Jön a Heathrow harmadik pályája, házak százait bonthatják le

Publikálás dátuma
2018.06.26. 09:18
FOTÓ: ANDREW COWIE / AFP
Nagy többséggel jóváhagyta a londoni alsóház a súlyos kapacitásgondokkal küszködő londoni Heathrow repülőtér harmadik kifutópályájának megépítését – írja az MTI.

A tervezetet Chris Grayling közlekedési miniszter terjesztette elő június 5-én, és az alsóházi képviselők éjszakába nyúló, sokszor szenvedélyes vita után, 415-119 arányban hétfőn megszavazták a beterjesztést.

Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere jelenleg 99 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag megtelt.

Grayling a három héttel ezelőtt beterjesztett kormányzati indítványt ismertetve elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése „heves érzelmeket szít” az érintett térségben. Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (957 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot pedig az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani.

A közlekedési miniszter azt is közölte, hogy a Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is.

A repülőtér jelenlegi területétől észak-nyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része lakott térségekben lenne. A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani.

A tervezethez mellékelt 93 oldalas kormányzati hatástanulmány szerint a harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti 70 milliárd fontot (csaknem 26 ezer milliárd forint).

Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak.

Boris Johnson a buldózerek elé feküdne

Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.

Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.

Johnson a kabinet tagjaként sem változtatta meg véleményét: nemrégiben közölte, hogy ha kell, „a buldózerek elé fekve” akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését. A külügyminiszter a hétfő éjszakai alsóházi szavazáson mindazonáltal nem vett részt, mivel előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba utazott.

Szerző
Frissítve: 2018.06.26. 09:36

Megingott a rezsifeszültség

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:25
FOTÓ: HÁRS KATALIN

A négy-öt évvel ezelőtti „rezsiharc” során némileg visszaesett az áramszolgáltatókkal kapcsolatos elégedettség, ám azóta ismét emelkedés tapasztalható – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megrendelésére a Teleszkóp Kft. által évek óta készített felmérés tegnap közzétett tavalyi frissítéséből. Az üzleti fogyasztók hálózatba vetett hite még a lakosságénál is jobban csökkent. A háztartások 90 százaléka továbbra is drágállja az áramot, ám ugyanennyien tartják azt - a drágasága mellett - értékarányosnak.

Bár az elégedettség a legtöbb területen magas és emelkedik, a lakosság körében visszaesést tapasztaltak például az üzemszüneti tájékoztatás, a részszámla változtathatósága, a számla érkezése, az elszámolás módja, a hálózati hibák és a hosszú feszültségkimaradások terén. Rövid üzemszünetet a megkérdezettek 39 százaléka, hosszabbat 31 százalék, hálózati hibát 9 százalék észlelt, de 58 százalék ezt nem jelentette. Feszültségingadozást 19 százalék tapasztalt. A hálózati cégek között a legtöbb mutató az E.ON Dél-dunántúlinál, az áramszolgáltatók sorában pedig az Elműnél romlott.

Szerző
Témák
rezsi

Ipar 4.0 - A magyar cégek többsége még nem készült fel

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:24
AFP illusztráció

Napjainkban komoly vita folyik arról, hogy vajon a fejlett technológiák, a robotok mennyi munkahelyet vesznek el az emberektől, és mihez kezdhetnek azok, akik ily módon veszítik el állásaikat. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a fejlődés új lehetőségeket is hoz. Erre jó példa az Egyesült Királyság, ahol 2001 és 2015 között 800 ezer munkahely szűnt meg a technológiai fejlődés miatt, ugyanakkor ennek köszönhetően 3,5 millió új állás jött létre – mondta el Mérth Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának vezető partnere, annak kapcsán, hogy a pénzügyi tanácsadó 19 országban, 1600 vállalatvezető bevonásával vizsgálta, hogy a vállalkozások mennyire állnak készen az Ipar 4.0 által kínált digitális technológia lehetőségeinek kihasználására. A társadalom, stratégia, képességek és technológia területeire fókuszáló felmérés eredményeit tegnap ismertette a tanácsadó cég.

A vállalatoknak meghatározó szerepük lesz abban, hogy a negyedik ipari forradalom hogyan formálja át a társadalmat, ugyanakkor a felsővezetők közül kevesen, mindössze 14 százalékuk van meggyőződve arról, hogy saját cégük teljesen felkészült azt új ipari forradalomra – mondta a szakember. Érdekes, hogy többség elégedett az oktatással, ennek ellenére a kutatás során megkérdezettek mindössze negyede vélte úgy, hogy rendelkezik azzal a munkaerővel és tudással, ami szükséges az érvényesüléshez az új ipari forradalomban. Mindezek mellett vagy ellenére az automatizáció folyamatosan teret nyer a termelő cégeknél, most már adottak a feltételek ahhoz, hogy egy újabb nagy ugrásnak legyünk tanúi a gyártásban és létrejöhessenek az okos gyárak - írják a jelentésben. Ezek az üzemek hasznosítják az ellátási lánc többi eleméből áramló adatokat, hatékonyabbak és kevesebb a termeléskiesésük. Magyarországon még kevés üzemre illik rá az okos gyár jelző, de már egyre több cég vizsgálja a kérdéskört - tették hozzá.

Szerző