7-es cikkely - A LIBE megszavazta az eljárást megindító javaslatot

Publikálás dátuma
2018.06.25. 17:01
Shutterstock illusztráció

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 37 igen, és 19 ellenszavazattal elfogadta azt az indoklással ellátott javaslatot, amely az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindítását javasolja Magyarország ellen a tagállamok kormányaiból álló Tanácsnak. A szakbizottsági jóváhagyást követően a jelentést el kell fogadnia az EP plenáris ülésének is, méghozzá kétharmados többséggel. A szavazásra várhatóan szeptemberben kerül sor.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU szerződésben foglalt közös értékeire, és emiatt fennáll ezek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Ezért az EP az uniós szerződés 7. cikke 1. bekezdésének megfelelően “felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy emiatt tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak” — áll az elfogadott jelentésben. (Az eredeti szöveghez képest itt egy “-e” kérdőszócska került a mondatba, ami korábban úgy szólt, hogy az EP felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye az értékek megsértésének.)

Ez az első alkalom az EU történetében, hogy az uniós képviselőtestület egyik szakbizottsága jelentésben tesz javaslatot szankciós eljárás megkezdésére egy tagállam ellen. Mint a szöveg rámutat, az úgynevezett 7. cikkes folyamat elindítása a megelőzést szolgálja, hogy az Európai Unió még időben megakadályozhassa a jogállami és demokratikus normák megszegését, és így ne kerülhessen sor büntetőintézkedésekre. Az Európai Bizottság magyarázó közleményére hivatkozva megerősíti azt is, hogy az EU a tagállami hatáskörbe tartozó területeken is vizsgálhatja, hogy fennáll-e a közös értékek megsértésének súlyos veszélye. Fideszes EP-képviselők a közösségnek ezt a jogát szóban és benyújtott módosító indítványaikban is kétségbe vonták.

FOTÓ: FRED MARVAUX/EP

FOTÓ: FRED MARVAUX/EP

Az állásfoglalás elfogadott szövege sokat változott az eredeti előterjesztéshez képest. A jelentéstevő Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő és a frakciók árnyék-jelentéstevői igyekeztek beépíteni a végleges változatba a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Emellett átvették azokat a fideszes módosító javaslatokat, amelyek többhelyütt enyhítik a bírálatok élét, de a szerző végkövetkeztetésein nem változtatnak.

A jelentés továbbra is 12 területen sorolja fel aggályait az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ezek: az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség, a magánélet védelme és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, a menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a gazdasági és szociális jogok.

A módosítások nyomán a 12 pont kiegészült a választási rendszert, a bírák jogait és a roma, valamint a zsidó kisebbségek elleni gyűlölettel teli megnyilvánulásokat kifogásoló megjegyzésekkel. A képviselők mindenütt egy, de inkább több tekintélyes nemzetközi szervezet álláspontjával támasztják alá az állításaikat.

Sargentini: Zavarba akarjuk hozni a tétlen kormányokat

Hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni. - jelentette ki a jelentéstevő Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő annak kapcsán, hogy meglehet, a Fidesz és támogatói most még inkább össztűz alá veszik. - A jelentést a jelenlévők kétharmada támogatta. Mit gondol, számíthat ekkora többségre szeptemberben is, amikor az EP plenáris ülése szavaz róla?

Az elfogadott szöveg több ponton is bírálja az alkotmányozási folyamatot, felróva a tényleges konzultáció hiányát, a hatalmi ágak szétválasztásának a veszélyeztetését. Említést tesz a hetedik alkotmánymódosításról, és arról, hogy az ENSZ különmegbízottja a nemzetközi emberi joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a hajléktalanság kriminalizálását.

A jelentés kifogásolja az alkotmánybíróság jogkörének a megnyirbálását, az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozására irányuló döntéseket és kísérleteket. Helyet kapott a friss szövegben az Országos Bírói Tanácsnak az a döntése, amely törvényellenesnek minősítette az Országos Bírói Hivatal elnökének a gyakorlatát.

Az állásfoglalás aggodalmakat fogalmaz meg a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó médiaszabályozással és gyakorlattal kapcsolatban. Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselőjének bírálatára hivatkozva említi a Figyelő című hetilap listázását és a független újságírók kitiltását a parlament alakuló üléséről. Ismerteti a Közép-Európai Egyetem jogi vegzatúráját, és megjegyzi, hogy a sorsa annak ellenére sem rendeződött, hogy az intézmény időben eleget tett minden kötelezettségének.

A képviselők aggasztónak találják a nem kormányzati szervezetek legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatokat és a törvényellenes nyomásgyakorlást. Hosszan sorolják a nemzetközi szervezetek kritikáját az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban, megemlítve, hogy az indokolatlanul korlátozza a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, szítja az idegengyűlöletet.

Jelentősen bővült a jelentésnek a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogairól szóló fejezete is, amely több nemzetközi szervezet magyarországi tapasztalatait idézi. Ezek bírálják a jogsértő gyakorlatokat, a menekültügyi eljárás hiányosságait és a tranzitzónákat.

Megosztott néppártiak
A LIBE név szerinti szavazásán a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők egyhangúan támogatták a jelentés elfogadását. A néppártiak megosztottak voltak, míg az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak elutasították az állásfoglalást. A bizottságban a Fidesz pártcsaládjához tartozó 17 európai néppárti (EPP) képviselő közül nyolc szavazott a Sargentini-jelentés elfogadása mellett, és kilenc ellene.
Érdekes, hogy a kilenc elutasító voksból hatot magyar néppárti képviselők adtak le, miközben a szakbizottságának csak három teljes jogú magyar néppárti tagja van: a fideszes Gál Kinga, a szlovák Most-Híd párthoz tartozó Nagy József és a romániai RMDSZ-tag Sógor Csaba. Bevett parlamenti gyakorlat, hogy a szavazásról hiányzó képviselő felkéri az éppen ráérő frakciótársát a helyettesítésre. Mivel a voksolás előtt a néppárt úgy döntött, hogy nincs pártfegyelem, mindenki a lelkiismerete szerint nyomhat gombot, nehéz a véletlennek tulajdonítani, hogy épp fideszesek jelentkeztek tömegesen a helyettesítésre.
A kilenc néppárti ellenszavazatot a magyar Bocskor Andrea, Erdős Norbert, Gál Kinga, Hölvényi György, Járóka Lívia és Kósa Ádám, valamint a bolgár Asim Ademov, a francia Brice Hortefeux és a cseh Tomás Zdechovsky adta le.
A néppárti képviselők közül a jelentés mellett szavazott a lengyel Michal Boni, a portugál Carlos Coelho, a luxemburgi Frank Engel, a holland Jeroen Lenaers, a máltai Robert Metsola, a lengyel Julia Pitera, a cseh Jaromir Stetina, és a német CDU-s Axel Voss.
A szakbizottsági szavazás után Elmar Brok, a német néppárti delegáció vezetője lapunknak azt mondTA: a 7. cikkelyes jelentésről delegációjuk kedden tárgyal majd.

Hosszan idézi az állásfoglalás az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) legfrissebb jelentését, és felemlegeti a korrupciós ügyek sorát, benne “a magyar miniszterelnök vejének” közvilágítási projektjeit. A korábbinál nagyobb terjedelmet kapott az állásfoglalásban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának nyilatkozata a 2018. április 8-iki magyarországi választások lebonyolításáról. A képviselők ezzel kapcsolatban szóvá teszik a közmédia és a legtöbb kereskedelmi adó részrehajló hírszolgáltatását, valamint azt, hogy a nők aránya alacsony a politikai döntéshozatalban. Kritizálják egyúttal a nők gazdasági és szociális diszkriminációját, a nyugdíjminimum, a lakhatási támogatás és az álláskeresési támogatás elégtelenségét.

A tervezethez képest valamelyest enyhültek az állásfoglalásnak az antiszemitizmus és a cigányellenesség erősödésére vonatkozó megállapításai. A fideszes EP-képviselők javaslataira bekerültek a jelentésbe a magyar kormány intézkedései a zsinagógák és zsidó temetők felújításától a 2019-es Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezésének elnyerésén át, a Holokauszt-tagadás jogi szankcionálásáig. A szöveg ugyanakkor említést tesz a magyar miniszterelnök idei március 15-iki beszédéről, amely “nyilvánvaló antiszemita sztereotípiákat tartalmazó támadás volt Soros György ellen”. A szöveg méltatja a romák felzárkóztatását segítő kormányzati intézkedéseket, de továbbra is aggasztónak ítéli a roma gyerekek iskolai szegregációját.

„Nincs miről beszélni”
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a szavazást követően Budapesten nyilatkozott, és kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. „De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – mondta a kormányfő, aki szokása szerint Soros György kezét látja az úgynevezett Sargentini-jelentésben.

A mentők segítettek világra egy babát Egyeken

Publikálás dátuma
2018.06.25. 16:46
Fotó: Vajda József

Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az egyeki mentőket egy szüléshez riasztották a hétvégén. Mint írták, a helyszínre azonnal segély kocsit kértek, hiszen félő volt, hogy a baba nem fogja kivárni, amíg a kórházba érnek.

Így is lett. Az eset kocsi kiérkezését követően a két mentőegység közösen segítette világra a kisfiút, akit édesanyjával együtt stabil állapotban szállították kórházba” – tették hozzá.

Szerző
Frissítve: 2018.06.25. 16:52

Felfüggesztené Burány mentelmi jogát Polt

Publikálás dátuma
2018.06.25. 12:30
Burány Sándor FOTÓ: Népszava
Ittas vezetés gyanúja miatt Burány Sándor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség hétfőn az MTI-vel. Burány Sándor a Facebook-oldalán azt írta: már korábban lemondott mentelmi jogáról.

Az ügyészség közleménye szerint a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztését a Központi Nyomozó Főügyészség előtt, ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványozta az Országgyűlés elnökénél.

A rendőrség még január 19-én 22 óra 13 perckor ellenőrizte a Burány Sándor által vezetett gépjárművet Budapest IX. kerületében, a Határ úton. Az ellenőrzéskor Burány Sándor elismerte, hogy alkoholt fogyasztott. Az alkoholszonda kimutatta, hogy a politikus szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt, a képviselő enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt vezette a gépjárművet. Burány Sándort csak mentelmi jogának felfüggesztése esetén lehet gyanúsítottként kihallgatni – írták.

Burány Sándor viszont a Facebook-oldalán azt írta, már a helyszínen lemondott mentelmi jogáról.

2018. 01. 19-én este szeretteim társaságában sört fogyasztottam, majd elkövettem életem egyik legnagyobb hibáját: autóba ültem és vezettem. A közúti ellenőrzést végző rendőrök engem is megállítottak, és szonda megfújására kértek. Mentelmi jogomra természetesen nem hivatkoztam, arról a helyszínen lemondtam, hiszen cselekedeteim következményeit minden körülmények között vállaltam, vállalom. Az eljáró rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, jogosítványomat bevonták és eljárást kezdeményeztek. Nem teljesen világos, hogy miért kérik ki mentelmi jogomat, miután arról a helyszínen lemondtam, de a lényegen ez nem változtat. Hibámat őszintén sajnálom és vállalom a felelősséget” – közölte.

Szerző
Frissítve: 2018.06.25. 13:56