Döntöttek: elbontják a Bihari utcai bérházat

Publikálás dátuma
2018.06.21. 20:23
Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek,
Hiába fenyeget több családot is a hajléktalanság, a fideszes többségű X. kerületi önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén úgy döntött, hogy eldózerolja az épületet.

A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a bontásra, mert az olcsóbb mintha felújítanák az életveszélyessé vált házat, ráadásul – legalábbis a helyi vezetés szerint – csak így lehet megakadályozni, hogy gettó alakuljon ki a környéken.

Az ügy pikantériája, hogy az épületet néhány éve, 2010-ben újították fel, erre pedig - a különböző szociális programokkal együtt - több mint 700 millió forintot költöttek. Ekkor tették komfortossá a lakásokat, fürdőszobákat alakítottak ki, valamint a WC-k is bekerültek a folyosókról, így az átalakítás után teljesen kulturált körülmények között élhettek a lakók. A gond az volt, hogy a felújítás nem terjedt ki az épület függőfolyosóira, valamint a tetőre, így a ház beázott, a lépcsőház életveszélyessé vált, ezt pedig csak a folyosók aládúcolásával tudták kezelni.

Az önkormányzat a tetemes kiadások ellenére úgy döntött, nem költ további összegeket a felújításra, hanem inkább kiköltözteti a lakókat és elbontja az egészet. A házban élőknek tehát biztosan költözniük kell, de az önkormányzat nem mindenkinek biztosít megfelelő állapotban lévő cserelakást. Márpedig az épületben többnyire olyan rászorulók élnek, akik nem tudnak kifizetni egy piaci albérletet, ezekért ugyanis Budapesten átlagosan 122 ezer forintot kell fizetni havonta.

Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook

Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook

A bérház 73 lakásából 48-ban laknak még, közülük azonban mindössze 18 családnak van határozatlan idejű szerződése, azaz a többieknek az önkormányzat nem köteles másik lakást biztosítani. Információink szerint enyhült az önkormányzat a korábbi elzárkózó álláspontja, és elképzelhető, hogy legalább azok a határozott idejű szerződéssel rendelkező családok nem kerülnek az utcára, akiknek nincs tartozásuk. A többiek sorsa ugyanakkor bizonytalan, sőt olyan négygyerekes anyukát is fenyeget a hajléktalanság, aki rendben fizeti a számláit.

Az önkormányzat egyébként már tavaly is az elbontás mellett érvelt, pedig akkor még nem is készült hivatalos szakértői vélemény az elbontás és a felújítás költségeiről. Tóth Balázs, az LMP helyi képviselőjének javaslatára idén januárban a képviselő-testület végül megrendelte a jelentést, de ez hiába készült el május 31-ig, csak néhány napja vehették kézbe a képviselők.

A bizalmasnak minősített dokumentum szerint a felújítás 353 millió forintba kerülne, míg a dózerolás 343 millió forintba. A különbség tehát mindössze 10 millió forint volt, ám a jelentésben további költségeket is feltüntettek, így a végső különbség ennél nagyobb lett. A felújítási költségeket bemutató résznél például további 173 millió forintot számoltak hozzá a lehetséges kiadásokhoz, mondván 10 lakást kell vásárolni, ahol a lakók élhetnek a felújítás ideje alatt. Arra a jelentés nem tér ki, hogy ezek a lakások az önkormányzat lakásállományát is növelnék a visszaköltözés után, arról pedig pláne nem írnak, hogy vásárlás helyett olcsóbb lenne, ha 1-2 évig albérletet fizetnének a 10 családnak. Ez ugyanis számításaink szerint 173 millió forint helyett 15 millió forintból kijönne. A bontás és felújítás közötti költséget tovább növelte, hogy a jelentés a bontási költségekből kivonta azt a 90 millió forintos összeget, amely a telek értékesítése után folyna be az önkormányzathoz. Az eladással egyébként valószínűleg nem lesz gond, a környéken ugyanis nagyszabású ingatlanberuházást terveznek, ennek későbbi üteme pedig már kiterjedne a Bihari utcai bérház területére is. A jelentésben szereplő számok egyébként azért is különösek, mert Kovács Róbert, a kerület fideszes polgármestere még 1,2 milliárd forintos felújítási költségekről beszélt egy néhány hete megtartott sajtótájékoztatón. Mindezek ellenére a képviselő-testület végül elfogadta az épület kiürítéséről és elbontásáról szóló határozatot, az ehhez szükséges pénzt pedig elkülönítik a jövő évi költségvetésből.

- Az előterjesztés saját adatai is azt támasztják alá, hogy még gazdaságossági szempontból sem éri meg lebontani az épületet – mondta a csütörtöki testületi ülésen Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája, aki szerint az előterjesztés „mintha kifejezetten a bontáshoz keresett volna érveket”. Azt is megjegyezte a Bihari utcai lakóházzal kapcsolatban felhozott „közbiztonsági problémákra” válaszolva, hogy „ha minden épületet elbontanánk, amiben előfordulnak bűncselekmények, az Országház már biztosan nem állna a Kossuth téren. Arra is rámutatott, hogy bontás esetén teljesen kárba veszne az a több százmillió forint, amelyet a ház felújítására költöttek.

Máshol is dózerolnak
A kerületben összesen 336 lakást bontanak majd le a következő években, a Bihari és a Hős utcán kívül a Vaspálya utcában, a Hölgy utcában, a Román utcában, az Alkér utcában, valamint a Maglódi és a Gyömrői úton.



Szerző

Fiatal kutatók a reményt, az ország tudósait vesztheti az MTA államosításával

Publikálás dátuma
2018.06.21. 20:14
Az MTA központi épülete. Fotó: Népszava
Gyakorlatilag a kutatócsoportok állnak a fiatal magyar kutatók kivándorlásának útjában - derül ki az MTA Lendület vezetőinek nyílt leveléből. A kormány lépése a pénzek elvonásával és azok ismeretlen szempontok szerinti, várható átcsoportosításával a reményt is elveszi a fiatal magyar kutatóktól, hogy itthon még lehet tudományos munkával boldogulni.

Az MTA 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai és egyetemi kutatások megújítása kiemelkedő kutatók hazahívásával és a tehetségek itthon tartásával. Eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult, melyek a hazai élvonalához tartoznak - többségük aláírta a szerdán közzétett nyílt levelet.

A Lendület-kutatások minden tématerületet lefednek az orvosi és mérnöki területektől a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekig, és ezekből a kutatásokból számos innovatív alkalmazás is született - próbál érvelni hasznossága mellett a kutatócsoport. Tekinthető ez egyfajta válasznak is a Figyelő-féle listázásra, vagy kétségbeesett párbeszéd-kísérletnek: a kormánypárti portál hétfőn ugyanis azzal vádolta az MTA kutatóit, hogy "valódi" munka helyett csak valami liberális hókuszpókusszal foglalkoznak.

Mint írják, a Lendület program szakmai szempontok szerint kiválasztott hazai kutatóknak és egyetemi oktatóknak biztosította azt, hogy itthon boldoguljanak, munkájukkal a hazai tudásalapú társadalmat építsék. Egyúttal reményt is adott minden tudomány iránt még érdeklődő magyar fiatalnak, hogy itthon is lehet érvényesülni.

A kutatócsoportok felügyeleti szervének és finanszírozásának megváltoztatása ezt a reményt veszi el. A kormánytervezet szerint az MTA költségvetésének 70%-a és a Lendület-csoportok pénzkeretének egésze az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerülne, amely új koncepciók mentén, eddig tisztázatlan feltételek mellett dönthetne ennek felhasználásáról. Ez rendkívül bizonytalan helyzetbe hozza a kutatócsoportokat, pedig a tudományos kutatásban a stabilitás, a hosszú távú tervezhetőség pótolhatatlan. "Ezért kérjük a döntéshozókat, hogy különös értékként őrizzék meg a Lendület programot, és az maradjon egészében az MTA gondozásában, amely elindítója és kiváló gazdája ennek a stratégiai fontosságú programnak" - ér véget a közlemény.

Szerző
Témák
nyílt levél MTA

Már inkább kockázatot látnak Trumpban a kormányban

Publikálás dátuma
2018.06.21. 20:10
Donald Trump FOTÓ: Mandel Ngan / AFP
Az amerikai elnök kiszámíthatatlan, és semmibe veszi az Európai Unió érdekeit, emiatt is tartanak gazdasági válságtól a kormányban.
Donald Trump FOTÓ: Mandel Ngan / AFP

Donald Trump FOTÓ: Mandel Ngan / AFP

Ahhoz képest, hogy Donald Trumpot a megválasztása után a Fidesz-kormányban az egyik legnagyobb potenciális támogatóként kezelték, mára alaposan megváltozott a megítélése. Ebben nem csak az játszott szerepet, hogy a CEU-ügyben – a kabinet számára – váratlanul kritikus magatartást tanúsított Washington, hanem az is, hogy Trump a maga módján, drasztikus eszközökkel kezdett hozzá az „America first” elvének érvényesítéséhez. (Pedig ezt annak meghirdetésekor maga Orbán Viktor is dicsérte és követendőnek tartotta.) Az amerikai elnök előbb a kínai autókkal, majd az európai és kanadai acéltermékekkel aztán egy sor más árucikkel szemben vezetett be magas, 20-25 százalékos védővámokat, az ellenintézkedések – például az bourbon whisky-re, a Jeans farmerre és a Harley Davidson motorokra kirótt uniós vámok – nyomán mára egy globális kereskedelmi háború küszöbére jutottunk. Emellett az amerikai FED és az Európai Központi Bank is kamatemelésbe kezdett, vagyis „vége az olcsó pénz korának”. Emiatt az elmúlt két hétben Orbán Viktor, Matolcsy György vagy éppen Gulyás Gergely is nyilvánosan egy világgazdasági válság bekövetkeztére figyelmeztetett.

Mindez nem független attól, hogy kormányzati szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján komolyan megváltozott Trump megítélése. „Mára világossá vált, hogy Trump politikájának egyedüli lényege tényleg az, hogy a maga módján megvédje az amerikai gazdaságot, és tökéletesen hidegen hagyják az európai szövetségesei. Ebben akár lehetne is rendszer, de annyira kiszámíthatatlan módon csinálja, hogy egyszerűen lehetetlen felkészülni a lépéseire, ez pedig nagyon komoly kockázat” – mondta egy befolyásos kormánytag. Egy másik forrásunk szerint a kamatemeléseket lehet egy ciklikus folyamatnak tekinteni, amire fel lehet(ett) készülni, de hogy Trump milyen kereskedelmi háborút robbant ki, azt egyelőre lehetetlen megjósolni. Igaz, azt is hozzátette, ha az Egyesült Államok valóban bevezeti az importvámot például az európai autókra, akkor „semmi ok nem marad az Oroszországgal szemben hozott szankciók fenntartására”. Forrásunk szerint ilyen helyzetben a büntetőintézkedésekhez most ragaszkodó német kormány álláspontja is megváltozna. Egy kormányzati kommunikációs szakember szerint „a lakosság kondicionálása is zajlik az esetleges takarékossági intézkedések miatt”, ezért beszél mindenki a válságról. Tény, hogy a hazai gazdaságpolitikai irányítói joggal aggódhatnak a legfrissebb fejlemények miatt: a Daimler éppen csütörtökön jelentette be, hogy idei nyeresége elmarad a 2017-estől, pedig korábban még emelkedést vártak. A hírre nem csak a Daimler-részvények árfolyama esett 3 százalékkal, de a BMW-é is másféllel és a Volkswagené 2-vel. Valószínűleg még mindenki emlékszik 2016 nyarára, amikor egy tervezett leállás az Audinál azt eredményezte, hogy az ipari termelés 4.7 százalékot esett az előző év azonos időszakához képest.

Több irányból is érkezhet a válság Pogátsa Zoltán szerint. A közgazdász első körben a megváltozott kamatkörnyezetet említette: az úgynevezett mennyiségi könnyítésnek (quantitative easing) láthatóan vége az amerikai jegybank részéről, már nem ontják az olcsó dollárt a piacra, sőt, láthatóan kamatemelési ciklust kezdett a FED, az amerikai alapkamat már 3 százaléknál jár. Ebben a helyzetben pedig a befektetők már meggondolják, hogy hova vigyék a pénzüket, az Egyesült Államok ismét vonzóvá kezd válni, aminek a feltörekvő piacok látják a kárát. Az argentin és a török valuta beszakadása ráadásul utóbbiak számára a lehető legrosszabbkor jött. „Hiába nincs semmi közünk az argentin vagy a török gazdaság strukturális gondjaihoz, ha a magyart is a feltörekvők közé sorolják a nagy pénzügyi cégek, egy ilyen helyzetben inkább választják a biztonságosabbnak tartott amerikai piacot, amely ugyan még mindig alacsonyabb hozamokat kínál, de már nem annyival, hogy ne gondolják azt, a biztonság fontosabb” – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán. Ráadásul Európának megvan a maga baja, nem is egy: az olasz bankrendszer bedőlését még mindig nem lehet kizárni, ebben az esetben Olaszország valószínűleg elhagyná az eurózónát, de, hogy milyen alkuk árán, az a jelenlegi olasz kormány mellett teljesen kiszámíthatatlan. Ezen kívül hamarosan jön az európai bankok stressz-tesztje, márpedig sokan attól tartanak, hogy az egyik legnagyobb szereplő Deutsche Bank nem megy át a vizsgán. „A Deutsche Bank eszközállománya elképzelhetetlenül magas, a német GDP 80 százalékát is kiteszi, ha ez a bank megroggyan, akkor azt nagyon megérzi majd a német gazdaság és ezen keresztül persze egész Európa is” – mondta Pogátsa Zoltán.

És természetesen nem zárható ki az sem, hogy Donald Trump intézkedései valóban komoly turbulenciákat jelentenek majd a világkereskedelemben. A kínai autókra kivetett védővám után elképzelhető, hogy az európai autóiparral szemben is meglépi ezt Trump, ebben az esetben az ennek nagyon erősen kitett magyar gazdaságban is súlyos gondok keletkezhetnek.

Pogátsa Zoltán szerint jelenleg sem a kormány, sem a jegybank nem tehet sokat, igaz, erre egyelőre nincs ok sem. „Az olasz bajok mutatják, hogy nem érdemes ész nélkül sietnünk az eurózónába. Bár jól hangzik, hogy Bulgáriának is hamarabb lehet eurója, mint nekünk, de jelenleg tényleg kérdéses, mi lesz az eurózóna jövője. A jelenlegi „kint is vagyok, bent is vagyok” állapot szerinte megfelelő. „A nyaralni indulóknak persze nem jön jól most a 326 forintos euró, de látni kell, hogy a magyar gazdaság jelentős részének egyáltalán nem jön rosszul, nyár lévén elég csak az idegenforgalomra gondolni” – mondta. Így szerinte egyelőre a jegybank részéről is a kivárás a legjobbnak tűnő megoldás.

Szerző