Feltárnák Spanyolország legnagyobb tömegsírját

Publikálás dátuma
2018.06.28 07:32
Az elrabolt csecsemők szüleinek azt mondták, gyerekük meghalt FOTÓ: OSCAR DEL POZO/AFP
Fotó: /
A diktatúra már több mint négy évtizede véget ért, Francisco Franco földi maradványainak áthelyezése, és több ezer elrabolt csecsemő ügye azonban feltépte a régi sebeket.

Negyvenhárom évig békében nyugodott Spanyolország egyik legkegyetlenebb diktátora, Francisco Franco (1892-1975). Halála után földi maradványait az Elesettek Völgyében helyezték el, s eddig nem háborgatta senki, noha sokakat zavart, hogy a sokezer ember haláláért felelős egykori fasiszta vezető ilyen „dicső” körülmények között nyugszik.

A Madrid külvárosában található emlékhelyet még Franco álmodta meg a halála előtt, s a spanyol polgárháború „áldozatainak” emlékére emeltette. Ám az, hogy kit tekintett a diktátor áldozatnak, egy igen kényes kérdés. Bár évtizedeken át vitatott volt a bazilika és az emlékhely léte, a demokratikus átmenet után egy kormány sem mert darázsfészekbe nyúlni.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azonban kormányzása röpke három hetében már megmutatta, hogy nem a szürke, eseménytelen vezetés híve, s nem sokkal azután, hogy Valencia befogadta a régió többi országa által elutasított, több mint 600 menekültet szállító Aquarius segélyhajót, most kabinetje kezdeményezte Franco exhumálását.

Az ügyet végigvinni azonban közel sem lesz egyszerű, mivel a szocialistákat ugyan támogatja a pártok többsége, az ellenzéki Néppárt azonban hallani sem akar erről a vitáról, és ragaszkodik hozzá, hogy a szocialisták kérjenek engedélyt a katolikus egyháztól – attól az egyháztól, amely Franco egyik támasza volt –, hiszen a sír mégis csak egy bazilikában van – írja a NewsMavens.

A radikális baloldali Podemos – amely szintén támogatja a szocialistákat – egyik politikusa, Inigo Errejón azt mondta, a feladat az lenne, hogy az Elesettek Völgyét olyan hellyé alakítsák, amely valóban mindkét oldal áldozatainak emléket állít. Ez azonban szerinte addig nem lehetséges, míg a diktátor földi maradványai ott vannak. „A teszi az Elesettek Völgyét a népirtás és az elnyomás dicsőítésének színhelyévé, hogy Franco maradványai ott vannak. El tudnák ugyanezt képzelni például Berlinben? Egyértelmű, hogy a maradványokat el kell távolítani” – idézte szavait az El País spanyol napilap.

Nem az Elesettek Völgye az egyetlen ügy, amely vitát szült a történelmi emlékezetről, s feltépte azokat a sebeket, amelyek egy generáció számára nagyon is valóságosak. Kedden kezdődött az utóbbi idők egyik leginkább várt bírósági ügye: az elrabolt csecsemők pere. Az első, akinek felelnie kell a bíróság előtt, egy 85 éves orvos, aki részt vett több ezer gyermek elrablásában a Franco-érában. Az áldozatok általában baloldali ellenzéki családok újszülött gyermekei, vagy szegény, esetleg nem házasságban élő párok csecsemői, akiket a születésük után néhány órával elvettek az anyjuktól, majd pedig örökbe adtak vagy egyszerűen eladtak más, tehetős, vallásos pároknak. A hálózatban aktívan részt vettek orvosok, nővérek és papok is. A nőknek általában azt mondták, hogy a gyermekük meghalt, s azzal „nyugtatták” őket, hogy a kórház gondoskodott a holttestükről. Becslések szerint több tízezer gyermeket szakítottak el a szüleiktől az évtizedek során.

Rabok az építkezésen
Francisco Franco kezdeményezésére kezdődött az Elesettek Völgyének megépítése, s a munkálatok közel 19 éven át tartottak. Az emlékhelyet 1959-ben adták át. Nem titok, hogy az építkezésen dolgozó mintegy 20 ezer munkás jelentős része a diktatúra által bebörtönzött rab volt. Jelenleg közel 33847 ember holtteste fekszik a völgyben, nacionalisták és baloldaliak egyaránt. A két oldalon harcolók nincsenek elválasztva egymástól, s ezért sokan úgy utalnak a völgyre, mint Spanyolország legnagyobb tömegsírjára. Több tucat család is kérte – különösen a vesztes köztársasági oldalon harcoló katonák és szimpatizánsok rokonai –, hogy hozzátartozóik földi maradványait exhumálják, mivel a beleegyezésük nélkül temették őket az Elesettek Völgyébe.
Franco halála után János Károly király kezdeményezésére ide temették el Francót. Nem ő volt azonban az egyetlen magas rangú politikus, akit itt helyeztek örök nyugalomra: korábban itt temették el José Antonio Primo de Riverát, a szélsőjobboldali Falange alapítóját. Az elmúlt évtizedekben turista látványosság lett az emlékhelyből, évi 150000-500000 ember látogat el ide. A spanyol államnak mintegy kétmillió eurót hoz az Elesettek Völgye.



2018.06.28 07:32

Lelőtték a strasbourgi merénylőt

Publikálás dátuma
2018.12.13 22:02

Fotó: AFP/
Agyonlőtték csütörtök este Strasbourg Neudorf negyedében a karácsonyi vásár közelében lövöldöző Chérif Chekattot - jelentették a hírügynökségek rendőrségi forrásokra hivatkozva.
A 29 éves férfi a Lazeret utca 74. szám alatti házban lőtték agyon, ahová a rendőrség nagy erőkkel vonult fel – közölték nevük elhallgatását kérő rendőri vezetők. A hirado.hu azt írja, a francia rendőrség – a RAID elitegység tagjainak részvételével – nagyszabású műveletet hajtott végre csütörtökön a strasbourgi belvárostól délre fekvő városrészben, ahová a három ember életét kioltó és másik 13 embert megsebesítő merénylő a támadás után taxival távozott, és ahol a rendőrök a nyomát vesztették. Christophe Castaner francia belügyminiszter bejelentette, hogy pénteken ismét megnyitják a keddi merénylet után bezárt karácsonyi vásárt.
2018.12.13 22:02

EU-csúcs: nem lesz újratárgyalt Brexit-megállapodás

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:08

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket, nem tárgyalják újra a Brexit-megállapodást - mondták vezető európai politikusok a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcson. Az európai vezetők meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat.
Angela Merkel német kancellár közölte, csak ennek tudatában lehet beszélni arról, hogy az Európai Unió további biztosítékot adjon Londonnak az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését (Brexit) követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan. A német kancellár nagyon jó dokumentumnak tartja a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló, már elfogadott megállapodást, és nem lát esélyt arra, hogy az 27 tagállam újratárgyalja és megváltoztassa azt.
Merkelhez hasonlóan Emmanuel Macron francia elnök is azt emelte ki, hogy nem lehet újratárgyalni a megállapodást. "Politikai vitát folytathatunk ugyan, de a megállapodás, amelyet már egyszer elfogadtunk, nem lehet megváltoztatni" - mondta. Most a brit kormányfőn a sor, hogy elmondja, milyen politikai megoldásra törekszik, hogy többséget szerezzen a szöveg hazai elfogadásához. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint újratárgyalás nem, de egy, a jövőbeli kapcsolatokat tisztázó politikai nyilatkozat megfogalmazása elképzelhető.  Az EU-csúcson nem számít azonnali áttörésre Brexit-ügyben Theresa May sem. A brit miniszterelnök erről a helyszínen nyilatkozott.
Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében. Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon egyhangúlag döntöttek a szankciók meghosszabbítása mellett, miután Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tájékoztatást nyújtott a normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások végrehajtásának állásáról.
Az EU-csúcson a migráció is téma lesz. Ezzel kapcsolatban Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke úgy nyilatkozott, a képviselők készen állnak arra, hogy új javaslatot vegyenek fontolóra, amely általános szabályként határozná meg a migránsok tagországok közötti szétosztásán alapuló kötelező szolidaritási kvótamechanizmust. A javaslat emellett lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy alternatív szolidaritási formákat válasszanak objektív okokat figyelembe véve. Mint mondta, hatékonyabbá kell tenni a rendszert, és meg kell akadályozni a visszaéléseket.
Az EU-csúcson ott van Orbán Viktor is. A miniszterelnök Európai Néppárt csúcstalálkozóján vett részt, illetve térségünk országainak kormányfőivel találkozott.
2018.12.13 19:08
Frissítve: 2018.12.13 20:23