Seehofer már a kormánykoalíció felbontását is belengette

Publikálás dátuma
2018.06.22 17:37
FOTÓ: AFP / TOBIAS SCHWARZ
Fotó: /
Kilátásba helyezte a német szövetségi kormányt alkotó pártok koalíciójának felbontását a menekültügy körüli viták miatt Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke egy pénteki lapinterjúban, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről pedig jobboldali fordulattal vádolták meg Seehofer pártját.

Az MTI összefoglalója szerint Horst Seehofer a Passauer Neue Presse című bajor lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a célt illetően egyetértés van közte és Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke között: mindketten el akarják kerülni, hogy belépjenek Németországba olyan menedékkérők, akik egy másik európai uniós (EU-) tagországban már benyújtották menedékjogi kérelmüket.

A kancellár európai szinten szeretné rendezni a kérdést, „én pedig azt szeretném, hogy szükség esetén a szövetségi rendőrség intézkedjen a határon” – mondta Seehofer. „Nem lesz nálam boldogabb senki, ha a kancellárnak sikerül az európai megoldás” július elejéig, de „elszánt vagyok a cselekvésre”, ha Angela Merkel törekvései mégsem vezetnek eredményre – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kancellár jelezte, kormányfői hatáskörébe sorolja az ügyet, és nem tűrné el, ha belügyminisztere egyoldalú, az érintett országokkal nem egyeztetett módon és más országok terhére intézkedne, Horst Seehofer azt mondta, hogy világszerte egyedülálló fejlemény, „ősbemutató” lenne, ha egy minisztert azért menesztenének, mert igyekszik gondoskodni országa biztonságáról és rendjéről.

„Mégis hol élünk? Én az egyik koalíciós párt, a CSU elnöke vagyok, és pártom teljes támogatásával cselekszem. Ha a kancellári hivatalban nem elégedettek a belügyminiszter munkájával, akkor a koalíciónak kell véget vetni” – emelte ki Horst Seehofer.

A CDU egyik elnökségi tagja, Daniel Günther Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnök pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a testvérpártok közötti vita valójában nem a menedékkérők bizonyos csoportjaival kapcsolatos határigazgatási megoldásokról szól, hanem arról, hogy a CSU a pártszövetséget a politikai színtér jobboldalának széle felé, „messze jobbra” akarja tolni, és „az EU ellen” akarja fordítani, amit „a CDU nem tűrhet el”. Hozzátette, hogy a CSU ezzel a törekvésével „súlyosan gyengítette Németország tárgyalási pozícióját az EU-n belül”.

Erre figyelmeztetett Günther Oettinger német uniós biztos, a CDU egyik tekintélyes politikusa is, aki a Handelsblatt című üzleti lapnak egy szintén pénteken megjelent interjúban azt mondta, hogy a CSU tevékenysége „károsíthatja Németország cselekvőképességét”. Hozzátette: reméli, hogy a vita résztvevői nem az egyéni, „szubjektív érdekeik maximalizálására” törekednek. Horst Seehofernek is hozzá kellene járulni a pártszövetség fenntartásához – mondta.

Megfigyelők szerint a testvérpártok között a határigazgatásról 2015 óta változó intenzitással zajló konfliktus elmérgesedése nem választható el attól, hogy Bajorországban októberben helyi törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak, és a csak a tartományban működő CSU támogatottsága gyengül.

A legutóbbi mérések szerint a CSU a 40 százalékos szint közelébe süllyedt, ami azzal fenyeget, hogy elveszíti abszolút többségét a tartományi parlamentben. A német és a bajor politika új, a CSU-tól jobbra álló szereplője, az Alternatíva Németországnak (AfD) választói támogatottsága viszont emelkedik, 13 százalék körül van, és a jelek szerint a CSU a migrációs válság eddigi kezelésének éles bírálatára építő vetélytárs felvetéseinek átvételével próbálja stabilizálni magát.

Ezzel kapcsolatban a munkavállalói érdekek képviseletére szerveződött CDU-s platform (Christlich-Demokratische Arbeitnehmerschaft - CDA) vezetője, Christian Bäumler a Handelsblattnak nyilatkozva sürgette, hogy pártja kezdjen hozzá a CSU-nak eddig átengedett Bajorországban folytatandó tevékenységek előkészítéséhez azzal a céllal, hogy a párt elindulhasson a Landtag-választáson, ha a CSU felmondja a szövetséget.

Ezzel világossá lehetne tenni a CSU számára, hogy választásokat „Bajorországban sem a szélsőjobbon, hanem a társadalom közepén” lehet megnyerni.

A szövetségi kormányt alkotó koalíció harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetősége élesen bírálta a CDU/CSU pártszövetségen belüli vitát, és annak lezárására szólított fel. A Der Spiegel című hírmagazin egy pénteki jelentése alapján az SPD-ben nem bíznak teljes mértékben abban, hogy a koalíciós társak abbahagyják a viszálykodást, erre utal, hogy a pártban elkezdtek foglalkozni azzal az eshetőséggel, hogy előrehozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást kell tartani.

Szerző
2018.06.22 17:37
Frissítve: 2018.06.22 17:44

Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a "Stop Soros" törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:16
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A civil szervezeteket ellehetetlenítő jogszabály sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte állásfoglalásában a szervezet.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. E mellett különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához - hangsúlyozzák. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá.
2018.12.14 20:16

Hírek és álhírek az uniós csúcson

Publikálás dátuma
2018.12.14 19:04

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Viharosra sikeredett miniszterelnöki csúcsnak nevezte Orbán Viktor az uniós vezetők brüsszeli találkozójának második napját. Facebook-videójában közölte, hogy Magyarországot a migráció miatt több tagállam is megtámadta, de a rohamot sikerült visszaverni. A vitát közelről ismerő EU-források azonban egyetlen támadást sem tudtak felidézni a Népszavának, és szerintük a magyar kormányfő felszólalása egyáltalán nem volt harcias. Az uniós vezetők pénteken összesen 45 percet szenteltek a migráció témájának, ennek során elsősorban a közös menekültügyi rendszer reformjáról cseréltek véleményt. Az állam- és kormányfők elfogadtak egy határozatot a félretájékoztatás elleni harc szükségességéről is. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kiemelte: az álhírek forrásai nem mindig azok, akiket annak gondolunk, hanem egyes tagállami vezetők. 
“Például Orbán Viktor, aki szerint én vagyok felelős a Brexit miatt, meg a migránsok. Ez a valódi álhír!”
- mondta.
A tagállamok jó ideje nem tudnak közös nevezőre jutni a menekültügyet átfogóan szabályozó, hét rendelet-, illetve irányelv-tervezetből álló csomagról. Néhányan — például Magyarország — azt szorgalmazzák, hogy a jogszabályokról egyszerre egyezzenek meg a tagállamok, míg mások szerint itt lenne az ideje elfogadni a már kitárgyalt dossziékat, és csak a maradékról vitatkozni. A pakk legkényesebb eleme a dublini rendelet reformja, amely mostanáig tartalmazta a menedékkérők EU-n belüli elosztását is. Bár az utóbbi időben az Európai Bizottság és Németország is hajlandóságot mutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett lemondjanak a “kötelező kvótákról”, a magyar kormány kételkedik ebben, és az EU-n kívüli menekülttáborok létesítését erőlteti. Charles Michel belga kormányfő a vitában arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni a jogszabály-csomagról, akkor veszélybe kerül a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker megegyezést sürgetett az európai határőrségre vonatkozó friss javaslatokról, amelyeket több kormány, köztük a magyar, akadályoz.
- Kezdem elveszíteni a türelmemet. Ez álságos viselkedés: miközben a külső határokat védő országok a közös határőrség megerősítését szorgalmazzák, néhányuk még megfontolni sem hajlandó az előterjesztésünket
- mondta az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.
A soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is kifogásolta, hogy egyes tagállamok ellenállása miatt nem sikerült megállapodni az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létszámának a jelentős emeléséről. Ugyanakkor kiemelte: az EHPŐ megerősített mandátumot kap a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszatoloncolásában és a harmadik országokkal folytatott együttműködésben. A csúcsról kiadott záróközlemény leszögezi: az illegális határátlépések száma a 2015-ös menekülthullám előtti szintre csökkent, és ez a tendencia folytatódik. Ez annak köszönhető, hogy az unió és a tagállamok hatékony intézkedéseket tettek a külső határok védelmében, a csempészet visszaszorítása és a származási valamint tranzitországokkal történő együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak az EU következő hosszútávú költségvetéséről is, és leszögezték, hogy arról 2019 őszén kell megállapodni. Ezzel gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt tető alá hozzák az egyezséget. Döntöttek az eurózóna pénzügyi válságkezelési potenciáljának a megerősítéséről is.
2018.12.14 19:04
Frissítve: 2018.12.14 20:40