Rámozdultak a szakszervezetek a cafeteria megszűnésére

Publikálás dátuma
2018.06.25 19:27
Illusztráció: Molnár Ádám
Fotó: /
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egyeztetést kezdeményezett a cafeteria adóztatásának tervezett változtatásairól a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és az országgyűlési bizottságok vezetőivel, még az adótörvények elfogadása előtt - közölte a munkavállalói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel.

A MASZSZ hangsúlyozta, hogy a béren kívüli juttatások a munkavállalók jövedelmének részét képezik, ezért ha változnak a cafeteria adóztatásának szabályai -  kormányzati tervek szerint megszűnnének például egyes elemei, így az albérleti hozzájárulás, a lakáscélú hitelek, illetve a diákhitelek támogatásának adómentessége -, a foglalkoztatottak a jelenleginél lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek.

A munkáltatóknak ugyanis két lehetőségük lesz: vagy a SZÉP-kártya kivételével, amelyet nem terhel majd magasabb adó, teljesen megszüntetik a cafeteriát, vagy beépítik a bérbe, ám ekkor a dolgozók nettó jövedelme lényegesen, akár havi tízezer forinttal is csökken.

A szakszervezet szerint az a megoldás, ha az eddigi juttatások nettó értéke nem csökken.

Közölték, a MASZSZ nem vitatja a kormánynak az adózás egységesítésére és egyszerűsítésére vonatkozó törekvéseit, viszont  szeretné elérni, hogy a munkaadók a cafeteria valamennyi elemét építsék be a bérbe. Ahhoz azonban, hogy a munkavállalók érdekei ne sérüljenek, az eddigi juttatásokat "felbruttósítva" kellene beszámítani.

A szakszervezet szerint megoldást jelenthetne, ha a béreken belül ezt az összeget a kormány kedvezményesen adóztatná, esetleg részlegesen adómentessé tenné. Így mindenki megkapná az eddigi béren kívüli juttatásokat, és ez a munkaadók számára sem jelentene többletkiadást. A költségvetés bevételei emiatt jelentősen nem csökkennének, viszont a jelenlegihez képest ezzel is tisztább viszonyokat lehetne teremteni - írta a MASZSZ.

Búcsúzhatunk a legtöbb cafeteria elemtől

A kormány egy huszárvágással szüntetné meg a cafeteria juttatások többségét, csak a SZÉP-kártyát tartanák meg. Egy kivétellel minden cafetéria elemet eltörölne a parlament elé kedden benyújtott adócsomag, vette észre az Index. A kormány törvényjavaslata szerint jövőre csak a SZÉP-kártya marad, mint egyetlen kedvező adózású cafeteria-szolgáltatás.

Szerző
2018.06.25 19:27

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15