Ügyes: kitrükköznék a pálinkaadót

Publikálás dátuma
2018.06.29. 07:23

Jövőre hétszáz forinttal emelkedne minden ötven százalék-fokos pálinka fél literjének ára a népegészségügyi termékadó kiterjesztése miatt – tájékoztatta lapunkat Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a Parlament felsőházi termében tartott idei Pálinka Országkóstoló Díjátadó gála után. Az érdekképviseleti szerv küzd a terv ellen. Bár a módosítás előtt a szaktárca – törvényi kötelezettsége ellenére - nem kérte ki a tanács véleményét, az elnök tájékoztatása szerint az ünnepségen személyes ígéretet kapott Varga Mihály pénzügyminisztertől küldöttségük fogadására. Bár a kormány világossá tette, hogy az chipsadó-kiterjesztés uniós kötelezvényétől nem lépnek vissza, az ágazatban formálódnak az áthidaló javaslatok. Igaz, ezekből letisztázás előtt Mihályi László nem kívánt részleteket felvillantani. (Az adókiterjesztés a Zwack Unicumra is vonatkozik.)

A hazai kereskedelmi pálinkafőzők tavaly 2 millió liter 50 fokos pálinkának megfelelő 1 millió 50 ezer hektoliterfokot termeltek. Bár ez a mennyiség elvben 2 milliárdos chipsadó-bevételt vetíthet előre, az elnök meglátása szerint az áremelés felezheti a keresletet, ami pálinkafőzők tömegének megszűnését és végül ötmilliárdos adóbevétel-zuhanást eredményezhet. Most az országban körülbelül 140 – többségében kisüzemi – kereskedelmi- és nagyjából félezer bérfőzde üzemel. Az adóemelés a körülbelül 4,4 millió hektoliterfokra tett legális bérfőzést nem érinti. Ugyanakkor a legalább 10 millió hektoliterfokra tett magánfőzés terjedése miatt ez a tevékenység is visszaesőben. (Otthon, saját fogyasztásra ma legfeljebb 86 liter készíthető, amire literenként 750 forintos párlatadójegy kiváltása kötelező.) Az ágazatot a folyamatos gyümölcsdrágulás is sújtja.

A tegnapi ünnepségen, amelyen 5 különdíjat, 62 arany-, 107 ezüst- és 91 bronzminősítést osztottak ki, az ország legjobbja címet a Brill Pálinkaház Kft. Jázmin szőlője nyerte el. Távoztában Varga Mihály lapunknak nem kívánt véleményt nyilvánítani sem az ágazatot érintő kérdésekről, sem az eseménnyel egy időben történelmi mélypontot elérő forintárfolyamról. Lapunknak kormánykörökből ugyanakkor úgy fogalmaztak, hogy a chipsadó-kiterjesztés „még nem lefutott ügy”.

Szerző

Gazdátlan környezetvédelem - Elmarasztaló OECD-jelentés

Publikálás dátuma
2018.06.28. 23:05
A hulladékgazdálkodás hiányosságaira is felhívta a figyelmet az OECD
Több volt az elmarasztalás, mint a dicséret volt az OECD Magyarországról készített, most bemutatott környezetpolitikai jelentésében.

Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, de továbbra is túlságosan magas, több mint 70 százalékos a foszilis fűtőanyagok aránya az energiatermelésben – mondta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült Környezetpolitikai teljesítményértékelését bemutató rövid sajtótájékoztatóján Anthony Cox, a szervezet környezetvédelmi igazgatója. Gyorsabban kell haladni a megújuló energiaforrásokkal való helyettesítéssel, az épületek energiahatékonyságának javítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása terén. Jelenleg a biomassza a legfőbb alternatív energiaforrás, ám a javaslat szerint tágítani kellene a megújulóenergia-források felhasználását.

Ágazati szakemberek és nem kormányzati szervezetek szakértői többször is kifogásolták, hogy az Orbán-kormányok gyakorlatilag betiltották a szélerőművek építését, megdrágították a napelemek telepítését és a lakóingatlanok energetikai fejlesztésére szánt uniós támogatásokat középületek korszerűsítésére irányították át. Az elöregedő gépjárműállománnyal együtt ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a levegő minőségével kapcsolatos egészségügyi kockázatokat tekintve az OECD országok között a magyar lakosság van a legnagyobb kockázatoknak kitéve – említette Anthony Cox. Magyarországon tíz emberből négyhez rossz minőségű ivóvíz kerül, és a népesség majd harmada olyan háztartásokban él, amelyek nincsenek szennyvízkezelő létesítményekhez csatlakoztatva – áll az OECD 2008 és 2017 közti időszakot felölelő jelentésében. Az OECD környezetvédelmi igazgatója figyelmeztetett a hulladékgazdálkodás hiányosságaira is.

Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón a jelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy 2008-2017 között 17 százalékkal kevesebb a vegyeshulladék keletkezett, miközben a GDP 3 százalékkal nőtt. Ugyancsak jelentősen mérséklődött a biológiailag lebomló hulladékok mennyisége a lerakókban. Kedvezően alakult az építési hulladékok lerakása, hiszen 2009-hez képest 53 százalékkal kevesebbet szállítottak hulladéklerakókba. Ez azonban kevésbé a kormányzat környezetpolitikája, mint inkább a válság miatt gyakorlatilag megfeleződött építőipari teljesítmény "érdeme" - jegyezte meg egy ágazati szakember a Népszavának.

Az agrárminiszter szerint 2007-2013 között javult az uniós élőhelyvédelmi irányelveiben szereplő fajok természetvédelmi helyzete. Erről a biológiai sokféleséget védő jogszabályok gondoskodnak. Magyarországon 2015 és 2020 között egy nemzeti biodiverzitás stratégiát valósít meg a kormányzat. Jelentős beruházásokat hajtott végre a kormányzat a biológiai erőforrások megőrzése érdekében.

A miniszter úgy vélte, a jelentés cáfolja a kormány környezetvédelmi politikáját bíráló véleményeket.

Talán nem véletlen, hogy az agrárminiszter éppen 2013-ig vont mérleget, ugyanis 2014-ben az önálló minisztériumot 2010-ben felváltó államtitkárság is megszűnt, és a földművelésügyi minisztérium egy főosztályává zsugorodott az országos környezetvédelem irányítása. A környezetvédelmi hatósági rendszert is tönkretették, beépítették a kormányhivatalokba, a nemzeti parkok költségvetése jelentősen csökkent az elmúlt nyolc évben – jegyezte meg a Népszavának Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország mezőgazdasági felelőse. Minden nagyobb beruházást kiemelt kategóriába sorol a kormány, így nincs szükség természetvédelmi hatósági engedélyre. Az erdőtörvény módosítását sem az erdészek, sem a természetvédelmi szakemberek nem tartják elfogadhatónak. A jogszabály a gazdasági érdekeket szolgálja a védelem helyett. A nemzeti parkok élére - kevés kivétellel -, politikai kinevezetteket ültettek. Az egykor európai szinten is kiemelkedő rendszert úgy átalakították át, hogy az ne gátolja bizonyos gazdasági körök érdekeit. Aki ezen a területen pozitív változásokról beszél, az téved – sommázta Rodics Katalin.

Évente kilencvenezer életévet veszítünk
A légszennyezésből eredő halálesetek számát tekintve a második legrosszabb a helyzet Magyarországon az egész Európai Unióban, évente kilencvenezer életévet veszítünk csak emiatt, ennél csak Bulgária produkál rosszabb adatokat – mondta a Népszavának Ürge-Vorsatz Diana, aki Al Gore volt amerikai alelnök tanácsadótestületének tagja lett. Az Al Gore által életre hívott Éghajlati Valóság program öt év után ismét Budapesten tartotta képzését, a CEU magyar professzorát ebből az alkalomból kérte fel Bill Clinton egykori alelnöke a tanácsadótestületben való részvételre, Ürge-Vorsatz Diana a képzésen is részt vett. Mint lapunknak elmondta, sokan nem tudják, de a lakáson belüli légszennyezés is magas Magyarországon. Ez ellen többféleképpen is tehetnénk pedig, a kibocsájtás csökkentésén túl ma már rendelkezésre állnak olyan technológiák például, melyekkel egy 90 százalékkal kevesebb energiát felhasználó passzív házat ugyanannyiért lehet felépíteni, mint egy hagyományos módon épültet és ugyanez igaz a felújításokra is. A képzéssel kapcsolatban azt mondta, számára is érdekes volt, hogy a légszennyezés egyik fő forrása a mezőgazdaság, elsősorban a műtrágyagyártás és az állattenyésztés, ezek során ammónia kerül a levegőbe, ami később olyan részecskékké alakul, melyek szív-, és érrendszeri betegségeket okoznak jellemzően. – Magyarországon ezek szinte népbetegségnek számítanak, de eddig azt gondoltuk, alapvetően életmódbeli okokra vezethetők vissza, nekem is új volt, hogy egy részükért a légszennyezés is felelős. Magyarországon ráadásul nagyon magas a biomassza égetésének (fű, fa, falevél, de még szemét is) aránya, ami szintén tovább ront a helyzeten. – A lényeg, hogy nagyon sokat lehetne és kellene is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében – mondta a Népszavának Ürge-Vorsatz Diana.
K. A.



 

Frissítve: 2018.06.30. 19:32

Újabb mélypontján a forint

Publikálás dátuma
2018.06.28. 19:55
Fotó: Molnár Ádám

Csütörtök este már a 329 forintot is közelítette az euró árfolyama. A közös európai pénzt bevezetése óta ennyire gyenge még soha nem volt a magyar fizetőeszköz, és a tőkepiaci elemzők korántsem optimisták a jövőt illetően. Már csak azért sem, mert a forint-euró keresztárfolyama járatlan területre ért, ahol a viselkedését nem lehet egy korábbi időszak árfolyammozgásával összehasonlítani. Bár széles körben elterjedt nézet, hogy a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett Monetáris Tanácsnak lépnie kell, a lapunk által megkérdezett Virovácz Péter nem tartja valószínűnek, hogy az MNB ezt megteszi.

Az ING Bank vezető elemzője szerint, a magyar jegybank hitelessége csorbát szenvedne, ha most kamatot emelne, hiszen a múlt heti kamatdöntő ülésen úgy foglaltak állást, hogy ezt 2019 előtt semmiképpen nem teszik meg. De azért is sajátos a jelenlegi helyzet, mert akkor is veszít a hitelességéből az MNB, ha nem tudja megállítani a forint gyengülését, márpedig ez a helyzet. A forint nagy mértékű gyengülésének kezdetén, vagyis májusban még úgy vélekedtek az elemzők - emlékeztetett az ING szakértője, hogy az okok a külpiaciak. Az idők során azonban annyi változás történt, hogy az MNB alkalmazza a feltörekvő országok leglazább monetáris politikáját azáltal, hogy két esztendeje változatlanul 0,9 százalékon tartja a forint alapkamatát, és ehhez mereven ragaszkodik - érvelt Virovácz Péter. A 0,20-0,30 százalékpontos kamatemelés most már nem lenne elégséges - fűzte hozzá, a forint tovább gyengülne. Viszont egy százalékpontos szigorítás, vagy a török példán okulva pláne három százalékpontos, aminek jótékony hatása lehetne, szinte kizárt.

Így az ING vezető elemzője azt tartja valószínűnek, hogy az MNB - mit sem törődve a következményekkel - kivár és bízik a forint spontán megerősödésében, ezt a magatartást akár 2-3 hónapig is gyakorolhatják Matolcsyék. Azt nagyon nehéz megjósolni, hogy ezt követően mi fog történni. Ha valóban közeleg egy gazdasági válság, akkor a helyzet még romolhat is. Az elemző úgy vélte, hogy talán 340 forint körüli árfolyamon gondolkodnak el majd azon az MNB háza táján, hogy a körülmények folyamatos változása nyomán nem káros-e a túl laza monetáris politika folytatása. Varga Mihály pénzügyminiszter a forint árfolyamváltozásáról szólva csütörtökön elmondta: helyes lépés volt a kormány részéről a devizahitelek forintosítása. Ennek köszönhető, hogy a magyar családok és Magyarország védve van a devizaspekulációtól. Hozzátette, hogy az árfolyampolitikai lépések a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartoznak, a kormány pedig támogatja az MNB-t ebben a munkájában is.

Szerző