Infláció - Az olajár az oka mindennek

Már a jegybank is elismeri, még a nyár folyamán elérhetjük a 3 százalékos inflációs küszöböt. Az euró árfolyama csütörtökön már 326 forint körül járt, s közelít a történelmi mélyponthoz.

Már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja is tényként könyveli el, hogy az olaj világpiaci áremelkedésének - álláspontjuk szerint - átmeneti hatására, rövid távon enyhén 3 százalék fölé emelkedik az infláció, majd némi csökkenés után 2019 közepére ismét eléri a pénzromlás üteme a 3 százalékot, ami egyébként a jegybank inflációs célja. Az MNB csütörtökön bemutatott Inflációs jelentéséből ilyenformán kiderül, hogy amíg márciusban még 2,5 százalékos idei fogyasztói áremelkedésben hittek, addig most már 2,7 százalékot jósolnak, 2019-re pedig 2,9 százalék helyett 3,1 százalék lett az irányszám, amely meg is ragadhat a bűvösnek tartott 3 százalék körül. A nemzeti bank elemzői arra viszont nem számítanak, hogy az olajár növekedése más termékek, szolgáltatások árát is érdemben befolyásolná, magyarul emelné.

Ugyanakkor a jegybank a GDP idei növekedési várakozásait is felfelé korrigálta 4,2-ről 4,4 százalékra. Majd - az uniós támogatások kiapadása folytán - 2019-ben 3,5, 2020-ban pedig mindössze 2,8 százalékos bővülést látnak reálisnak.

Az idei növekedés alapja a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek, és az elkövetkező években tapasztalható lassulást is éppen ennek a beruházási ciklusnak a lanyhulásának tudják be - mondta Balatoni András, az MNB igazgatója. Bár a korábbi évekhez képest jelentős a lakásépítések száma, de a 2019 végével valószínűleg megszűnő 5 százalékos, kedvezményes áfa miatt a jegybanknál is azzal számolnak, hogy ezt követően ismét visszaesik az építőipar teljesítménye. Ennek az is lehet az oka, hogy - mondta Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a Népszava érdeklődésére -, hogy ez az iparág súlyos munkaerő gondokkal küszködik. A megoldást legfeljebb a jövedelmek további emelésében látja a szakember. Ennek meg is lenne a fedezete, az Inflációs jelentés egyik ábrájából ugyanis kiderül, hogy világviszonylatban is alacsony Magyarországon az úgynevezett bérhányad, vagyis az összes bérköltségnek a GDP-hez való aránya, ami egy már korábban elért szinttől is elmarad, és ezen a dinamikus béremelések sem tudtak segíteni. Érdemes megjegyezni, hogy 2019-től a bérköltségek emelkedése megközelítőleg a termelékenység növekedésével lesz összhangban, vagyis a mostanában tapasztalható kis mértékű bérhányad emelkedése is megáll. (A szociális hozzájárulási adó csökkentése némileg lassítja a bérköltségek emelkedését.)

Elszállt a forint

A csütörtöki jegybanki tájékoztatón, ahol mind az elemzők, mind az újságírók feszült érdeklődést mutattak az inflációs tájékoztató iránt, kérdések özöne hangzott el: mi lesz a forinttal, mi az MNB szándéka? Az euró árfolyama ugyanis 326 forint körül ingadozott, amire három és fél esztendeje nem akadt példa. Virág Barnabás azonban illetékesség hiányára hivatkozva csak azt ismételgette, hogy a jegybank inflációs célja 3 százalékos. A piac ugyanakkor azt olvashatta ki az Inflációs jelentésből, hogy éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, miután az MNB friss inflációs jelentéséből is az a gondolat olvasható, miszerint a jegybank nem tart az infláció túlzott elszállásától, emiatt pedig továbbra is elkötelezett a laza monetáris politika mellett. Azonban . vélik a piaci elemzők -, ha forint a történelmi mélypontra, (egy euró=327,70 forint) zuhanna az MNB-nek lépnie kell. Efölött ugyanis már olyan pályára lépne a magyar deviza, amelyről nincsenek tapasztalatok.

Virág Barnabás lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar gazdaságban nem olyan nagyok a munkaerőgondok, mint arról egyes cégek vezetői beszélni szoktak, bár a munkaerőpiac feszességét senki nem tagadja. Azt tapasztalni, hogy a foglalkoztatottak száma még ha kis mértékben is tud növekedni, tehát vannak még tartalékok. A jegybanki vezetőtől azt is megkérdeztük, hogy a növekvő lakásárakat miképpen veszik figyelembe, hiszen közismert, hogy az inflációs számításokba ez nem fér bele, hiszen a statisztikusok beruházásnak tekintik. Virág Barnabás szerint a jövedelmek növekedése és a lakáspiaci drágulás nem szakadt el egymástól. Az új otthonok elkészülte, de az élénk használt lakáspiac is növeli egyúttal a tartós fogyasztási cikkek vásárlását is (ezek ára gyakorlatilag stagnál), ezáltal jótékony hatással van a GDP-re is.

Minimálbéremelés kockázatokkal

A bruttó és nettó átlagfizetések egyaránt 12,6 százalékkal nőttek áprilisban. A mostani kilátások szerint az idén a nettó reálbérek 9 százalékkal emelkedhetnek, ami a lakossági fogyasztásnak támaszt adhat - mondta Németh Dávid. A K&H Bank tegnapi KSH-jelentést kommentálva úgy vélekedett, hogy a jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból.

Áprilisban a bruttó átlagfizetések meghaladták a 340 ezer forintot, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó átlagbérek pedig 226 ezer forint felett voltak, ami 12,6-12,6 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. „Hozzájárul a folyamathoz persze az is, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket" – tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.

A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés kockázatot jelent versenyképességi szempontból. A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni és pótolni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi.