7-es cikkely - A LIBE megszavazta az eljárást megindító javaslatot

Publikálás dátuma
2018.06.25 17:01
Shutterstock illusztráció
Fotó: /

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 37 igen, és 19 ellenszavazattal elfogadta azt az indoklással ellátott javaslatot, amely az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás elindítását javasolja Magyarország ellen a tagállamok kormányaiból álló Tanácsnak. A szakbizottsági jóváhagyást követően a jelentést el kell fogadnia az EP plenáris ülésének is, méghozzá kétharmados többséggel. A szavazásra várhatóan szeptemberben kerül sor.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU szerződésben foglalt közös értékeire, és emiatt fennáll ezek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Ezért az EP az uniós szerződés 7. cikke 1. bekezdésének megfelelően “felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy emiatt tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak” — áll az elfogadott jelentésben. (Az eredeti szöveghez képest itt egy “-e” kérdőszócska került a mondatba, ami korábban úgy szólt, hogy az EP felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye az értékek megsértésének.)

Ez az első alkalom az EU történetében, hogy az uniós képviselőtestület egyik szakbizottsága jelentésben tesz javaslatot szankciós eljárás megkezdésére egy tagállam ellen. Mint a szöveg rámutat, az úgynevezett 7. cikkes folyamat elindítása a megelőzést szolgálja, hogy az Európai Unió még időben megakadályozhassa a jogállami és demokratikus normák megszegését, és így ne kerülhessen sor büntetőintézkedésekre. Az Európai Bizottság magyarázó közleményére hivatkozva megerősíti azt is, hogy az EU a tagállami hatáskörbe tartozó területeken is vizsgálhatja, hogy fennáll-e a közös értékek megsértésének súlyos veszélye. Fideszes EP-képviselők a közösségnek ezt a jogát szóban és benyújtott módosító indítványaikban is kétségbe vonták.

FOTÓ: FRED MARVAUX/EP

FOTÓ: FRED MARVAUX/EP

Az állásfoglalás elfogadott szövege sokat változott az eredeti előterjesztéshez képest. A jelentéstevő Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő és a frakciók árnyék-jelentéstevői igyekeztek beépíteni a végleges változatba a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Emellett átvették azokat a fideszes módosító javaslatokat, amelyek többhelyütt enyhítik a bírálatok élét, de a szerző végkövetkeztetésein nem változtatnak.

A jelentés továbbra is 12 területen sorolja fel aggályait az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ezek: az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség, a magánélet védelme és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, a menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a gazdasági és szociális jogok.

A módosítások nyomán a 12 pont kiegészült a választási rendszert, a bírák jogait és a roma, valamint a zsidó kisebbségek elleni gyűlölettel teli megnyilvánulásokat kifogásoló megjegyzésekkel. A képviselők mindenütt egy, de inkább több tekintélyes nemzetközi szervezet álláspontjával támasztják alá az állításaikat.

Sargentini: Zavarba akarjuk hozni a tétlen kormányokat

Hozzászoktam az egyenes, nyílt beszédhez. Ki fogom bírni. - jelentette ki a jelentéstevő Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő annak kapcsán, hogy meglehet, a Fidesz és támogatói most még inkább össztűz alá veszik. - A jelentést a jelenlévők kétharmada támogatta. Mit gondol, számíthat ekkora többségre szeptemberben is, amikor az EP plenáris ülése szavaz róla?

Az elfogadott szöveg több ponton is bírálja az alkotmányozási folyamatot, felróva a tényleges konzultáció hiányát, a hatalmi ágak szétválasztásának a veszélyeztetését. Említést tesz a hetedik alkotmánymódosításról, és arról, hogy az ENSZ különmegbízottja a nemzetközi emberi joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a hajléktalanság kriminalizálását.

A jelentés kifogásolja az alkotmánybíróság jogkörének a megnyirbálását, az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozására irányuló döntéseket és kísérleteket. Helyet kapott a friss szövegben az Országos Bírói Tanácsnak az a döntése, amely törvényellenesnek minősítette az Országos Bírói Hivatal elnökének a gyakorlatát.

Az állásfoglalás aggodalmakat fogalmaz meg a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó médiaszabályozással és gyakorlattal kapcsolatban. Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselőjének bírálatára hivatkozva említi a Figyelő című hetilap listázását és a független újságírók kitiltását a parlament alakuló üléséről. Ismerteti a Közép-Európai Egyetem jogi vegzatúráját, és megjegyzi, hogy a sorsa annak ellenére sem rendeződött, hogy az intézmény időben eleget tett minden kötelezettségének.

A képviselők aggasztónak találják a nem kormányzati szervezetek legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatokat és a törvényellenes nyomásgyakorlást. Hosszan sorolják a nemzetközi szervezetek kritikáját az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban, megemlítve, hogy az indokolatlanul korlátozza a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, szítja az idegengyűlöletet.

Jelentősen bővült a jelentésnek a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogairól szóló fejezete is, amely több nemzetközi szervezet magyarországi tapasztalatait idézi. Ezek bírálják a jogsértő gyakorlatokat, a menekültügyi eljárás hiányosságait és a tranzitzónákat.

Megosztott néppártiak
A LIBE név szerinti szavazásán a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők egyhangúan támogatták a jelentés elfogadását. A néppártiak megosztottak voltak, míg az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak elutasították az állásfoglalást. A bizottságban a Fidesz pártcsaládjához tartozó 17 európai néppárti (EPP) képviselő közül nyolc szavazott a Sargentini-jelentés elfogadása mellett, és kilenc ellene.
Érdekes, hogy a kilenc elutasító voksból hatot magyar néppárti képviselők adtak le, miközben a szakbizottságának csak három teljes jogú magyar néppárti tagja van: a fideszes Gál Kinga, a szlovák Most-Híd párthoz tartozó Nagy József és a romániai RMDSZ-tag Sógor Csaba. Bevett parlamenti gyakorlat, hogy a szavazásról hiányzó képviselő felkéri az éppen ráérő frakciótársát a helyettesítésre. Mivel a voksolás előtt a néppárt úgy döntött, hogy nincs pártfegyelem, mindenki a lelkiismerete szerint nyomhat gombot, nehéz a véletlennek tulajdonítani, hogy épp fideszesek jelentkeztek tömegesen a helyettesítésre.
A kilenc néppárti ellenszavazatot a magyar Bocskor Andrea, Erdős Norbert, Gál Kinga, Hölvényi György, Járóka Lívia és Kósa Ádám, valamint a bolgár Asim Ademov, a francia Brice Hortefeux és a cseh Tomás Zdechovsky adta le.
A néppárti képviselők közül a jelentés mellett szavazott a lengyel Michal Boni, a portugál Carlos Coelho, a luxemburgi Frank Engel, a holland Jeroen Lenaers, a máltai Robert Metsola, a lengyel Julia Pitera, a cseh Jaromir Stetina, és a német CDU-s Axel Voss.
A szakbizottsági szavazás után Elmar Brok, a német néppárti delegáció vezetője lapunknak azt mondTA: a 7. cikkelyes jelentésről delegációjuk kedden tárgyal majd.

Hosszan idézi az állásfoglalás az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) legfrissebb jelentését, és felemlegeti a korrupciós ügyek sorát, benne “a magyar miniszterelnök vejének” közvilágítási projektjeit. A korábbinál nagyobb terjedelmet kapott az állásfoglalásban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának nyilatkozata a 2018. április 8-iki magyarországi választások lebonyolításáról. A képviselők ezzel kapcsolatban szóvá teszik a közmédia és a legtöbb kereskedelmi adó részrehajló hírszolgáltatását, valamint azt, hogy a nők aránya alacsony a politikai döntéshozatalban. Kritizálják egyúttal a nők gazdasági és szociális diszkriminációját, a nyugdíjminimum, a lakhatási támogatás és az álláskeresési támogatás elégtelenségét.

A tervezethez képest valamelyest enyhültek az állásfoglalásnak az antiszemitizmus és a cigányellenesség erősödésére vonatkozó megállapításai. A fideszes EP-képviselők javaslataira bekerültek a jelentésbe a magyar kormány intézkedései a zsinagógák és zsidó temetők felújításától a 2019-es Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezésének elnyerésén át, a Holokauszt-tagadás jogi szankcionálásáig. A szöveg ugyanakkor említést tesz a magyar miniszterelnök idei március 15-iki beszédéről, amely “nyilvánvaló antiszemita sztereotípiákat tartalmazó támadás volt Soros György ellen”. A szöveg méltatja a romák felzárkóztatását segítő kormányzati intézkedéseket, de továbbra is aggasztónak ítéli a roma gyerekek iskolai szegregációját.

„Nincs miről beszélni”
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a szavazást követően Budapesten nyilatkozott, és kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. „De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – mondta a kormányfő, aki szokása szerint Soros György kezét látja az úgynevezett Sargentini-jelentésben.
2018.06.25 17:01

Bizonytalanságban tartják a kirúgott szívsebész betegeit

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:02

Fotó: kardio.hu/
Elvileg megállapodás született arról, hogy Székely László elvégezheti az előjegyzett műtéteket, de egyelőre a főorvos neve nem szerepel a hétfői kiírásokban. Kirúgása után volt olyan beteg, akit a műtőasztalról vettek le, mást hazaküldtek.
Hiába született az egészségügyért felelős államtitkárság közvetítése mellett megállapodás az intézetvezetésével arról, hogy Székely László szívsebész példátlanul hosszú felmondási ideje alatt még megoperálhatja az előjegyzett betegeit, eddig még az Országos Kardiológiai Intézetből senki nem kereste meg az érintetteket, hogy mikor mehetnek a műtétre. A Népszava információi szerint – noha már operálnia kellene hétfőn – a műtéti kiírások egyikén sem szerepel aznapra a főorvos neve. Székely László szívsebészt a múlt hét szerdán reggel, még a napi műtéti program kezdete előtt azonnali hatállyal állította fel székéből az Országos Kardiológiai Intézet vezetője. A megbízott főigazgató a lépést azzal indokolta, hogy egy államilag finanszírozott szívműtéthez kapcsolódóan privát mellplasztikai műtétet is végzett az orvos egy betegen. Információink szerint ugyanakkor a komplikációkkal zajló szívbillentyű-műtéthez azért hívtak plasztikai sebészt, mert a beavatkozás közben az implantátum kiszakadt. Az intézetben két ilyen eset is történt az egyik még 2017-ben, a másik fél éve. A beavatkozások után közvetlenül azonban egyik esetben sem jelezték a főorvosnak, hogy hibát követett el. Most az egyik asszony egy Facebook-bejegyzésben megírta a valós történetet: szerinte az orvos nem kért pénzt, sőt, ő utóbb se fizetett senkinek azért, mert a műtét közben az egyik kiszakadt mell-implantátumát cserélték.
A kirúgott főorvos visszavételéért eddig 52 orvos írt alá petíciót a vele dolgozó 72-ből. A betegek is szerveződnek, tiltakozva a főorvos elleni eljárás miatt. Néhány nap alatt csaknem 1500-an csatlakoztak a Székely László szívsebész kirúgása ellen tiltakozó csoporthoz. Volt és leendő páciensei állnak ki az orvos mellett és követelik visszahelyezését a posztjára. Sok bejegyzésben aggódnak a múlt hét szerda óta elmaradt műtétjeik miatt. Ezekből már legalább féltucat is lehet. Egyikük, akit éppen a kirúgása napján operált volna a főorvos, azt írta: hogy vele szeptember 19-én csak annyit közöltek: elmaradt a beavatkozás, menjen haza, azóta várja az új időpontot. Volt olyan is, akit fölvittek a műtőbe, és már majdnem elkezdték a kismetszésű eljárás helyett a nagyobb vágással járó operációt, amikor az altatóorvos jelezte: a betegnek ilyen beavatkozásra nincs hozzájáruló nyilatkozat. Ezért őt visszavitték a szobájába, hogy ébredés után tisztázzák vele, vállalja a másik műtéti-technikával is a műtétet. Arról korábban írtunk, az Országos Kardiológia Intézetben Székely László egyedüliként végez, úgynevezett minimál invazív eljárást a szívbillentyű műtéteknél. Ezt azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserél, vagy ha lehetséges újraépíti a saját elhasználódott szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Az országos szaktekintélynek számító Székely László az Egészségügyi Szakmai Kollégium szívsebészeti tagozatának vezetője is.  Úgy tudjuk elbocsátására úgy került sor, hogy előtte se vizsgálat se egyéb eljárás nem zajlott ellene.
Szerző
2018.09.23 17:02

Hatos lottó – Itt vannak a nyerőszámok

Publikálás dátuma
2018.09.23 16:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 38. héten megtartott számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok:  3 (három) 21 (huszonegy) 22 (huszonkettő) 26 (huszonhat) 36 (harminchat) 45 (negyvenöt) Nyeremények:  6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 357 905; a 4 találatos szelvényekre 6945; a 3 találatos szelvényekre 1705 forintot fizetnek.
Szerző
2018.09.23 16:57
Frissítve: 2018.09.23 16:57