Előfizetés

EU-csúcs: késik a dublini reform

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.06.28. 22:49
Macron-Merkel párbeszéd - FOTÓ: STEPHANIE LECOCQ/AFP

Az Európai Unió a Törökországgal 2016-ban megkötött migrációs paktumhoz hasonló megállapodásokat kötne egyes észak-afrikai kibocsátó, illetve tranzit országokkal a menekülthullám megállítására - egyebek mellett erről tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött másfél napos brüsszeli találkozójukon. A migránsáradattal küzdő Olaszország azonban nem elégedne meg ennyivel, és a záróközlemény megvétózását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a csúcson nem születik döntés terheinek a csökkentéséről. A migrációról szóló vita késő este még tartott.

Új demokráciáról beszélt Orbán
Orbán Viktor a csúcsra érkezve, majd a Facebookon közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy újjá kell építeni az európai demokráciát. Ennek az a módja, hogy a politikusok végre figyelembe veszik, mit akarnak az emberek. Szerinte ők két dolgot szeretnének, immár nem csak Magyarországon, hanem Európában is: “ne engedjünk be több migránst, illetve aki idejött, küldjük vissza”.

A Magyarország és más közép-európai országok számára tabunak számító kötelező menekültkvóták ezúttal nem szerepeltek a hivatalos napirenden, az ezt tartalmazó dublini reformról szóló vitát ugyanis elhalasztották a kormányok közötti nézeteltérések miatt.

Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi országok vezetőivel tartott különtalálkozóján arról győzködte a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák vezetőket, hogy a dublini szabályokat a szolidaritás és a jóakarat alapján kell módosítani.

Az úgynevezett “regionális partraszállási platformok” létrehozását támogatják a tagállamok, de a részleteket csak ezután dolgozza ki az Európai Bizottság. Az elképzelés szerint a Földközi-tengerből kimentett embereket nem európai kikötőkbe, hanem — az érintett országok egyetértésével — Líbiában, Tunéziában, Algériában és másutt létrehozott fogadó állomásokra szállítanák. Ezekben a központokban az EU, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) felügyelete mellett bírálnák el a menedékkérelmeiket.

Az eljárás eredményeként a nemzetközi védelemre szorulókat önkéntes felajánlások alapján szétosztanák, a többieket hazaküldenék. A javaslat támogatói szerint így zátonyra futtatnák az embercsempészek üzleti modelljét, és elvennék a gazdasági bevándorlók kedvét attól, hogy útnak induljanak. Bírálói szerint viszont az ötlet több sebből vérzik: sértheti a nemzetközi jogot, például a menedékkérők visszafordításának a tilalmát, és finoman szólva nem lelkesednek érte a kiszemelt észak-afrikai országok sem.

A csúcs asztalára került előterjesztés a migráció kezelésére fordított költségvetési források emelését is kezdeményezi. Antoni Tajani EP-elnök a találkozón elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a földközi-tengeri útvonalat éppúgy le kell zárni a migránsok előtt, mint a nyugat-balkánit. Szerinte az Európai Uniónak erre ugyanannyit — legalább 6 milliárd eurót — kellene költenie, mint a Törökországgal megkötött alkura. Emellett szó van az EU határ- és parti őrségének jelentős és gyors felduzzasztásáról, valamint a líbiai parti őrség kiképzését segítő misszió kibővítéséről.

A koalíciós válságba sodródott Angela Merkel azzal a feladattal érkezett a csúcsra, hogy meggyőzze a partnereit: fogadják vissza a Németországban tartózkodó, de náluk nyilvántartásba vett menedékkérőket. A német kancellár 10 kétoldalú megállapodást remél. A brüsszeli Magyar Állandó Képviselet tájékoztatása szerint Németország megkereste a magyar kormányt is, amely “a tárgyalásokra mindig nyitott”. Eddig Görögország, Franciaország és Spanyolország biztatta a megállapodás lehetőségével Angela Merkelt.

Több százezerre büntették a Zsolnay Örökségkezelőt

Publikálás dátuma
2018.06.28. 21:03
Illusztráció Fotó: Tóth Gergő
“Ameddig van fény, addig van remény!” - címmel posztolta ki a pécsi Emberség Erejével Alapítvány a Facebook-oldalára néhány soros közleményét, amelyből kiderül, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság elkaszálta a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) NKft.-t.

 

Márciusban a Zsolnay egyik házában szeretett volna fórumot tartani az Emberség Erejével Alapítvány (EEA), ám Vincze Balázs (ZSÖK ügyvezetője) nem adta a civil szervezetnek bérbe az épületet. A szervezetet Pécs fideszes többségű közgyűlése a múlt évben nem kívánatosnak minősítette a városban, mondván: az EEA dönt annak a 140 millió forintnak a kiosztásáról, amivel Soros György egyik alapítványa idén 111 dél-dunántúli egyesület működését támogatja. Vincze akkor kérdésünkre azt válaszolta, hogy nem a városvezetők utasítására mondott nemet az EEA rendezvényének befogadására, hanem saját akaratából, ugyanakkor elismerte, döntését befolyásolta a városi közgyűlés állásfoglalása, hisz a Zsolnay az önkormányzat intézménye.

Helyreállították a felsővezetéket a székesfehérvári vonalon

Helyreállították a felsővezetéket Székesfehérvár és Szabadbattyán között, ahol csütörtök délelőtt letört egy vonat áramszedője, és megsérült a felsővezeték - közölte a Mávinform az MTI-vel. A közleményben azt írták, hogy a székesfehérvári és a Balaton-parti vasútvonalakon fokozatosan áll helyre a menetrend szerinti közlekedés. Korábban a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa és a Budapest-Székesfehérvár-Tapolca vonalon 30-60 perccel hosszabb volt a menetidő.