Kiüresíti a gyülekezési jogot a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.28 07:06
Tessék szépen oszolni! - Tüntetés 2017-ben a CEU ellehetetlenítése ellen- FOTÓ: NÉMEH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
Benyújtották az új gyülekezési jogot korlátozó és hajléktalanokat közterületről kitiltó törvénytervezetet is.

Csaknem tíz olyan új törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament elé, amelyekkel - elfogadásuk esetén - egyebek mellett korlátoznák a gyülekezési jogot, kitiltanák a hajléktalanokat a közterületekről, valamint ha látszólag is, de fellépnének a kamupártok ellen. Egyelőre ugyan sokkal több a kérdés, mint a válasz, az viszont már most is egyértelmű: gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet tüntetések előzetes tiltására.

– Kiüresítik a gyülekezési jog tartalmát azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a tüntetések előzetes betiltásának lehetséges okait - kommentálta az új törvénytervezetet Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) jogásza. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog alanyi jog, tehát gyakorlásához nem kell senkinek az engedélyét kérni, az kizárólag a polgár elhatározásától függhet. A most hatályban lévő gyülekezési törvény szerint például a rendezvények előzetes megtiltására csak szűk körben, pontosan meghatározott esetekben van lehetőség. Az új törvény viszont már azt mondja ki, hogy a rendőrség előzetes tiltással léphetne fel a mások alapvető jogait, valamint a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető gyűlésekkel szemben is . - Ez több szempontból is súlyos probléma, alapvető jogot ugyanis elsődlegesen más alapvető jog védelme érdekében lehet korlátozni – mondta az EKINT jogásza, aki szerint a közbiztonság és a közrend viszont nem alapvető jogok, hanem meghatározhatatlan tartalmú alkotmányos értékek.

Pásztor Emese azt is kiemelte, hogy az új törvény a közrendet és a közbiztonságot sértő eseteket csak példálózva sorolja fel, tehát gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet majd a tiltásra.

A hatályos gyülekezési törvény szerint egyébként a rendőrség előzetes tiltási okként legfeljebb akkor hivatkozhat a közlekedésre, ha az más útvonalon nem biztosítható (a gyakorlatban csak szélsőséges esetekben, például ha Budapest összes hídját lezárnák), a tervezet szerint viszont a közlekedés rendjének bármilyen sérelme elegendő lenne a tiltáshoz.

Egy másik - az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett - javaslat védelmet adna a zaklatással szemben is, sőt óvná a magánéletet és az otthon nyugalmát is. Trócsányi László tárcája szerint az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az otthon nyugalma egyébként a múlt héten megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

- A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Így volt ez legutóbb tavaly ősszel, és így történik most is – ezt már László Róbert, a Political Capital választási szakértője mondta a Népszavának, akit az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról című javaslatról kérdeztünk. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett elképzelés szerint nem kaphatnak majd kampánytámogatást azok a pártok és jelöltek, akiknek korábbi választások során visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és azokat nem teljesítették.

A Political Capital választási szakértője ugyanakkor emlékeztetett: tavaly, 1 százalék alatti választási eredmény esetére megteremtették a pártok kampánytámogatásának visszafizetési kötelezettségét, illetve bevezették a pártok vezető tisztségviselőinek felelősségét. – A jó irányba tett lépésekről már a beterjesztésük pillanatában nyilvánvaló volt, hogy megszüntetni nem, legfeljebb visszaszorítani képesek a kamupártjelenséget. A 2018-as választás ezt igazolta és miután a köztársasági elnök is felemelte a szavát, a frissen megjelent módosító csomag is reagál rá – hangsúlyozta a szakértő.

– A szerdán beterjesztett javaslat jó, de könnyen kijátszható, többségében ugyanis idén sem azok a kamuformációk indultak a választáson, akik négy éve – mutatott rá László Róbert. Mostantól nemcsak a párt vezető tisztségviselői, hanem az egyéni és listás jelöltjei is felelnek a vissza nem fizetett forintokért, amitől biztos lesznek, akik elrettennek, de ha valaki 150 millió forintra pályázik, ezt a szabályt is könnyen ki tudja játszani. – Márpedig a megoldás 2013 októbere óta közismert. Mégsem hajlandó a törvényalkotó bevezetni, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – szögezte le a Political Capital szakértője.

Pénzbírság helyett elzárás
Nemcsak a gyülekezési jogot korlátoznák és a magánéletet óvnák a fideszes honatyák: Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes szerdán benyújtotta a hajléktalanok köztéri kitiltásáról szóló új törvénytervezetet is. E szerint aki "életszerűen használja a közterületet", és a helyszínt a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyja el, szabálysértést követ el. A büntetés a korábbiakhoz képest szigorodik az új törvénnyel: eddig ha egy hajléktalan felszólítás ellenére sem hagyta el a közterületet, közmunkát szabtak ki rá, amit ha nem vállalt, megbírságolták. A mostani tervezet szerint nem bírságolnak, viszont ha a hajléktalan nem végzi el a büntetésként kiszabott közmunkát, akkor elzárják. A törvény a kihirdetését követő napon, október 15-én lép hatályba.



2018.06.28 07:06

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46