Beváltja kampányígéretét a vasárnap újraválasztott török elnök és majdnem két év után feloldja a 2016. júliusi puccs óta fenntartott rendkívüli állapotot. A döntésről a kormányközeli Sabah című napilap közlése alapján számolt be a világsajtó. Erdogan csütörtökön zárt ajtók mögött tárgyalt szövetségesével, az AKP-val együtt kormányzó ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökével, Devlet Bahcelivel. Az egyeztetésen merült fel, hogy feloldja a rendkívüli állapotot, amelynek fenntartása miatt folyamatos bírálat érte az államfőt. Bírálói ugyanis ezt tartották az egyik leglátványosabb bizonyítéknak arra, hogy teljhatalomra tör és autoriter, elnyomó rendszert épít ki.
Most azonban már különösebb kockázatot nem vállal döntésével Erdogan, hiszen a tavalyi kétes tisztaságú alkotmánymódosító referendummal és a vasárnapi választással megerősített pozíciójában bármikor, kedve szerint, a parlament figyelmen kívül hagyásával visszaállíthatja, vagy újra törölheti a rendkívüli állapotot. S mindezt jogszerűen teheti, hiszen kiszélesített elnöki jogköreibe ez is belefér. Mégsem véletlen, hogy a kérdésben egyeztetett az MHP elnökkel. Pártja, az AKP önállóan elveszítette abszolút többségét a törvényhozásban, 42,56 százalékot szerzett, 11,1 százalékos támogatottságú szövetségesével együtt érte el az 53,66 százalékot. A 600 tagú parlamentben ez 344 mandátumot jelent, kényelmes többséget, de kulcskérdésekben meg kell szereznie az MHP támogatását, ha a rezsim fenn akarja tartani a parlamentáris demokrácia látszatát. Az új elnöki jogkör ugyan lehetőséget nyújt a parlament megkerülésére is, tehát az államfő akár dekrétumokkal is kormányozhat, de Erdogan nyilván fenn akarja tartani a látszatot, ennek is köszönhető a szükségállapot megszüntetése is.
Hogy mennyire változik a lényeg, s megszűnik-e ezzel az utóbbi években szisztematikussá vált elnyomás és megfélemlítés, az egyelőre kérdéses. A puccs óta mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, mintegy 160 ezret vettek őrizetbe. Vádat – általában terrorvádat - eddig több mint 50 ezer ember ellen emeltek, őket előzetes letartóztatásba is helyezték. Ezt minden kategóriára tudták alkalmazni. Az úgynevezett puccsistákra azért, mert az államcsíny-kísérletért felelősnek tartott Fethullah Güllen Amerikában élő prédikátor gazdasági-oktatási-művelődési hálózatát is terrorhálózatnak kiáltották ki, mint ahogy a kurd kisebbség jogainak védelmében felszólalóknak is terrorváddal kellett szembesülniük.
A kedvező intézkedések mellett - fű alatt - a napokban is folytatódott a megtorlás. Szerdán újabb 324 személyt tartóztattak le a puccsban való részvétel gyanújával. Mindnyájan biztonsági szolgálatok tagjai voltak, ami azt sejteti, hogy a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a közszféra után ezen a területen is megkezdődik a mélyebb tisztogatás. Emellett újabb 192 katonát is őrizetbe vettek. Csütörtökön aztán megint 74 ember, köztük 36 katona és 21 csendőr, valamint 17 volt tanár ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal az indokkal, hogy kapcsolatban állnak a gülenista mozgalommal. Legtöbbjük azért került bajba, mert állítólag használta azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a kormányzat szerint a puccskísérletet is szervezték, mások pedig azért, mert a Gülenhez köthető Bank Asyában volt számlájuk.
