Százmilliókat költenek a nemrég felújított Komjádira

Publikálás dátuma
2018.06.28 15:32
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /

Bár még egy év sem telt el azóta, hogy átadták a 2017-es vizes világbajnokságra 3,8 milliárd forintból felújított Császár-Komjádi Béla Sportuszodát, hamarosan újabb százmilliókért újítják fel a budapesti létesítményt – írja a 24.hu. Az épületre főként európai uniós forrásból összesen 312 millió forintot költenek majd, amiből energetikai korszerűsítést terveznek.

A portál kiemeli: a korszerűsítés során összesen 450 négyzetméternyi nyílászáró cseréjét is tervezik, ami azért különös, mert a tavalyi 3,8 milliárd forintos felújításra kiírt közbeszerzési eljárás egyik eleme a szükséges nyílászárók javítása, cseréje volt, amit ezek szerint nem sikerült maradéktalanul végrehajtani.

De érdekes az is, hogy az átadó ünnepségen Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: a több mint negyven évvel ezelőtt átadott létesítményt most először újították fel teljes körűen, mindent a mai kornak megfelelő technikával modernizáltak. Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos pedig a TV2-n közölte, hogy „ezt most néhány évtizedig rendbe tettük. Negyven évig nem nyúltak hozzá, ez túlzás, ennél hamarabb kellett volna, ez most egy 20-30 évre biztos, hogy jó lesz.”

A kormányzati pályázati portálon elérhető több mint 300 millió forintos energetikai beruházás ismertetője viszont már részlegesen felújított létesítményként írja le a Császár-Komjádit, az uszoda egyes elemeit korszerűtlennek nevezi, egyes helyeken pedig a szigetelés hiányára is kitér.

A portál a Nemzeti Sportközpontokhoz fordult kérdéseivel, ahol azt közölték:

A korábbi beruházás során a Császár-Komjádi Sportuszoda építészeti, részleges gépészeti felújítása valósult meg, a most elnyert támogatásból pedig a fűtési rendszer korszerűsítése valósulhat meg, ami 700.000 kW energia megtakarítást jelent évente. A tervezett beruházás keretében hőszivattyús rendszer beépítése, napelemes rendszer kialakítása, az uszoda homlokzatának hőszigetelése, az acél portálok valamint az uszodához kapcsolódó üzletek és szállásépület nyílászáróinak cseréje valósulhat meg. A munkálatok az uszoda működését érdemben nem fogják befolyásolni. A beruházás tervezése és ütemezése a támogatási szerződés megkötése után kezdődhet meg.”

Szerző
2018.06.28 15:32

7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?

Publikálás dátuma
2018.12.13 20:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megvalósuló, a Telepíthető sebészeti ellátó (Role-2) képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat. E szerint Magyarország védelmi képességének további erősítése, a Magyar Honvédség korszerű egészségügyi ellátó képességének fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának elősegítése érdekében a honvédség részére egy új "Role-2" elnevezésű egészségügyi ellátó létesítményt szereznek be. A beszerzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatok biztosítása érdekében, több költségvetési év (2020-2021) előirányzatait érintően 7 milliárd 680 millió forintos kötelezettségvállalást rögzít a határozat.
Szerző
2018.12.13 20:53

Romló termelékenység mellett nőtt az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.13 10:00
Az abroncsok hazai és külföldi eladásai is jelentősen bővültek
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Feltehetően októberben érte el idei teljesítményének csúcsát az ipar, évesítve 5,9 százalékkal bővült. A húzóágazat szerepét az autógyártás helyett a híradástechnikai berendezések termelése vette át.
Az elmúlt esztendőkben egyértelműen a hazai ipar húzóágazatának bizonyuló gépkocsigyártás lefékeződéséről már hónapok óta beszélnek. A Központi  Statisztikai Hivatal szerdán kiadott, októberi, részletes adatai igazolták ezeket sejtéseket. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 3,1 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de a közúti gépjármű gyártásáé csak 0,9 százalékkal növekedett. Ezt a változást jól tükrözi azt is, hogy amíg az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, addig a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött. Ennek oka, hogy a győri Audinál, akárcsak a Volkswagen-csoport többi tagjánál, olyan új környezetvédelmi engedélyeket kellett beszerezni, amelyek visszafogták a termelést, és az ennek csaknem 100 százalékát kitevő exportot is. Ugyanakkor - lehet, hogy csak átmenetileg - az évesített, összesen 5,9 százalékkal növekvő hazai ipar húzóágazatának szerepét a híradástechnikai berendezések vették át, ahol 57 százalékos termelésbővülést mértek. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának sincs szégyenkezni valója, ugyanis kibocsátása 11,7 százalékkal bővült. Azonban hónapok óta a legjelentősebb, 18,8 százalékos növekedés a gumigyártásnak volt köszönhető, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.  Az agráriumnak idén jó éve van, elsősorban azért, mert egyes növényi termékek termelése jelentős mértékben meghaladta a tavalyit. Addig, amíg a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszerek, ital- és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, addig az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot, képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 11,6 százalékkal bővült. Elgondolkodtató, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adóval sújtott, egyébként a legkisebb súlyú dohánygyártás termelése 16,9 százalékkal nőtt. Viszont három agráralágazatban nagy mértékben csökkent a termelés, mégpedig a gyümölcs-, és zöldségfeldolgozásnál, és tartósításnál átlagosan 13,1 százalékkal.    Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében októberben – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Vagyis a termelékenység tovább romlott. A főváros és agglomerációja mellett az ország legiparosodottabb országrésze a Nyugat-Dunántúl. Feltehetően az Audi-gyár - átmeneti - termeléscsökkenésének tudható be, hogy az ágazat termelése ebben a régióban 0,8 százalékkal mérséklődött, szemben a többi régióval, ahol 2,3 és 9,7 százalék közötti növekedést regisztráltak. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben érte el a negyedéves csúcsát. Várakozásai szerint az ágazat egy jó hajrával még közel kerülhet a 4 százalékos átlagos növekedéshez 2018 egészét tekintve, ám meglátása szerint inkább 3,5 százalék körüli növekedés várható. Mindez jelentősen lassabb, mint a tavalyi évben mutatott 4,6 százalékos teljesítmény.  Az Európai Unió statisztikai hivatala által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben. Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.  

Drágán teremtett munkahelyek

2018. december 11-ig a kormány 86,5 milliárd forintot osztott ki jellemzően multinacionális cégeknek a nagyberuházásaik támogatására, ami rekordösszegnek számít - összesítette az mfor.hu. 2010 óta a kormány összesen 346 milliárd forintot költött el nagyberuházások támogatására, ennek köszönhetően 45 ezer új munkahely jött létre. A kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért, ennél többet csak 2016-ban fizetett a kormány egy munkahelyért, akkor 11 millióra jött az átlag. Idén a legtöbb pénzt a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként, 12,3 milliárd forintot, ebből mindössze 645 állást hoztak létre. Az Európai Bizottság számításai szerint minden új feldolgozóipari munkahely 0,5-2 munkahelyet hoz létre más szektorokban. 

2018.12.13 10:00
Frissítve: 2018.12.13 10:00