha az egyes országok fogyasztását vizsgáljuk.

Magyarország a 2017-es adatok alapján ezen a téren kifejezetten rosszul áll: az EU átlag 63 százaléka az egyéni fogyasztás, ennél alacsonyabb értéket az Eurostat csak Horvátország (61 százalék) és Bulgária (55 százalék) esetében számolt. Sokatmondó, hogy az AIC mutató alapján Romániában és Törökországban is többet tud fogyasztani az átlagember, mint Magyarországon (mindkét ország az EU átlag 68 százalékán áll).

A legtöbbet az EU-ban a luxemburgiak (az EU átlag 130 százaléka) és a németek (122 százalék) vásárolhatnak, a kontinensen pedig a nem EU-tag Norvégia áll legjobban (132 százalékkal). Ha térképre vetítjük az adatokat, három nagy régióra bomlik Európa: a nyugati és északi államokra, amelyek fogyasztása magasabb, mint az átlag, a köztes országokra, amelyek valamivel az átlag alatt vannak, és a balkáni ligára, amelyhez Magyarország és Lettország tartozik még.

Szerző