Emberséges PR-fogás és egy menekülthajó kálváriája

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:32
A HAJÓ ÁLL - Valencia kikötőjében már nincs menekült az Aquariuson – és ez mindenkinek hasznos FOTÓ: AFP/JOSE JORDAN
Fotó: /
A korrupció spanyolországi bástyájának tartották sokáig Valenciát, ám a közelmúlt menekültkrízise nyomán új esély nyílt a város előtt. Tisztára moshatja-e azonban a nevét Valencia egy humánus gesztussal?

Valencia neve az utóbbi napokban egybeforrt a szolidaritással, miután a környező országok heves elutasítása után a kelet-spanyolországi város fogadta azt a több mint 600 menekültet, aki az Aquarius hajó fedélzetén rekedt. Pedro Sánchez szocialista kormányfő alig néhány hete foglalta el a miniszterelnöki széket, és meglátta a lehetőséget a válságban: meg is lett a jutalma, az európai vezetők dicsérték a fiatal politikust a humánus gesztusért. Nem a PSOE vezetője volt azonban az egyetlen, aki profitált a döntésből: Valencia – ha rövid időre is, de – beírta magát a történelemkönyvekbe, s ezúttal nem egy sikkasztási botránynak köszönhetően.

Nem egészen spontán akció volt azonban a múlt heti – emlékeztet a La Vanguardia. Miután a valenciai vezetésben korszakváltás történt, és a konzervatív Néppárt után a radikális baloldali Podemos által támogatott helyi szocialisták, és a baloldali Compromís került hatalomra, volt egy hasonló kezdeményezés 2015-ben. Akkor az volt a terv, hogy a Balearia nevű hajózási vállalat egyik hajóját Leszboszra küldik, hogy ezer menekültet mentsen meg a görög szigetről. A spanyol napilap beszámolója szerint a valenciai vezetés szándékai mögött az az egyértelmű törekvés állt, hogy éreztessék a spanyol társadalommal: irányváltás történt, s míg a Néppárt nevével a korrupció forrt egybe, addig a baloldaléval a szolidaritás fog. A madridi központi kormány – amelynek élén ekkor a konzervatív Mariano Rajoy állt – azonban nem adott zöld utat az akciónak.

Pedig lehet, hogy nem ártott volna a humanitárius gesztus keltette népszerűség Rajoynak, aki néhány hete épp abba a korrupciós botrányba bukott bele, amely egybeforrt Valenciával.

A Gürtel-ügyet Spanyolország legszövevényesebb eseteként tartják számon, s a kormányzati korrupció és harácsolás szinonimája lett. A kilenc éve kirobbant ügy egyik kulcsfigurája Francisco Correa vállalkozó, aki politikai kapcsolatai révén számos közbeszerzési megbízáshoz jutott 1999 és 2005 között, természetesen, illegálisan. A botrány utolért több néppárti politikust, sőt, kiderült, hogy a PP-nek volt egy „B-kasszája” is, amelyben a korrupcióból származó bevételeket gyűjtötték. A pártvezetés a mai napig azzal védekezik, hogy bár az ügybe belebukott jó pár néppárti politikus – akik közül többeket sok évtizedes börtönbüntetésre ítéltek –, ezek elszigetelt esetek voltak, és a pártelit nem tudott a rendszerszintű korrupcióról. Mariano Rajoy is mindig ezzel érvelt, ám miután az idén májusban ítéletet hoztak a Gürtel-ügyben, az ellenzéki szocialisták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene, mondván, ideje, hogy végre felelősséget vállaljon a pártját is érintő botrányért.

Bár a Gürtel-ügy adta meg a „kegyelemdöfést” a városnak, korábban is voltak igen költséges, sikkasztástól sem mentes projektek. Ilyen volt az Amerika Kupa vitorlásverseny, amelyet 2007-ben Valenciában rendeztek, valamint a kikötő utcáin kialakított Forma-1 pálya, amelyet végül nem lehetett fenntartani, s idővel be kellett zárni.

A spanyol politikában most kétségtelenül új korszak kezdődött. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy az Aquarius „megmentése” csupán egy jól sikerült PR-fogás volt-e, vagy tényleges irányváltást jelzett.

Reménytelen sodródás
Málta és Olaszország két hete megtagadta, hogy a tengeren bajba jutott menekültek mentését végző Aquarius 629 emberrel a fedélzetén kikössön a partjaikon. A nemzetközi sajtóban már azt találgatták, hány napra elegendő élelem és vízkészlet van a hajón, s hogy vajon időben érkezik-e a segítség, amikor a madridi vezetés - váratlanul - bejelentette: Spanyolország befogadja a hajót. Málta munkáspárti kormányfője, Joseph Muscat a Twitteren köszönte meg Pedro Sáncheznek, hogy megoldotta a helyzetet, s azzal vádolta meg Olaszországot, hogy felrúgta a nemzetközi szabályokat, amikor megtagadta az Aquarius kikötését. „Le kell ülnünk, s beszélnünk kell arról, miként akadályozhatjuk meg, hogy ez ismét megtörténjen” – írta a kormányfő. Ahogy Málta, úgy Olaszország is felajánlott logisztikai segítséget, a párizsi kormány pedig közölte, hogy a Líbia partjai közelében hajótörést szenvedett, majd az Aquarius által megmentett emberek menedékjogot kérhetnek Franciaországban.



2018.06.22 07:32
Frissítve: 2018.06.22 11:41

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36