Széttépett egy csillagot egy óriási fekete lyuk

Publikálás dátuma
2018.06.30. 12:10
Árapályerők általi szétszaggatás, azaz TDE-jelenség illusztrációja Forrás: AFP
Rádió- és infravörös-detektorok segítségével először sikerült közvetlenül megfigyelni egy sok millió naptömegű fekete lyuk által széttépett csillag nagy sebességgel mozgó maradványát.

A galaxisok magjában lévő, hatalmas (több millió, vagy esetenként akár több milliárd naptömegű) fekete lyukak közvetlen környezetében a gázból és porból álló anyagokon kívül csillagok is keringenek. A szakemberek régóta feltételezik, hogy ezek közül néhány annyira közel kerülhet a kozmikus “szörnyetegekhez”, hogy azok rendkívül erős gravitációs teréből többé nem tudnak szabadulni, és egy idő után az – egyre szorosabb közelítés miatt folyamatosan növekvő – árapályerők szó szerint szétszaggatják a tragikus sorsú égitesteket - olvasható a csillagaszat.hu-n.

Az angol szakkifejezéssel TDE-knek (Tidal Disruption Event, azaz árapályerők általi szétszaggatás) nevezett események létére eddig csak közvetett bizonyítékok léteztek, ráadásul általában ezek sem bizonyultak mindig perdöntőnek. Egy távoli galaxisban bekövetkező TDE a látható vagy ultraibolya tartományban készített képeken ugyanolyan, a “semmiből” előbukkanó fénypontnak tűnik, mint egy szupernóva-robbanás; a különbséget a fényesség-változás időbeli menete és a színképek jellege jelentheti. Ugyanakkor az sem számít közvetlen bizonyítéknak, ha egy fénygörbe vagy egy spektrum nem hasonlít egyetlen ismert csillagrobbanás-típuséhoz sem, de a TDE-k elméleti modelljeivel jól leírhatók – ezek a modellek ugyanis több bizonytalan tényezőt is tartalmaznak, ráadásul más, eddig ismeretlen folyamatok is állhatnak ezen megfigyelt jelenségek hátterében.

Egy, a Science folyóiratban közölt friss tanulmány eredményei szerint viszont úgy tűnik, közvetlen bizonyítékot is sikerült találni egy fekete lyuk által történt csillaganyag-szétszaggatásra. A csaknem egy évtizedig tartó megfigyelésekkel sikerült eljutni a közvetlen bizonyítékig: a rádiómérések idővel egy elnyúlt alakot kezdtek mutatni, ami a fekete lyuk körül pályára állt csillaganyagból származó, igen nagy sebességgel mozgó, töltött részecskék nyalábjának tipikus nyomjelzője.

Az eddigi, nagy léptékű felmérések alapján meglehetősen kevés TDE jelenlétére lehetett következtetni. Mivel azonban ezek a felmérések jellemzően a látható tartományban zajlanak, valószínűsíthető, hogy számos TDE észrevétlen maradhat. Komolyabb előrelépést a következő évtizedekre tervezett infravörös-égboltfelmérésektől lehet várni.

Frissítve: 2018.06.30. 19:25

Három évig még biztosan nem lövik fel az űrtávcsövet

Publikálás dátuma
2018.06.29. 16:27
Illusztráció: AFP PHOTO /NASA/GSFC/HANDOUT
Pár hónappal a fellövési dátum legutóbbi módosítása után az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ismét megváltoztatta a James Webb űrtávcső (JWST) indításának időpontját, amely a legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz - számolt be az MTI a BBC hírportálja alapján.

A világ legnagyobb űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló testület "technikai kihívásokra" hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. Ezen kívül a fejlesztések becsült költségei is tovább emelkedtek, elérve a 9,66 milliárd dollárt (2700 milliárd forint). A NASA csalódottságát fejezte ki az újabb halasztás miatt, ugyanakkor Thomas Zurbuchen, az űrhivatal vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy az űrtávcső "megéri a várakozást".

"Azzal, hogy módosította a kilövés dátumát, a NASA egyetértését fejezte ki a Független Felügyelőbizottság (Independent Review Board, IRB) azon fő megállapításával, hogy a teleszkóp fejlesztését tovább kell folytatni az űreszközben rejlő óriási lehetőségek és a Webb űrbéli működésével nyerhető látványos tudományos előrelépések érdekében".

A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni a következő lépést. Az annak idején még Next Generation Space Telescope néven emlegetett James Webb űrtávcső hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték és 2007-2011 közöttre tervezték az obszervatórium fellövését, ami optimistának bizonyult.

Hét évvel ezelőtt, 2011-ben aztán az egész missziót újragondolták és 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, 8,8 milliárd dollárban maximalizálva az összköltségeket. Az új terveket azonban megint módosítani kellett, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést. A felügyelőbizottság 80 százalék esélyt lát az új határidő betartására, ám amennyiben újabb akadályok lépnek fel, akkor a projektet még egyszer felülvizsgálják.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az újrakalkulált költségek egyébként meghaladják azt a korlátot, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál, ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. Mindez azt jelenti, hogy a NASA-nak most ismét engedélyeztetnie kell a missziót a Kongresszussal. Nem valószínű, hogy a politikusok elvetik a projektet, de az űrkutatási hivatal biztosan számíthat néhány kritikus megjegyzésre.

A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, "mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble-űrtávcső".

A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is. A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

Az infravörös tartományban működő csillagászati műhold "szeme" képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el. Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.

Szerző
Témák
NASA

Mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet

Publikálás dátuma
2018.06.28. 12:25
Illusztráció: AFP
Mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben - írta az MTI az amerikai Nemzeti Hó-és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány megállapításai alapján.

Az amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján. Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a hőmérsékletet az antarktiszi télben, július-augusztusban mérték éjszaka.

A hideg, sűrű és leszálló levegő napokra megülhet ezekben a kicsiny völgyekben és teknőkben, ami azt jelenti, hogy azok felszíne az eddig mértnél még tovább hűlhet. "Ebben a térségben vannak olyan időszakok, amikor igen száraz a levegő, ami lehetővé teszi, hogy a jégfelszín hője könnyebben kisugárzódjon a világűrbe" - idézte Ted Scambost, az NSIDC vezetőkutatóját, a tanulmány vezetőszerzőjét a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A rekordhideg nem kötődik egy bizonyos dátumhoz, hanem a 2004 és 2016 között gyűjtött műholdas adatok elemzése alapján mutatták ki a szakemberek, hogy ilyen alacsony hőmérséklet akkor fordul elő, ha a feltételek megfelelőek. A rekord mínusz 98 Celsius-fok a leghidegebb, amennyire csak a Föld felszíne lehűlhet - írták a kutatók. Ahhoz, hogy ilyen alacsony legyen a hőmérséklet, tiszta égboltra, száraz levegőre van szükség napokon keresztül. Kissé tovább csökkenhet ez a hőmérséklet, ha ezek a feltételek heteken át fennmaradnak, de ennek igen csekély a valószínűsége - mondta Scambos.

Szerző
Témák
hideg Antarktisz