EU-csúcs: késik a dublini reform

Publikálás dátuma
2018.06.28 22:49
Macron-Merkel párbeszéd - FOTÓ: STEPHANIE LECOCQ/AFP
Fotó: /

Az Európai Unió a Törökországgal 2016-ban megkötött migrációs paktumhoz hasonló megállapodásokat kötne egyes észak-afrikai kibocsátó, illetve tranzit országokkal a menekülthullám megállítására - egyebek mellett erről tárgyaltak a tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött másfél napos brüsszeli találkozójukon. A migránsáradattal küzdő Olaszország azonban nem elégedne meg ennyivel, és a záróközlemény megvétózását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a csúcson nem születik döntés terheinek a csökkentéséről. A migrációról szóló vita késő este még tartott.

Új demokráciáról beszélt Orbán
Orbán Viktor a csúcsra érkezve, majd a Facebookon közzétett videóüzenetében arról beszélt, hogy újjá kell építeni az európai demokráciát. Ennek az a módja, hogy a politikusok végre figyelembe veszik, mit akarnak az emberek. Szerinte ők két dolgot szeretnének, immár nem csak Magyarországon, hanem Európában is: “ne engedjünk be több migránst, illetve aki idejött, küldjük vissza”.

A Magyarország és más közép-európai országok számára tabunak számító kötelező menekültkvóták ezúttal nem szerepeltek a hivatalos napirenden, az ezt tartalmazó dublini reformról szóló vitát ugyanis elhalasztották a kormányok közötti nézeteltérések miatt.

Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi országok vezetőivel tartott különtalálkozóján arról győzködte a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák vezetőket, hogy a dublini szabályokat a szolidaritás és a jóakarat alapján kell módosítani.

Az úgynevezett “regionális partraszállási platformok” létrehozását támogatják a tagállamok, de a részleteket csak ezután dolgozza ki az Európai Bizottság. Az elképzelés szerint a Földközi-tengerből kimentett embereket nem európai kikötőkbe, hanem — az érintett országok egyetértésével — Líbiában, Tunéziában, Algériában és másutt létrehozott fogadó állomásokra szállítanák. Ezekben a központokban az EU, az ENSZ és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) felügyelete mellett bírálnák el a menedékkérelmeiket.

Az eljárás eredményeként a nemzetközi védelemre szorulókat önkéntes felajánlások alapján szétosztanák, a többieket hazaküldenék. A javaslat támogatói szerint így zátonyra futtatnák az embercsempészek üzleti modelljét, és elvennék a gazdasági bevándorlók kedvét attól, hogy útnak induljanak. Bírálói szerint viszont az ötlet több sebből vérzik: sértheti a nemzetközi jogot, például a menedékkérők visszafordításának a tilalmát, és finoman szólva nem lelkesednek érte a kiszemelt észak-afrikai országok sem.

A csúcs asztalára került előterjesztés a migráció kezelésére fordított költségvetési források emelését is kezdeményezi. Antoni Tajani EP-elnök a találkozón elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a földközi-tengeri útvonalat éppúgy le kell zárni a migránsok előtt, mint a nyugat-balkánit. Szerinte az Európai Uniónak erre ugyanannyit — legalább 6 milliárd eurót — kellene költenie, mint a Törökországgal megkötött alkura. Emellett szó van az EU határ- és parti őrségének jelentős és gyors felduzzasztásáról, valamint a líbiai parti őrség kiképzését segítő misszió kibővítéséről.

A koalíciós válságba sodródott Angela Merkel azzal a feladattal érkezett a csúcsra, hogy meggyőzze a partnereit: fogadják vissza a Németországban tartózkodó, de náluk nyilvántartásba vett menedékkérőket. A német kancellár 10 kétoldalú megállapodást remél. A brüsszeli Magyar Állandó Képviselet tájékoztatása szerint Németország megkereste a magyar kormányt is, amely “a tárgyalásokra mindig nyitott”. Eddig Görögország, Franciaország és Spanyolország biztatta a megállapodás lehetőségével Angela Merkelt.

2018.06.28 22:49

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Németh Angéla munkahelyi e-mail-címére érkezett a gyalázkodó üzenet, a rendőrséghez fordult.
Feljelentést tett Rákospalota ellenzéki polgármestere, miután vasárnap „életveszélyes”, meggyilkolására utaló levelet kapott. Németh Angéla erről Facebook-oldalán számolt be, hozzátéve, hogy az ügyben már feljelentést tett a rendőrségen. A 168 Óra kérdésére azt is elárulta, hogy zaklatója torok elvágással fenyegette egy helyesírási hibáktól hemzsegő levélben.
A XV. kerületi vezető abban is biztos, hogy a fenyegető üzenetet munkájával összefüggésben kapta, már csak azért is, mert a munkahelyi címére érkezett. Németh tavaly szeptemberben, a Rászorulókat Támogató Egyesület és Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatásával nyerte meg a kerületi időközi választást.
2019.01.21 19:38