Így adhat elsősegélyt egy kimerült méhecskének

Publikálás dátuma
2018.06.26. 18:16
Illusztráció: Pexels
Illusztráció: Facebook/Sir David Attenborough

Illusztráció: Facebook/Sir David Attenborough

Sokan ellenségnek tekintik vagy félnek a méhektől, pedig nélkülük nem élnénk. Kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, kutatások szerint az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől - olvasható a Wikipédián.

A neves természettudós, David Attenborough arra figyelmeztetett: "ha a méhek eltűnnének a Föld színéről, mindössze négy évünk maradna." És, ahogy a 92 éves dokumentumfilmes az Facebook-posztjában írta, errefelé haladunk: „az elmúlt öt évben a harmadával csökkent a méhpopuláció."

Ebben az időszakban a méhek olyan kimerültek, hogy halottnak tűnnek, nincs energiájuk visszatérni a kaptárba. Ha egy egyszerű cukros vízoldattal (két evőkanál cukor, egy evőkanál víz) teli kanalat a közelükbe helyezünk, segíthetünk nekik magukhoz térni - figyelmezetett Attenborough a Facebookon.    

Szerző

Nem tesz jót a kutyáknak a családi élet

Publikálás dátuma
2018.06.26. 11:56
Illusztráció: Pexels
A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat - közölte az egyetem hétfőn az MTI-vel. 

Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az ELTE etológusai Kubinyi Enikő vezetésével megvizsgálják, miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik. A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer. "A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, befogadják őket, családi kedvencként tartják, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik. A vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében, ugyanis 800 ezerről néhány év alatt 150 ezerre csökkent a kóbor kutyák száma" - idézi a közlemény a kutató szavait.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A vizsgálatban 75 szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek jó körülmények között, megszabadítva az élősködőktől és nem ismerve az éhezést. "A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest" - jegyzi meg Kubinyi Enikő.

Illusztráció: Pexels

Illusztráció: Pexels

A vizsgálat különlegessége, hogy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal. A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri olasz vendégkutató vett részt.

Szerző
Témák
kutya

A borzalmas műanyag - Már a tengeri sóban is

Publikálás dátuma
2018.06.26. 07:12
CAMARGUE - Dél-Nyugat Franciaországban található a világ legősibb sókertje FOTÓ: NICOLAS JOSÉ/HEMIS.FR/AFP

Mikroműanyag - A szennyezések (100 nanométeres, 0,00001 centiméteres darabkák) legfőbb forrása a plasztikkal teleszórt tenger. Innen nem csak élőlényekkel, hanem a sóval is bekerülhet a szervezetünkbe - írja a G7.hu. A tengeri só minden kilogrammjában átlagosan 600 darab mikroműanyag-szennyeződés található. Ha naponta csak 5 gramm sót fogyasztunk (bár az átlag ennél jóval több), akkor is biztos lehetünk benne, hogy átlagosan három darab kis műanyagot nyelünk le.

A hazánkban igen kedvelt csirke szervezetébe is juthat a műanyagból, bár ezt a területet még kevésbé vizsgálták, egy mexikói felmérés a csirkék zúzájában átlagosan 10 darab műanyag darabkát talált. Lehet emellett műanyag a mézben és a sörben is, utóbbiban korsónként akár több tucat is.

A legnagyobb mikroműanyag forrás a palackozott víz lehet, és nem feltétlenül csak a csomagolás miatt, mert a kutatók az üveges vizekben is rendre találnak mikroszennyeződéseket. Az eldobhatós csomagolásban literenként 2-44 darab műanyagot mutattak ki az eddigi felmérések, a visszaválthatósban pedig 28-241 darab között mozgott a mennyiségük. A nagy különbség ebben az esetben arra utal, hogy a csomagolásról (is) származik mikroműanyag, minél többször újratöltik a palackot, annál több.

Szerző
Témák
tenger műanyag