7-es cikkely - A LIBE megszavazta az eljárást megindító javaslatot

Publikálás dátuma
2018.06.25 17:01
Shutterstock illusztráció
Fotó: /

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 37 igen, és 19 ellenszavazattal elfogadta azt az indoklással ellátott javaslatot, amely az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindítását javasolja Magyarország ellen a tagállamok kormányaiból álló Tanácsnak. A szakbizottsági jóváhagyást követően a jelentést el kell fogadnia az EP plenáris ülésének is, méghozzá kétharmados többséggel. A szavazásra várhatóan szeptemberben kerül sor.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU szerződésben foglalt közös értékeire, és emiatt fennáll ezek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Ezért az EP az uniós szerződés 7. cikke 1. bekezdésének megfelelően “felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy emiatt tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak” — áll az elfogadott jelentésben. (Az eredeti szöveghez képest itt egy “-e” kérdőszócska került a mondatba, ami korábban úgy szólt, hogy az EP felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye az értékek megsértésének.)

Ez az első alkalom az EU történetében, hogy az uniós képviselőtestület egyik szakbizottsága jelentésben tesz javaslatot szankciós eljárás megkezdésére egy tagállam ellen. Mint a szöveg rámutat, az úgynevezett 7. cikkes folyamat elindítása a megelőzést szolgálja, hogy az Európai Unió még időben megakadályozhassa a jogállami és demokratikus normák megszegését, és így ne kerülhessen sor büntetőintézkedésekre. Az Európai Bizottság magyarázó közleményére hivatkozva megerősíti azt is, hogy az EU a tagállami hatáskörbe tartozó területeken is vizsgálhatja, hogy fennáll-e a közös értékek megsértésének súlyos veszélye. Fideszes EP-képviselők a közösségnek ezt a jogát szóban és benyújtott módosító indítványaikban is kétségbe vonták.

FOTÓ: FRED MARVAUX/EP

FOTÓ: FRED MARVAUX/EP

Az állásfoglalás elfogadott szövege sokat változott az eredeti előterjesztéshez képest. A jelentéstevő Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő és a frakciók árnyék-jelentéstevői igyekeztek beépíteni a végleges változatba a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Emellett átvették azokat a fideszes módosító javaslatokat, amelyek többhelyütt enyhítik a bírálatok élét, de a szerző végkövetkeztetésein nem változtatnak.

A jelentés továbbra is 12 területen sorolja fel aggályait az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ezek: az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség, a magánélet védelme és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, a menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a gazdasági és szociális jogok.

A módosítások nyomán a 12 pont kiegészült a választási rendszert, a bírák jogait és a roma, valamint a zsidó kisebbségek elleni gyűlölettel teli megnyilvánulásokat kifogásoló megjegyzésekkel. A képviselők mindenütt egy, de inkább több tekintélyes nemzetközi szervezet álláspontjával támasztják alá az állításaikat.

Sargentini: Zavarba akarjuk hozni a tétlen kormányokat

Hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni. - jelentette ki a jelentéstevő Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő annak kapcsán, hogy meglehet, a Fidesz és támogatói most még inkább össztűz alá veszik. - A jelentést a jelenlévők kétharmada támogatta. Mit gondol, számíthat ekkora többségre szeptemberben is, amikor az EP plenáris ülése szavaz róla?

Az elfogadott szöveg több ponton is bírálja az alkotmányozási folyamatot, felróva a tényleges konzultáció hiányát, a hatalmi ágak szétválasztásának a veszélyeztetését. Említést tesz a hetedik alkotmánymódosításról, és arról, hogy az ENSZ különmegbízottja a nemzetközi emberi joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a hajléktalanság kriminalizálását.

A jelentés kifogásolja az alkotmánybíróság jogkörének a megnyirbálását, az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozására irányuló döntéseket és kísérleteket. Helyet kapott a friss szövegben az Országos Bírói Tanácsnak az a döntése, amely törvényellenesnek minősítette az Országos Bírói Hivatal elnökének a gyakorlatát.

Az állásfoglalás aggodalmakat fogalmaz meg a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó médiaszabályozással és gyakorlattal kapcsolatban. Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselőjének bírálatára hivatkozva említi a Figyelő című hetilap listázását és a független újságírók kitiltását a parlament alakuló üléséről. Ismerteti a Közép-Európai Egyetem jogi vegzatúráját, és megjegyzi, hogy a sorsa annak ellenére sem rendeződött, hogy az intézmény időben eleget tett minden kötelezettségének.

A képviselők aggasztónak találják a nem kormányzati szervezetek legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatokat és a törvényellenes nyomásgyakorlást. Hosszan sorolják a nemzetközi szervezetek kritikáját az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban, megemlítve, hogy az indokolatlanul korlátozza a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, szítja az idegengyűlöletet.

Jelentősen bővült a jelentésnek a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogairól szóló fejezete is, amely több nemzetközi szervezet magyarországi tapasztalatait idézi. Ezek bírálják a jogsértő gyakorlatokat, a menekültügyi eljárás hiányosságait és a tranzitzónákat.

Megosztott néppártiak
A LIBE név szerinti szavazásán a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők egyhangúan támogatták a jelentés elfogadását. A néppártiak megosztottak voltak, míg az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak elutasították az állásfoglalást. A bizottságban a Fidesz pártcsaládjához tartozó 17 európai néppárti (EPP) képviselő közül nyolc szavazott a Sargentini-jelentés elfogadása mellett, és kilenc ellene.
Érdekes, hogy a kilenc elutasító voksból hatot magyar néppárti képviselők adtak le, miközben a szakbizottságának csak három teljes jogú magyar néppárti tagja van: a fideszes Gál Kinga, a szlovák Most-Híd párthoz tartozó Nagy József és a romániai RMDSZ-tag Sógor Csaba. Bevett parlamenti gyakorlat, hogy a szavazásról hiányzó képviselő felkéri az éppen ráérő frakciótársát a helyettesítésre. Mivel a voksolás előtt a néppárt úgy döntött, hogy nincs pártfegyelem, mindenki a lelkiismerete szerint nyomhat gombot, nehéz a véletlennek tulajdonítani, hogy épp fideszesek jelentkeztek tömegesen a helyettesítésre.
A kilenc néppárti ellenszavazatot a magyar Bocskor Andrea, Erdős Norbert, Gál Kinga, Hölvényi György, Járóka Lívia és Kósa Ádám, valamint a bolgár Asim Ademov, a francia Brice Hortefeux és a cseh Tomás Zdechovsky adta le.
A néppárti képviselők közül a jelentés mellett szavazott a lengyel Michal Boni, a portugál Carlos Coelho, a luxemburgi Frank Engel, a holland Jeroen Lenaers, a máltai Robert Metsola, a lengyel Julia Pitera, a cseh Jaromir Stetina, és a német CDU-s Axel Voss.
A szakbizottsági szavazás után Elmar Brok, a német néppárti delegáció vezetője lapunknak azt mondTA: a 7. cikkelyes jelentésről delegációjuk kedden tárgyal majd.

Hosszan idézi az állásfoglalás az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) legfrissebb jelentését, és felemlegeti a korrupciós ügyek sorát, benne “a magyar miniszterelnök vejének” közvilágítási projektjeit. A korábbinál nagyobb terjedelmet kapott az állásfoglalásban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának nyilatkozata a 2018. április 8-iki magyarországi választások lebonyolításáról. A képviselők ezzel kapcsolatban szóvá teszik a közmédia és a legtöbb kereskedelmi adó részrehajló hírszolgáltatását, valamint azt, hogy a nők aránya alacsony a politikai döntéshozatalban. Kritizálják egyúttal a nők gazdasági és szociális diszkriminációját, a nyugdíjminimum, a lakhatási támogatás és az álláskeresési támogatás elégtelenségét.

A tervezethez képest valamelyest enyhültek az állásfoglalásnak az antiszemitizmus és a cigányellenesség erősödésére vonatkozó megállapításai. A fideszes EP-képviselők javaslataira bekerültek a jelentésbe a magyar kormány intézkedései a zsinagógák és zsidó temetők felújításától a 2019-es Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezésének elnyerésén át, a Holokauszt-tagadás jogi szankcionálásáig. A szöveg ugyanakkor említést tesz a magyar miniszterelnök idei március 15-iki beszédéről, amely “nyilvánvaló antiszemita sztereotípiákat tartalmazó támadás volt Soros György ellen”. A szöveg méltatja a romák felzárkóztatását segítő kormányzati intézkedéseket, de továbbra is aggasztónak ítéli a roma gyerekek iskolai szegregációját.

„Nincs miről beszélni”
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a szavazást követően Budapesten nyilatkozott, és kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. „De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – mondta a kormányfő, aki szokása szerint Soros György kezét látja az úgynevezett Sargentini-jelentésben.
2018.06.25 17:01

Bezárják a felújított pszichiátriát, ahol régebben a radiátorhoz kötözték a betegeket

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:00

Fotó: / Molnár Ádám
Szakemberhiányra hivatkozva számolják fel azt a részleget, amire a két éve 69 millió forintot költöttek.
A tervek szerint a közeljövőben a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet veszi át a Dél-Pesti Centrum Kórházhoz tartozó Merényi pszichiátria betegeit, dolgozóit. Információink szerint a Merényi – két éve mintegy 69 millió forintért felújított – pszichiátriai részlegének munkatársai eddig csak informálisan kaptak tájékoztatást a kialakult helyzetről, és arra kérték őket, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntést, ne meneküljenek pánikszerűen a kórházból. Az érintettek viszont aggódnak az év végére, legkésőbb kora tavaszra tervezett áttelepítés miatt: mint azt lapunknak többen is elmondták, egyelőre semmilyen konkrét felvilágosítást nem kaptak a kórház vezetésétől, miközben azt hallják, december végén megszűnik az osztályuk. Arról lapunk már januárban írt: a Dél-Pesti Centrum Kórház főigazgatója, Vályi Nagy István 2017 szeptemberében a személyi feltételek hiánya miatt maga kért engedélyt arra, hogy a pszichiátrián 64 ágyból 30-on szüneteltethesse a betegellátást.
2017-ben a kórház menedzsmentje még azt mondta: "rendben működnek", a betegek biztonságban vannak.
Csakhogy azóta mindössze néhány orvos maradt az osztályon. Információink szerint a szakemberhiányt az intézmény vezetői extra juttatásokkal próbálták enyhíteni. Úgy tudjuk, az ügyeletet ellátóknak a béren kívül óránként plusz 2500 forintot fizettek. Az új helyen, a Nyírő Gyula kórházban nem fizetnek ennyit. A Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. Mindehhez a 40 milliós rendkívüli segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra.
Az ombudsman látogatásáról készült jelentésben sokkoló körülményekről írtak: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Elbukott lélegeztetőgép-per

Pert vesztett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Közbeszerzési Hatósággal szemben, vagyis jogos volt a nagy összegű bírság, amit egy súlyosan szabálytalan közbeszerzés miatt kapott az állami intézmény – szúrta ki az Index. A Népszava írt elsőként a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt ÁEEK-pályázat visszásságairól. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.
Ezután újabb 30 milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem 10 milliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Később újabb – altatógépekre és egyéb eszközökre kiírt – közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.
Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Mint emlékezetese 2011-ben a kórházak államosításától egyebek mellett az hatékonyabb, átláthatóbb közbeszerzéseket reméltek.

Szerző
2018.11.20 06:00
Frissítve: 2018.11.20 06:00

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38