Kiüresíti a gyülekezési jogot a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.28. 07:06
Tessék szépen oszolni! - Tüntetés 2017-ben a CEU ellehetetlenítése ellen- FOTÓ: NÉMEH ANDRÁS PÉTER
Benyújtották az új gyülekezési jogot korlátozó és hajléktalanokat közterületről kitiltó törvénytervezetet is.

Csaknem tíz olyan új törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament elé, amelyekkel - elfogadásuk esetén - egyebek mellett korlátoznák a gyülekezési jogot, kitiltanák a hajléktalanokat a közterületekről, valamint ha látszólag is, de fellépnének a kamupártok ellen. Egyelőre ugyan sokkal több a kérdés, mint a válasz, az viszont már most is egyértelmű: gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet tüntetések előzetes tiltására.

– Kiüresítik a gyülekezési jog tartalmát azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a tüntetések előzetes betiltásának lehetséges okait - kommentálta az új törvénytervezetet Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) jogásza. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog alanyi jog, tehát gyakorlásához nem kell senkinek az engedélyét kérni, az kizárólag a polgár elhatározásától függhet. A most hatályban lévő gyülekezési törvény szerint például a rendezvények előzetes megtiltására csak szűk körben, pontosan meghatározott esetekben van lehetőség. Az új törvény viszont már azt mondja ki, hogy a rendőrség előzetes tiltással léphetne fel a mások alapvető jogait, valamint a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető gyűlésekkel szemben is . - Ez több szempontból is súlyos probléma, alapvető jogot ugyanis elsődlegesen más alapvető jog védelme érdekében lehet korlátozni – mondta az EKINT jogásza, aki szerint a közbiztonság és a közrend viszont nem alapvető jogok, hanem meghatározhatatlan tartalmú alkotmányos értékek.

Pásztor Emese azt is kiemelte, hogy az új törvény a közrendet és a közbiztonságot sértő eseteket csak példálózva sorolja fel, tehát gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet majd a tiltásra.

A hatályos gyülekezési törvény szerint egyébként a rendőrség előzetes tiltási okként legfeljebb akkor hivatkozhat a közlekedésre, ha az más útvonalon nem biztosítható (a gyakorlatban csak szélsőséges esetekben, például ha Budapest összes hídját lezárnák), a tervezet szerint viszont a közlekedés rendjének bármilyen sérelme elegendő lenne a tiltáshoz.

Egy másik - az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett - javaslat védelmet adna a zaklatással szemben is, sőt óvná a magánéletet és az otthon nyugalmát is. Trócsányi László tárcája szerint az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az otthon nyugalma egyébként a múlt héten megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

- A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Így volt ez legutóbb tavaly ősszel, és így történik most is – ezt már László Róbert, a Political Capital választási szakértője mondta a Népszavának, akit az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról című javaslatról kérdeztünk. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett elképzelés szerint nem kaphatnak majd kampánytámogatást azok a pártok és jelöltek, akiknek korábbi választások során visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és azokat nem teljesítették.

A Political Capital választási szakértője ugyanakkor emlékeztetett: tavaly, 1 százalék alatti választási eredmény esetére megteremtették a pártok kampánytámogatásának visszafizetési kötelezettségét, illetve bevezették a pártok vezető tisztségviselőinek felelősségét. – A jó irányba tett lépésekről már a beterjesztésük pillanatában nyilvánvaló volt, hogy megszüntetni nem, legfeljebb visszaszorítani képesek a kamupártjelenséget. A 2018-as választás ezt igazolta és miután a köztársasági elnök is felemelte a szavát, a frissen megjelent módosító csomag is reagál rá – hangsúlyozta a szakértő.

– A szerdán beterjesztett javaslat jó, de könnyen kijátszható, többségében ugyanis idén sem azok a kamuformációk indultak a választáson, akik négy éve – mutatott rá László Róbert. Mostantól nemcsak a párt vezető tisztségviselői, hanem az egyéni és listás jelöltjei is felelnek a vissza nem fizetett forintokért, amitől biztos lesznek, akik elrettennek, de ha valaki 150 millió forintra pályázik, ezt a szabályt is könnyen ki tudja játszani. – Márpedig a megoldás 2013 októbere óta közismert. Mégsem hajlandó a törvényalkotó bevezetni, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – szögezte le a Political Capital szakértője.

Pénzbírság helyett elzárás
Nemcsak a gyülekezési jogot korlátoznák és a magánéletet óvnák a fideszes honatyák: Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes szerdán benyújtotta a hajléktalanok köztéri kitiltásáról szóló új törvénytervezetet is. E szerint aki "életszerűen használja a közterületet", és a helyszínt a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyja el, szabálysértést követ el. A büntetés a korábbiakhoz képest szigorodik az új törvénnyel: eddig ha egy hajléktalan felszólítás ellenére sem hagyta el a közterületet, közmunkát szabtak ki rá, amit ha nem vállalt, megbírságolták. A mostani tervezet szerint nem bírságolnak, viszont ha a hajléktalan nem végzi el a büntetésként kiszabott közmunkát, akkor elzárják. A törvény a kihirdetését követő napon, október 15-én lép hatályba.



Szerző

Fordulat Hajdúhadházon

Publikálás dátuma
2018.06.28. 07:05
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre kacifántosabbá válik az uniós támogatásból épült hajdúhadházi játszótér ügye. A rendőrség közléséből legalábbis az derül ki, hogy Lendvai Zsolt helyi politikust nem azért vitték be a kapitányságra, mert a játszótér körüli anomáliákról nyilatkozott, hanem mert köztörvényes bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.

Előzőleg Glonczi László, a nyíregyházi székhelyű Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke arról számolt be lapunknak, hogy másodmagával a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházon találkozott Lendvai Zsolttal, aki a Tenni Akarás Mozgalom jelöltjeként indult a parlamenti választáson. Lendvai állította, hogy az önkormányzat közlésével szemben továbbra is fizetni kell a játszótér használatért. Az egyik alkalmazott kihívta a közterületeseket, majd a rendőrséget, Lendvai Zsoltot pedig bilincsben vitték el.

A megyei főkapitányság kedden elküldött kérdéseinkre szerdán, cikkünk megjelenése után csak annyit közölt, hogy adatvédelmi okok miatt nem szolgálhat felvilágosítással. A Police.hu oldalra ugyanakkor kikerült egy közlemény, amelyben a rendőrség arról számolt be, hogy a hajdúhadházi rendőrök június 26-án, kedden bűnügyi őrizetbe vették azt a 38 éves férfit, egy bizonyos L. Zsoltot, aki közel 400 ezer forint kárt okozott. Megállapodott ugyanis egy csomagkézbesítő futárával, hogy több mobiltelefont eljuttat a megrendelőkig, e helyett azonban eladta a készülékeket. A rendőrség szerint beismerte tettét.

Glonczi László egyértelműnek tartja, hogy a rendőrségi közleményben Lendvai Zsolt szerepel. Kérdésünkre Glonczi elmondta, hogy Lendvaival egy éve a Facebookon tartja a kapcsolatot, személyesen most ismerkedtek meg. Eddig ő sem tudott arról, hogy meggyűlt volna a baja a rendőrséggel. Furcsállja azonban, hogy éppen akkor állították elő Lendvait, amikor jogvédőkkel találkozott. Glonczi László hangsúlyozta, hogy a játszótér ügyét mindenképpen külön kell választani a rendőrségi eljárástól.

Szerző

Kanyaró ellen oltják az egészségügyi dolgozókat

Publikálás dátuma
2018.06.28. 07:03
AFP illusztráció
Hazai eredetű kanyaró legutóbb 2001-ben volt, akkor alig húszan betegedtek meg. Azóta évenként egy vagy két eset fordult elő, zömében Ukrajnából, Romániából behurcolt kórokozótól.

Magyarország védtelenebb a kanyaró ellen, mint azt eddig gondolták, ezért indokolt, hogy a veszélyeztetetteket megvizsgálják és szükség esetén újraoltsák őket. Egy minap megjelent kormányhatározat szerint valamennyi egészségügyi dolgozónak fel kell ajánlani azt a vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy fogékony-e kanyaró megbetegedésre vagy sem. Ha igen, őket újra is oltják. A vakcinát térítésmentesen biztosítja az állam. Információink szerint a vizsgálatra senki nem kötelezhető, de kötelezően fel kell ajánlani. A dolgozók szűrésére és az újraoltásokhoz szükséges vakcina beszerzésére mintegy 763 millió forintot költhet az Országos Közegészségügyi Intézet.

Tavaly tavasszal a makói kórházban és a szegedi klinikán csaknem két tucat egészségügyi dolgozó lett kanyarós. A fertőzést egy romániai betegtől eredt, aki a makói kórház sürgősségi osztályán kért orvosi segítséget, majd néhány napig úgy ápolták a férfit - sőt átvitték kezelésre a szegedi bőrklinikára is -, hogy nem tudtak a fertőző betegségéről. Ez egyébként csak hetekkel később vált bizonyossá, amikor visszarendelték egy kontroll vizsgálatra. Addigra viszont már több egészségügyi dolgozó, köztük a beteghordó is fertőződött.

A kormányzat a makói járvány után rendelte el először a Romániával illetve az Ukrajnával határos megyékben, és három budapesti, de országos betegellátásra kötelezett gyermekintézményben az egészségügyi dolgozók szűrését.

Akkor az érintett több mint 26 ezer ember közül alig húszezren éltek csak a lehetőséggel. A megvizsgáltak valamivel több mint tíz százalékának nem volt kellő védettsége a betegséggel szemben. Annak ellenére sem, hogy korábban mindkét oltást megkapták. Ezért őket újraoltották. (Szakirodalmi adatok alapján a járványügyi biztonság érdekében 98 százalékosnak kellett volna lennie a védelemnek.)

A kanyaró-járvány a szomszédos, de más európai országokban azóta is újra és újra föllobban. Az elmúlt negyvennyolc órában legutóbb Ukrajnából jelentettek újabb halálesetet. Az ország déli részén egy nyolcéves gyermek halt bele a fertőzésbe, idén az ottani járványnak ez volt a 12. halottja. Romániában áprilisig már 46 áldozata volt a kanyarónak.

Kik védettek?
A kanyaró szempontjából a leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabbak, illetve a betegséget át nem vészelt oltatlanok. Kanyaró ellen élethosszig védett mindenki, aki már átesett a betegségen, a kétszeri megbetegedés rendkívül ritka. Magyarországon a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy vakcinázásban részesült. Elvétve van olyan 47 évesnél idősebb, aki nem oltott, és még nem is volt kanyarós.
Szerző