Szebbik arcát mutatná Erdogan

Publikálás dátuma
2018.06.29. 07:31
Erdogan az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökével, Devlet Bahcellel - FOTÓ: KAYHAN OZER /AFP
Véget vet a két éve tartó szükségállapotnak Recep Tayyip Erdogan török államfő. A háttérben azonban tovább zajlik a megtorlás.

Beváltja kampányígéretét a vasárnap újraválasztott török elnök és majdnem két év után feloldja a 2016. júliusi puccs óta fenntartott rendkívüli állapotot. A döntésről a kormányközeli Sabah című napilap közlése alapján számolt be a világsajtó. Erdogan csütörtökön zárt ajtók mögött tárgyalt szövetségesével, az AKP-val együtt kormányzó ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökével, Devlet Bahcelivel. Az egyeztetésen merült fel, hogy feloldja a rendkívüli állapotot, amelynek fenntartása miatt folyamatos bírálat érte az államfőt. Bírálói ugyanis ezt tartották az egyik leglátványosabb bizonyítéknak arra, hogy teljhatalomra tör és autoriter, elnyomó rendszert épít ki.

Most azonban már különösebb kockázatot nem vállal döntésével Erdogan, hiszen a tavalyi kétes tisztaságú alkotmánymódosító referendummal és a vasárnapi választással megerősített pozíciójában bármikor, kedve szerint, a parlament figyelmen kívül hagyásával visszaállíthatja, vagy újra törölheti a rendkívüli állapotot. S mindezt jogszerűen teheti, hiszen kiszélesített elnöki jogköreibe ez is belefér. Mégsem véletlen, hogy a kérdésben egyeztetett az MHP elnökkel. Pártja, az AKP önállóan elveszítette abszolút többségét a törvényhozásban, 42,56 százalékot szerzett, 11,1 százalékos támogatottságú szövetségesével együtt érte el az 53,66 százalékot. A 600 tagú parlamentben ez 344 mandátumot jelent, kényelmes többséget, de kulcskérdésekben meg kell szereznie az MHP támogatását, ha a rezsim fenn akarja tartani a parlamentáris demokrácia látszatát. Az új elnöki jogkör ugyan lehetőséget nyújt a parlament megkerülésére is, tehát az államfő akár dekrétumokkal is kormányozhat, de Erdogan nyilván fenn akarja tartani a látszatot, ennek is köszönhető a szükségállapot megszüntetése is.

Hogy mennyire változik a lényeg, s megszűnik-e ezzel az utóbbi években szisztematikussá vált elnyomás és megfélemlítés, az egyelőre kérdéses. A puccs óta mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, mintegy 160 ezret vettek őrizetbe. Vádat – általában terrorvádat - eddig több mint 50 ezer ember ellen emeltek, őket előzetes letartóztatásba is helyezték. Ezt minden kategóriára tudták alkalmazni. Az úgynevezett puccsistákra azért, mert az államcsíny-kísérletért felelősnek tartott Fethullah Güllen Amerikában élő prédikátor gazdasági-oktatási-művelődési hálózatát is terrorhálózatnak kiáltották ki, mint ahogy a kurd kisebbség jogainak védelmében felszólalóknak is terrorváddal kellett szembesülniük.

A kedvező intézkedések mellett - fű alatt - a napokban is folytatódott a megtorlás. Szerdán újabb 324 személyt tartóztattak le a puccsban való részvétel gyanújával. Mindnyájan biztonsági szolgálatok tagjai voltak, ami azt sejteti, hogy a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a közszféra után ezen a területen is megkezdődik a mélyebb tisztogatás. Emellett újabb 192 katonát is őrizetbe vettek. Csütörtökön aztán megint 74 ember, köztük 36 katona és 21 csendőr, valamint 17 volt tanár ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal az indokkal, hogy kapcsolatban állnak a gülenista mozgalommal. Legtöbbjük azért került bajba, mert állítólag használta azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a kormányzat szerint a puccskísérletet is szervezték, mások pedig azért, mert a Gülenhez köthető Bank Asyában volt számlájuk.

Felemás ítélet
A puccs utáni megtorlás részeként az erdogani hatalom megszállta a médiát is, televízió, rádiók és újságok sorát záratta be, másokat befolyása alá volt. Ellenzéki újságírók kerültek börtönbe, az Amnesty International nyilvántartása szerint jelenleg Törökországban tartják fogva a legtöbb médiamunkást. Ezért is számtalan bírálat érte Ankarát. Három nappal a választás után, szerdán szabadon engedték Mehmet Altan újságírót, akit a puccsban való állítólagos részvételéért korábban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A 65 éves újságírót feltételesen helyezték szabadlábra, életfogytiglani ítéletét nem érvénytelenítették. Altant testvérével és a széles ismertségnek örvendő Nazli Ilicak újságíróval együtt ítélték el 2017 februárjában. A per nagy visszhangot kapott külföldön is, nemzetközi szervezetek sora bírálta. Az idén januárban az alkotmánybíróság úgy döntött, a perben megsértették Altan személyiségi jogait, szabadon kell engedni, de ezt egy török bíróság megtagadta. A mostani ankarai ítélet ezt írta felül részlegesen a feltételes szabadlábra helyezéssel. A másik két érintett folyamodványát elutasították.



Szerző

Öten meghaltak a marylandi mészárlásban (videó)

Publikálás dátuma
2018.06.28. 23:40
Forrás: Youtube
Lövöldözés volt a marylandi Annapolisban található Capital Gazette szerkesztőségben. A BBC szerint öt áldozata van a támadásnak, a fegyveres célzottan az ott dolgozó újságírókat akarta kivégezni.

Öten meghaltak és többen meghaltak, amikor csütörtök délután felfegyverzett támadó lövöldözni kezdett az annapolisi Capital Gazette szerkesztőségében. A nyomozás folyamatban van, egy gyanúsítottat már a helyszínen őrizetbe vettek - mondta el  Ron Bateman megyei seriff. 

A támadó a szemtanúk beszámolója szerint sörétes puskával támadt rájuk: előbb belőtte a szerkesztőség üvegfalát, majd füstgránátokat dobott be a helyiségbe, és lövöldözni kezdett. A BBC úgy tudja, hogy a gyanúsított egy harmincas éveiben járó férfi, Jarrod Ramos, aki 2012-ben rágalmazás miatt perelte be a szerkesztőséget, a pert azonban elveszetette. A rendőrség nem erősítette meg a gyanúsított kilétéről, illetve motivációiról szóló értesüléseket. 

A támadás közben egy szerkesztőségi munkatárs Twitter-üzenetben kért segítséget: a rendőrök sajtóértesülések szerint gyakorlatilag perceken belül a helyszínre érkeztek, a a baltimore-i Alkohol-, Dohány- és Fegyverrendészet egységei is kivonultak.

A helyi híradások mutatták, ahogyan a rendőrök evakuálják az embereket az épületből.  

Donald Trumpot is tájékoztatták a lövöldözésről, az amerikai elnök pedig a tőle megszokott formában, Twitter-üzenetben fejezte ki részvétét a tragédia miatt.

The Baltimore Sun tulajdonában lévő Capital Gazette az ország egyik legrégebbi újságja. A támadás után a rendőrség megerősítette a New York városi szerkesztőségek védelmét is.

Szerző

Rács mögött marad a szélsőjobbos csoport Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.06.28. 20:52
Illusztráció-AFP fotó

Őrizetben marad annak a szélsőjobboldali csoportnak a 10 tagja, akiket szombat éjszaka kapcsolt le a francia rendőrség. Ketten Korzikán, a többiek Párizs környékén, illetve az ország nyugati részén kerültek rendőrkézre. A csoportot egy visszavonult rendőr vezette, több tagja is a fegyveres erőknél dolgozott korábban. Néhányan közülük a szélsőjobboldali Nemzeti Front párt tagjai voltak egykor. A csoport muzulmán célpontok ellen tervezett merényleteket. Radikális imámokra, börtönből szabaduló iszlamista elítéltekre, valamint kendőt viselő muzulmán nőkre készültek rátámadni az utcán. Összeesküvés, fegyverbirtoklás és terrorakció előkészülete alapos gyanújával folyik ellenük a nyomozás. (Forrás: Euronews

Szerző