Durva bírságot kapott az Erste Bank

Publikálás dátuma
2018.06.21 14:01
Népszava fotó
Fotó: /
Összesen 79 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte az Erste Bankot, az Erste Jelzálogbankot, az Erste Lakáslízinget és az Erste Lakástakarékpénztárt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank közleményéből.

Az intézmények működését a 2014. április 1-től 2018. június 6-ig terjedő időszakban vizsgálták, és megállapították, hogy

– az egyes belső szabályzatai nem teljes körűen feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak.

– mulasztások voltak a bank szabályzat-felülvizsgálati, (hitelkeret-emeléshez kapcsolódó) hitelképesség vizsgálati, értékvesztés-képzési, ügyfélminősítési, fedezetnyilvántartási- és kezelési, problémás ügykezelési gyakorlatában, valamint a vállalati hiteladminisztrációt és egyes fogyasztási hitelek szerződéses dokumentációját érintően.

– hiányosságokat tártak fel az Erste Banknál a számvitel, az adatszolgáltatás, a tőkekövetelmény-számítás és a csalásmegelőzés, valamint az informatikai biztonság területén.

– problémát találtak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység körében, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzését és a szankciós szűrés megfelelőségét érintően is.

– az Erste Lakáslízing, az Erste Lakástakarékpénztár és az Erste Jelzálogbanknál egyaránt az informatikai biztonság területén azonosítottak jogsértő hiányosságokat.

A közlemény szerint a jegybank összesen 74,4 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Bankkal szemben. Ezt különösen indokolttá tette a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében megállapított jogsértések száma, a bank piaci súlya és egyes (huzamosabb ideje fennálló) jogsértések átfogó jellege. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a bank együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései.

Az MNB a feltárt hiányosságok miatt az Erste Lakáslízingre 2,2 millió forint, az Erste Lakástakarékpénztárra és az Erste Jelzálogbankra egyaránt 1,2 millió forint bírságot szabott ki. A közleményben azt írják, a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.

Szerző
2018.06.21 14:01

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:08

Fotó: Népszava/
 Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően keddi ülésén változatlanul 0,90 százalékon hagyta a 2016. május 25. érvényes az alapkamatot. Tette ezt annak ellenére, mint ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője lapunkkal közölte, hogy az infláció októberben 3,8 százalékra emelkedett. A jegybank arra hivatkozott, hogy a gazdaságpolitika által nem befolyásolható üzemanyagárak, idényáras élelmiszerek, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozták a pénzromlást, ezek nélkül az úgynevezett  maginfláció csak  2,6 százalékos maradt, ami továbbra is csupán enyhe árnyomásra utal. Az üzemanyagárak csökkenésével és az egy évvel ezelőtti magasabb bázisárával az infláció az utolsó hónapjaiban visszaeshet 3 százalék közelébe - jósolta Suppan Gergely. Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet"az infláción, így rövidtávon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. Azonban a közelmúltban már jelezték, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton már a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat már nem lesz fenntartható. Ennek érdekében a szeptemberi ülésén a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik. Annak érdekében, hogy a kkv hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukció, 2019 elején 1000 milliárd forintos keretösszeggel. A szakember utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos problémái hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok. Suppan Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés, a forint árfolyama pedig az elmúlt hónapban némileg visszaerősödött, a bankközi és állampapírpiaci hozamok kissé lefelé korrigáltak. A gyengébb forint párhuzamosan a tavalyinál magasabb olajárakkal ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.
Szerző
Témák
MNB
2018.11.20 15:08
Frissítve: 2018.11.20 15:20

Visszakaphatják lakásaikat a devizahitelesek

Publikálás dátuma
2018.11.20 14:40

Fotó: Népszava/
A kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak. A kormány célja, hogy lehetőleg minden család saját otthonban élhessen. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak. A NET Zrt.-t a devizahiteleseket segítő intézkedéssorozat, az Otthonvédelmi Akcióterv keretében hozta létre a kormány 2011-ben. A NET programban az állam megvásárolta a hiteladósok, köztük számos gyermekes család ingatlanát és biztosítja számukra évek óta a bérlés lehetőségét. A program során 36 ezer otthon került az eszközkezelőhöz, mintegy 154 ezer lakóval, akik akár több millió millió forintos hiteltartozástól mentesültek, és továbbra is az otthonukban  maradhattak. A bérlők többségének helyzete az elmúlt években stabilizálódott. A javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, melynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, kamat felszámítására nem kerülne sor az állam részéről és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő ez irányú igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének. Így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok. Azon bérlők esetében, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, a kormány hosszú távú részletfizetést tud felajánlani. A nehéz anyagi helyzetben lévők számára pedig továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak. A tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor a NET Zrt. hivatalosan is értesíti az érintetteket a lehetőségről, és a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződést a tervek szerint 2019 végéig megkötik azokkal, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által kidolgozott intézkedés lehetővé tenné, hogy a NET programban résztvevő, korábban nehéz helyzetbe került devizahitelesek végérvényesen visszakaphassák az otthonukat.
Szerző
Témák
net
2018.11.20 14:40
Frissítve: 2018.11.20 15:11