EU-csúcs: késik a dublini reform

Az Európai Unió a Törökországgal 2016-ban megkötött migrációs paktumhoz hasonló megállapodásokat kötne egyes észak-afrikai kibocsátó, illetve tranzit országokkal a menekülthullám megállítására - egyebek mellett erről tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött másfél napos brüsszeli találkozójukon. A migránsáradattal küzdő Olaszország azonban nem elégedne meg ennyivel, és a záróközlemény megvétózását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a csúcson nem születik döntés terheinek a csökkentéséről. A migrációról szóló vita késő este még tartott.

Új demokráciáról beszélt Orbán

Orbán Viktor a csúcsra érkezve, majd a Facebookon közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy újjá kell építeni az európai demokráciát. Ennek az a módja, hogy a politikusok végre figyelembe veszik, mit akarnak az emberek. Szerinte ők két dolgot szeretnének, immár nem csak Magyarországon, hanem Európában is: “ne engedjünk be több migránst, illetve aki idejött, küldjük vissza”.

A Magyarország és más közép-európai országok számára tabunak számító kötelező menekültkvóták ezúttal nem szerepeltek a hivatalos napirenden, az ezt tartalmazó dublini reformról szóló vitát ugyanis elhalasztották a kormányok közötti nézeteltérések miatt.

Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi országok vezetőivel tartott különtalálkozóján arról győzködte a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák vezetőket, hogy a dublini szabályokat a szolidaritás és a jóakarat alapján kell módosítani.

Az úgynevezett “regionális partraszállási platformok” létrehozását támogatják a tagállamok, de a részleteket csak ezután dolgozza ki az Európai Bizottság. Az elképzelés szerint a Földközi-tengerből kimentett embereket nem európai kikötőkbe, hanem — az érintett országok egyetértésével — Líbiában, Tunéziában, Algériában és másutt létrehozott fogadó állomásokra szállítanák. Ezekben a központokban az EU, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) felügyelete mellett bírálnák el a menedékkérelmeiket.

Az eljárás eredményeként a nemzetközi védelemre szorulókat önkéntes felajánlások alapján szétosztanák, a többieket hazaküldenék. A javaslat támogatói szerint így zátonyra futtatnák az embercsempészek üzleti modelljét, és elvennék a gazdasági bevándorlók kedvét attól, hogy útnak induljanak. Bírálói szerint viszont az ötlet több sebből vérzik: sértheti a nemzetközi jogot, például a menedékkérők visszafordításának a tilalmát, és finoman szólva nem lelkesednek érte a kiszemelt észak-afrikai országok sem.

A csúcs asztalára került előterjesztés a migráció kezelésére fordított költségvetési források emelését is kezdeményezi. Antoni Tajani EP-elnök a találkozón elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a földközi-tengeri útvonalat éppúgy le kell zárni a migránsok előtt, mint a nyugat-balkánit. Szerinte az Európai Uniónak erre ugyanannyit — legalább 6 milliárd eurót — kellene költenie, mint a Törökországgal megkötött alkura. Emellett szó van az EU határ- és parti őrségének jelentős és gyors felduzzasztásáról, valamint a líbiai parti őrség kiképzését segítő misszió kibővítéséről.

A koalíciós válságba sodródott Angela Merkel azzal a feladattal érkezett a csúcsra, hogy meggyőzze a partnereit: fogadják vissza a Németországban tartózkodó, de náluk nyilvántartásba vett menedékkérőket. A német kancellár 10 kétoldalú megállapodást remél. A brüsszeli Magyar Állandó Képviselet tájékoztatása szerint Németország megkereste a magyar kormányt is, amely “a tárgyalásokra mindig nyitott”. Eddig Görögország, Franciaország és Spanyolország biztatta a megállapodás lehetőségével Angela Merkelt.