Szamosi Zsófia nyerte a legjobb színésznő díját Kassán

Publikálás dátuma
2018.06.25. 13:43
Fotó: Draskovics Ádám
Az Egy nap című filmben nyújtott alakításáért Szamosi Zsófiának ítélte a legjobb színésznőnek járó Kék Angyal díjat a kassai Art Filmfesztivál nemzetközi zsűrije – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel.

A közlemény szerint a 200 filmet felvonultató kassai fesztivál versenyprogramjában tizenhárom alkotás szerepelt, a díjakat hétvégén adták át.

Szamosi Zsófia tíz éven át játszott Pintér Béla színházi társulatában, országos ismeretségre az HBO Terápia című sorozatában tett szert. Főszerepet kapott az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmben, majd A martfűi rémben nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Filmdíjat a női főszereplő kategóriában.

Az Egy nap című alkotást a Filmalap Inkubátor Program 62 millió forintos támogatásával készítette el Szilágyi Zsófia forgatókönyvíró-rendező. A film főhőse egy háromgyerekes anya, cselekménye nagy része a hétköznapok rutinjára épül, a háttérben a házasság válsága húzódik.

A film világpremierje májusban a 71. cannes-i filmfesztiválon volt, ahol az alkotás az 57. Kritikusok Hete versenyszekcióban elnyerte a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját.

Az Egy nap a hazai mozikban novemberben lesz látható a Vertigo Média forgalmazásában. Szilágyi Zsófia filmje a Partnersfilm produkciójában készült Kenesei Edina és Pataki Ági vezetésével, az operatőr Domokos Balázs, a vágó Szórád Máté volt – olvasható a közleményben.

Arról, hogy megnyerte a Kék Angyal díjat, Szamosi Zsófia a Facebook-oldalán is beszámolt.

Szerző
Témák
Kassa

A koronatanú - Mindent látott, mindent hallott

Publikálás dátuma
2018.06.25. 07:46

Július 1-jén a Duna World tévécsatorna tűzi műsorára lapunk korábbi szerzője, Szabó Zoltán Attila és Kálloy Molnár Péter közös, A koronatanú című dokumentumfilmjét. A film Hetényi Károly kalandos életét dolgozza fel, akinek az árvaházból a legendás New York Kávéházig vezetett az útja, ahol Karády Katalintól Karinthy Frigyesig, Csortos Gyulától Jávor Pálig sorjáztak a kor hírességei. Anekdoták és kulisszatitkok, a kutyák számára minyont rendelő Csortos és az önmagában bizonytalankodó Páger Antal – A koronatanú lényegében szórakoztató, mégis elgondolkodtató múlt századi korrajz.

Szerző
Témák
dokumentumfilm

Végül minden értelmet nyer

Publikálás dátuma
2018.06.25. 07:45

Zágoni Balázs ifjúsági regénye a felbomló Európai Unió romjain játszódik, és egy pillanatra sem hagyja lankadni a figyelmet. A végén összeáll a kép, ami azonban minden, csak nem vidám.

Az emberek jelleme a különböző határhelyzetekben bontakozik ki a leginkább. Amikor a túlélési ösztön felülírja a társadalmi konvenciót és mindenki a saját boldogulásáért küzd nap mint nap. Zágoni Balázs regényének főhőse, Vik, egy posztapokaliptikus világban, a Városon kívül édesapjával egy gombászkolóniában küzd a mindennapi megélhetésért. Egy elzárt, fejletlen közegben, ahol olyan alapvető jogokkal sem rendelkezik, mint az oktatás vagy az egészségügy.

Persze a Város sem jobb. A gyerekek már születésüktől fogva görgetik szüleik adósságait és tulajdonképpen nem tudnak kitörni a Város szorításából. A Város lakói nem szabad emberek. És nem is lesznek mindaddig azok, amíg tartozásuk van a Várossal szemben. Ugyanakkor a városlakóknak – a kolóniák lakóival szemben – mindenük megvan. Már ha vállalják a velük járó adósságot.

Vik kezdetben csak a kolóniát ismeri. A történet során azonban számára is feltárul a Város világa. Ahol minden elérhető, ami egy 13 éves fiú számára fontos lehet: megfelelő oktatás, addig nem látott szórakoztatóipari termékek. Azonban mint mindennek a városban, ezen javak élvezetének is ára van. Főhősünknek ehhez csupán csak egy dolgot kell vállalnia: elárulni a barátját, a Gömböt. Azt a Gömböt, amely a történet elején pont a Város drónjai elől mentette meg az életét. Vik elfogadja a titkosszolgálat ajánlatát, ám amikor döntenie kell arról, hogy a barátját vagy a gondtalan életét válassza, akkor sosem tudja elárulni a Gömböt.

Vik kora ellenére a Város nyilvántartásában nagykorúsítva van. És nem csak papíron. Gondolkodása minden téren felelősségteljes és logikus. Az egyes szám első személyű narrációnak köszönhetően pedig ebbe a legapróbb részletekig is beleláthatunk. És az őt érintő társadalmi problémákat, mint például a kirekesztés is jobban átlátjuk ennek köszönhetően. A regényt olvasva sokáig nem kristályosodik ki, hogy Vik szüleinek mi a szerepe – azon felül, hogy ők jelentik a kapcsot az egyik, illetve a másik világhoz. A könyv végén azonban minden értelmet nyer, és egy csapásra megváltozik az olvasóban minden addigi gondolat a regénybeli szülő-gyerek kapcsolatról.

A szerző végig nagyon plasztikusan és minden részletre kiterjedően fogalmaz, mintha egy film pörögne le a szemünk előtt olvasás közben. A cselekménynek nincs nyugvópontja, fordulat fordulatot követ, nem hagyja lankadni az olvasót. A könyv végén pedig remek érzékkel nyitja meg azt a cselekményszálat, amely gyaníthatóan a folytatás gerincét adja majd.

Infó

Zágoni Balázs - Fekete fény 1. - A gömb
Móra Könyvkiadó, 2018
Szerző
Témák