A fény és az árnyék kvintettje

Publikálás dátuma
2018.06.28 07:46
Fotó: Bordás Róbert
Fotó: /
A nemzetközi hírű cimbalomművész, Lukács Miklós vezette Cimbiózis kvintetté bővülve jelentette meg Lux et Umbra (Fény és árnyék) című lemezét. Az új „jazz-kamarazenei” produkcióról az alapítót és Klenyán Csaba klarinétművészt kérdeztük.

Lukács Miklós, a kortárszene és a jazz világában is kiemelkedő, rendkívül sokoldalú, 41 éves cimbalomművész 2013-ban hozta létre a Cimbiózist, amelynek ritmus-szekcióját azóta is Orbán György (bőgő) és Baló István (dob) alkotja. Trió-felállásban eddig két sikeres lemezük jelent meg a Fonó gondozásában; számos hazai és külföldi fesztiválon léptek színpadra. „Tavaly fogalmazódott meg bennem, hogy a Cimbiózis zenéjét szeretném rendhagyóvá tenni, a hangzás lehetőségeit még jobban kitágítani. Klenyán Csaba klarinétművész barátomat azért hívtam meg a zenekarba, mert nagyon nyitott muzsikus, sohasem stílusokban vagy műfajokban gondolkodik, s közel áll hozzá az improvizáció. Jankó Attila fagottművészt Csaba ajánlotta, bár mi is régóta ismerjük egymást, a konziban évfolyamtársak voltunk” – mondja Lukács Miklós.

Véleménye szerint az új lemezen (amit ugyancsak a Fonó adott ki) „Csaba és Attila nem is vendégek, hanem bizalmas társak, akikkel már az első próbákon megtaláltuk a közös nyelvet, tudunk együtt gondolkodni, szimbiózisban együtt zenélni.” A klasszikus és a kortárszene, valamint a jazz elemeiből így született meg hat kompozíció, amelyek – bár rengeteg teret hagynak a rögtönzésnek – szervesen egymásra épülnek, ciklussá állnak össze. A fény és árnyék tematikája miatt a lemez programzenei tartalmat is hordoz. „Orbán Gyurival és Baló Pistivel mindenképpen folytatjuk a Cimbiózis triót, vannak is konkrét meghívásaink, de közben szeretném, hogy mostantól ennek a klasszikus kamarazene felől közelítő kvintettnek is legyen önálló élete” – folytatja Miklós. Eddigi nagyobb koncertjeik (az Opus Jazz Clubban, a Magyar Rádió Márványtermében és a Fonóban) is igazolták, hogy ez a különleges hangszerösszeállítás és innovatív megközelítés vonzza a közönséget.

Klenyán Csaba Liszt-díjas klarinétművész régóta az európai kortárszenei szcéna meghatározó egyénisége; Kurtág György műveinek egyik legavatottabb előadója. „Őt hallgatva sohasem csupán az előadás technikai oldalára figyelünk fel, hanem magára a zenére, mert tévedhetetlen zeneisége, természetes ösztöne megóvja az öncélú virtuozitástól. Jó kezekben tudhatja darabját az a zeneszerző, akinek művét ő játssza” – írta róla Farkas Zoltán, a Muzsika főszerkesztője. Klenyán Csaba az elmúlt tizenöt évben sokat dolgozott együtt jazz-zenészekkel, köztük Szabados Györggyel, Szakcsi Lakatos Bélával, Oláh Kálmánnal, Balázs Elemérrel és az Új Dimenzió Műhellyel. „Nagyon szeretek improvizálni, de mindig az volt a vágyam, hogy legyenek témák, irányok, folyamatok is, amelyekhez kapcsolódhat a rögtönzés. Lukács Miki muzsikája pontosan ilyen; régóta játszunk is együtt, így boldogan vállaltam, hogy a kibővülő Cimbiózis tagja legyek. A Lux et Umbra a szó legnemesebb értelmében vett kamarazene, nehéz szólamokkal, markáns témafejekkel. Kortárs, népzene, cigányzene és jazz organikus egységben – nagyon büszke vagyok rá” – mondja Klenyán Csaba.

Charles Lloyd újra Budapesten
Charles Lloyd FOTÓ: Jose Ignacio Unanue /AFP

Charles Lloyd FOTÓ: Jose Ignacio Unanue /AFP

Lukács Miklós négy évvel ezelőtt kapott meghívást az amerikai szaxofonos legenda, a magyar tárogató iránt is lelkesedő Charles Lloyd zenekarába. A 80. születésnapját turnéval ünneplő Lloyd mostanában igen aktív: 2015-ben a patinás Blue Note kiadóhoz szerződött, ahol három év alatt három nagyszerű lemeze (Wild Man Dance, I Long To See You, Passin’ Thru) jelent meg. A Wild Man Dance-nek Lukács volt az egyik főszereplője. Most újra együtt játszanak: július 1-jén, vasárnap este a RAM Colosseumban, a Charles Lloyd & The Marvels koncertjén kettejük mellett az ugyancsak világsztár gitáros, Bill Frisell, valamint Greg Leisz (steel gitár), Reuben Rogers (basszusgitár) és Eric Harland (dob) lép színpadra.

2018.06.28 07:46

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00