Minicsúcs Brüsszelben - Nincs közös álláspont

Publikálás dátuma
2018.06.24 22:13
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
A visegrádi négyek nélkül rendezett brüsszeli találkozón nem született döntés a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról.

Mindnyájan európai megoldásokról beszéltek, de mást és mást értettek rajta. A migrációról rendezett vasárnapi brüsszeli nem hivatalos minicsúcson a résztvevők nem hoztak döntéseket, és nem fogadtak el nyilatkozatokat. De nem is ez volt a cél, hanem két- vagy háromoldalú megállapodások lehetőségének a kipuhatolása.

A német kancellár kérésére összerántott találkozón 16 érintett vagy érdeklődő tagállam vezetője vett részt. A visegrádi négyek kormányfői – köztük Orbán Viktor – távol maradtak.

A menekülthullám frontországai, például Olaszország és Spanyolország, azt szeretnék, ha több támogatást kapnának partnereiktől a határvédelemben és a menekültek szétosztásában. Az északiak, köztük a németek, a menedékkérők EU-n belüli szabad mozgását – például Olaszországból Ausztrián át Németországba vándorlását – szeretnék korlátozni. Az álláspontok annyira eltérőek, hogy nem csak a vasárnapi találkozón nem született egyezség, hanem a hét második felében összeülő EU-csúcs is el fogja halasztani a döntést a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról. Ezt maga Angela Merkel német kancellár is elismerte, amikor érkezésekor a sajtó elé állt.

Merkelnek sürgős megoldást találnia a válságra, mert ultimátumot kapott bajor koalíciós partnerétől, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőitől: vagy a hó végéig uniós szinten nyélbe üti a megállapodást a menedékkérők hullámának korlátozásáról, vagy Horst Seehofer belügyminiszter gyakorlatilag lezárja előttük a német határt. Ez nem csak a berlini koalíció, de a határellenőrzés nélküli schengeni rendszer végét is jelentené. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén bejelentette, hogy ha a németek visszafordítják a határról a migránsokat, akkor Ausztria le fogja zárni a Brenner-hágót.

Olaszország sem akar belemenni a területén regisztrált, de Ausztriába, majd onnan Németországba távozott menedékkérők visszafogadásába, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte ennek megfelelően nyolcpontos tervvel érkezett a brüsszeli minicsúcsra. A római kormány elképzelései szerint az Olaszországba vagy Spanyolországba érkezett migránsokat azonnal, még az előtt kell szétosztani a tagállamok között, hogy a menedékkérelmüket elbírálják. Contéék úgy vélik, hogy meg kell szabadulni a dublini rendelettől, amely előírja, hogy az érkezési ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ezért vissza is kell fogadnia azokat, akik a nyilvántartásba vételük után továbbálltak. Szerintük a menekültek befogadását elutasító országokat pénzelvonással kell sújtani.

Része az római tervnek a menekültpolitika „kiszervezése” is, aminek a gondolatát több más EU-tagállam, sőt, az Európai Bizottság is dédelgeti. Ennek értelmében az Európába tartó migránsokat Észak-Afrikában felállított központokban kellene „átvilágítani”, mielőtt engedélyt kapnának a belépésre az EU területére. Az ötlet szépséghibája, hogy eddig egyetlen kibocsátó vagy tranzit ország sem adta a beleegyezését ilyen központok létesítéséhez, és nemzetközi menekültügyi szervezetek is aggályosnak ítélik az elképzelést.

A franciák és a spanyolok egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely szerint a tengerből kimentett embereket zárt és biztonságos parti táborokban kellene elhelyezni el EU földközi-tengeri partszakasszal rendelkező országaiban. A vita a csütörtökön összeülő EU-csúcson folytatódik.

2018.06.24 22:13

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36