Kiüresíti a gyülekezési jogot a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.28 07:06
Tessék szépen oszolni! - Tüntetés 2017-ben a CEU ellehetetlenítése ellen- FOTÓ: NÉMEH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
Benyújtották az új gyülekezési jogot korlátozó és hajléktalanokat közterületről kitiltó törvénytervezetet is.

Csaknem tíz olyan új törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament elé, amelyekkel - elfogadásuk esetén - egyebek mellett korlátoznák a gyülekezési jogot, kitiltanák a hajléktalanokat a közterületekről, valamint ha látszólag is, de fellépnének a kamupártok ellen. Egyelőre ugyan sokkal több a kérdés, mint a válasz, az viszont már most is egyértelmű: gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet tüntetések előzetes tiltására.

– Kiüresítik a gyülekezési jog tartalmát azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a tüntetések előzetes betiltásának lehetséges okait - kommentálta az új törvénytervezetet Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) jogásza. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog alanyi jog, tehát gyakorlásához nem kell senkinek az engedélyét kérni, az kizárólag a polgár elhatározásától függhet. A most hatályban lévő gyülekezési törvény szerint például a rendezvények előzetes megtiltására csak szűk körben, pontosan meghatározott esetekben van lehetőség. Az új törvény viszont már azt mondja ki, hogy a rendőrség előzetes tiltással léphetne fel a mások alapvető jogait, valamint a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető gyűlésekkel szemben is . - Ez több szempontból is súlyos probléma, alapvető jogot ugyanis elsődlegesen más alapvető jog védelme érdekében lehet korlátozni – mondta az EKINT jogásza, aki szerint a közbiztonság és a közrend viszont nem alapvető jogok, hanem meghatározhatatlan tartalmú alkotmányos értékek.

Pásztor Emese azt is kiemelte, hogy az új törvény a közrendet és a közbiztonságot sértő eseteket csak példálózva sorolja fel, tehát gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet majd a tiltásra.

A hatályos gyülekezési törvény szerint egyébként a rendőrség előzetes tiltási okként legfeljebb akkor hivatkozhat a közlekedésre, ha az más útvonalon nem biztosítható (a gyakorlatban csak szélsőséges esetekben, például ha Budapest összes hídját lezárnák), a tervezet szerint viszont a közlekedés rendjének bármilyen sérelme elegendő lenne a tiltáshoz.

Egy másik - az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett - javaslat védelmet adna a zaklatással szemben is, sőt óvná a magánéletet és az otthon nyugalmát is. Trócsányi László tárcája szerint az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az otthon nyugalma egyébként a múlt héten megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

- A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Így volt ez legutóbb tavaly ősszel, és így történik most is – ezt már László Róbert, a Political Capital választási szakértője mondta a Népszavának, akit az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról című javaslatról kérdeztünk. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett elképzelés szerint nem kaphatnak majd kampánytámogatást azok a pártok és jelöltek, akiknek korábbi választások során visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és azokat nem teljesítették.

A Political Capital választási szakértője ugyanakkor emlékeztetett: tavaly, 1 százalék alatti választási eredmény esetére megteremtették a pártok kampánytámogatásának visszafizetési kötelezettségét, illetve bevezették a pártok vezető tisztségviselőinek felelősségét. – A jó irányba tett lépésekről már a beterjesztésük pillanatában nyilvánvaló volt, hogy megszüntetni nem, legfeljebb visszaszorítani képesek a kamupártjelenséget. A 2018-as választás ezt igazolta és miután a köztársasági elnök is felemelte a szavát, a frissen megjelent módosító csomag is reagál rá – hangsúlyozta a szakértő.

– A szerdán beterjesztett javaslat jó, de könnyen kijátszható, többségében ugyanis idén sem azok a kamuformációk indultak a választáson, akik négy éve – mutatott rá László Róbert. Mostantól nemcsak a párt vezető tisztségviselői, hanem az egyéni és listás jelöltjei is felelnek a vissza nem fizetett forintokért, amitől biztos lesznek, akik elrettennek, de ha valaki 150 millió forintra pályázik, ezt a szabályt is könnyen ki tudja játszani. – Márpedig a megoldás 2013 októbere óta közismert. Mégsem hajlandó a törvényalkotó bevezetni, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – szögezte le a Political Capital szakértője.

Pénzbírság helyett elzárás
Nemcsak a gyülekezési jogot korlátoznák és a magánéletet óvnák a fideszes honatyák: Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes szerdán benyújtotta a hajléktalanok köztéri kitiltásáról szóló új törvénytervezetet is. E szerint aki "életszerűen használja a közterületet", és a helyszínt a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyja el, szabálysértést követ el. A büntetés a korábbiakhoz képest szigorodik az új törvénnyel: eddig ha egy hajléktalan felszólítás ellenére sem hagyta el a közterületet, közmunkát szabtak ki rá, amit ha nem vállalt, megbírságolták. A mostani tervezet szerint nem bírságolnak, viszont ha a hajléktalan nem végzi el a büntetésként kiszabott közmunkát, akkor elzárják. A törvény a kihirdetését követő napon, október 15-én lép hatályba.



2018.06.28 07:06

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47