Véres kampány után radikális változás jöhet Mexikóban

Publikálás dátuma
2018.06.29. 18:34

Választás Átrendeződhet Mexikó politikai térképe a vasárnapi parlamenti és elnökválasztás nyomán. A 123 milliós országban mintegy 89 millió szavazót várnak az urnákhoz, akiknek az államfő személyén túl 18 ezer szövetségi és regionális mandátum sorsáról is dönteniük kell.

A felmérések a radikális, baloldali populista, nagytőke- és Amerika-ellenes Andrés Manuel Lopez Obrador győzelmét jósolják, aki 35 százalékponttal vezet vetélytársai előtt. Pártjának, a Nemzeti Újjászületési Mozgalomnak (Morena) is jó esélye van arra, hogy abszolút parlamenti többséget szerezzen, amire évtizedek óta nem volt példa az országban.

A hivatalban lévő Enrique Pena Nieto államfő alkotmányos okok miatt nem indulhat újra a tisztségért. De ha indulhatna, akkor sem lenne győzelmi esélye, már csak a közbiztonsági helyzet miatt sem. Csak a választási kampányban összesen 133 politikust gyilkoltak meg, az áldozatok 71 százaléka a helyi tisztségviselő vagy arra aspiráló személy volt. Bár nem precedens nélküli jelenségről van szó, a 2012-es kampányban „csupán” 9 politikus lett gyilkosság áldozata, ami egyértelműen jelzi, a problémák súlyosbodását. A jelenlegi számít a legvéresebb kampánynak Mexikó történetében, amit a tavalyi tragikus emberölési rekord is súlyosbít, amikor is 29 168 személy vált gyilkosság áldozatává.

Ilyen körülmények között érthető, hogy a jelenlegi kampány központi témájává vált a közbiztonság és az erőszak, amely 2006 óta meghatározza Mexikó mindennapjait. 2006-ban Felipe Calderon (2006-2012) kormánya háborút hirdetett a drog- és más bűnözői kartellek ellen, amelyek azóta sem riadnak vissza attól, hogy eltegyék láb alól azokat a politikusokat, akiket nem tudnak befolyásolni. Enrique Pena Nieto elnök 2012-es győzelmét nagymértékben annak az köszönhette, hogy megígérte az erőszak felszámolását. Két évig átmeneti javulás mutatkozott, a drogkartellháború is véget ért, ám 2017-ben - úgymond békeidőben - mégis rekordot döntött az erőszak.

Washingtonban nem fognak pezsgőt bontani
A 65 éves Manuel López Obrador örökös baloldali aktivista ismert résztvevője a mexikói elnökválasztásoknak. 2006-ban kevesebb mint egy százalékkal maradt alul, akkor csalásnak nyilvánította a választást, és tömeges tiltakozást kezdeményezett. Azóta minden választáson részt vett, most ő a megmérettetés favoritja. Élesen Amerika-ellenes, kampányában végig azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi vezetés Washington bábja. Az amerikai befolyás kérdése örökös mexikói választási kampánytéma, a NAFTA és a Donald Trump által a tervezett határfal még inkább előtérbe tolta most a kérdést. Washington már tavaly tavasszal egyértelműen jelezte álláspontját. John F. Kelly, a Fehár Ház kabinetfőnöke, akkor még belbiztonsági miniszterként kijelentette, hogy egy baloldali elnök „nem válna az Egyesült Államok és Mexikó javára”.



Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 13:24

„Csak a golyók süvítését lehetett hallani” ( Videó )

Publikálás dátuma
2018.06.29. 18:06
FOTÓK: AFP
Öt ember meghalt Annapolisban, de a tragikus lövöldözés másnapján is megjelent a Capital Gazette. A támadó már korábban is többször megfenyegette a szerkesztőség munkatársait.

Egyik pillanatról a másikra olyanná vált a szerkesztőség, akár egy háborús övezet – így írta le egy nappal a történtek után a CNN amerikai hírtelevíziónak az egyik bűnügyi újságíró azt a lövöldözést, amely helyi idő szerint csütörtökön rázta meg a marylandi fővárosban, Annapolisban a Capital Gazette székházát. Ez az Egyesült Államok egyik legrégibb szerkesztősége, amely több lapot is megjelentet.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta az amerikai sajtó leghalálosabb napjaként emlegetett tragédiában öt ember vesztette életét, többen pedig megsérültek. Az elkövető délután 3 órakor besétált a kiadó négyemeletes irodájába, és a munkatársakat az üvegajtó mögül vette célba.

CNN International

Five people were killed and two injured in a "targeted attack" on the Capital Gazette newspaper in Annapolis, Maryland https://cnn.it/2yWTntc

„Nem sikított senki. Némaságba burkolózott a szerkesztőség, csak a golyók süvítését lehetett hallani” – írta le az eseményeket az egyik újságíró. A támadó ezután bement a szerkesztőségbe, ahol az újságírók és a szerkesztők épp a következő nap cikkein dolgoztak, és folytatta az ámokfutást. „Ez egy teljesen nyitott iroda, üvegablakok veszik körbe. Csupán néhány válaszfal van a szerkesztők irodáinál” – szemléltette az egyik publicista, hogy milyen könnyű dolga is volt az elkövetőnek, akit Jarrod W. Ramosként azonosítottak.

A 38 éves férfit a helyszínen őrizetbe vették. Amikor a rendőrség – akit az épületben bujkáló újságírók közül többen is telefonon értesítettek – megérkezett a helyszínre, Ramos az asztal alatt bújt el, majd megadta magát, anélkül, hogy tűzharcba keveredett volna. A kihallgatásán hamar kiderült, hogy jól ismerte a lapot és munkatársait. A múltban nem csupán a közösségi médiában folytatott ellenük lejárató kampányt, hanem rágalmazásért be is perelte a Capital Gazette-et – számolt be róla a The New York Times (NYT). Ramost azzal haragították magukra az újságírók, hogy egy cikkükben részletesen ismertették 2011-es zaklatási ügyét. Ramos akkor bűnösnek vallotta magát, ám mégis rossz néven vette, hogy a lap beszámolt erről.

A NYT elemzése szerint a csütörtöki támadással „új front” nyílt az amerikai lövöldözések történetében, hiszen a közelmúltban nem fordult elő, hogy egy sajtóorgánumban rendeztek volna kegyetlen mészárlást. Az elmúlt években a leggyakoribb célpontok iskolák voltak. Óvodásoktól főiskolásokig diákok tucatjai estek áldozatul az ámokfutásoknak. A tragédiák mindig újjáélesztették a fegyvertartás szigorítása körül kialakult régi vitát. Várhatóan ez most sem lesz másként.

Megtörtént a vádemelés

A 38 éves Jarrod Ramos ellen öt rendbeli gyilkosság miatt emeltek vádat a megyei bíróságon. Az a két újságíró egyébként, aki annak idején a férfi zalkatási történetéről szóló cikket írta, már nem dolgozik a lapnál. A Gazette pénteki számában a publicisztikai oldal üresen jelent meg, mint a főszerkesztő nyilatkozta azért, hogy a lap így jelezze: nincsenek szavai a történtekre. Péntek este Annapolisban és Washingtonban gyertyás virrasztást tartanak az áldozatok emlékére.  Csütörtök estétől a rendőrség a szintén marylandi Baltimore-ban - ahol a Baltimore Sun című lap szerkesztősége van -, valamint New York-i médiumok épületei előtt megerősítette a biztonsági intézkedéseket.( forrás: MTI)

Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 19:11

Terrorizmussal gyanúsítanak egy volt török ellenzéki képviselőt

Publikálás dátuma
2018.06.29. 16:17
Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock
Egész életében a gülenizmus ellen harcolt – állítja Eren Erdem, most mégis a Törökországban terrorszertvezetnek tartott Gülen-mozgalom támogatásával gyanúsítják.

Terrorizmus gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte pénteken egy isztambuli bíróság a legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) egy korábbi képviselőjét, Eren Erdemet - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A volt képviselőt pénteken Ankarában vették őrizetbe annak gyanújával, hogy fegyveres terrorszervezet tagja, majd a reggeli órákban átszállították őt Isztambulba.

Erdem a Twitter-fiókján azt írta, hogy a lakása előtt vették őrizetbe, de az indokot nem tudja. A férfi a múlt hét végi parlamenti választáson nem indult képviselőjelöltként, így az ügyészség attól is tartott, hogy külföldre szökik - idézi a történteket az MTI.

A férfi ellen még a 2013-as kormányzati korrupciós botrány után indult per. Akkor terrorszervezet tudatos és szándékos támogatásával, titkos tanú felfedésével, valamint a nyomozás titkosságának megsértésével vádolták, valamint 9,5 évtől 22 évig terjedő börtönbüntetést kértek rá. Erdem 2013 decemberében a Karsi című újságnak a főszerkesztője volt, amely a vádirat szerint "illegális hangfelvételeket" tett közzé.

A török vezetés a 2013-as korrupciós botrányt puccskísérletként kezeli és ugyanannak az Amerikában élő, Fethullah Gülen nevű muzulmán hitszónoknak a nemzetközi hálózatát teszi felelőssé érte, mint a 2016. júliusi katonai hatalomátvételi incidensért is.

A Sözcü című kemalista napilap pénteki beszámolója szerint Erdem a bíróságon azt mondta: amióta nincs mentelmi joga, 38-szor volt külföldön. „Ha bűnös lennék, talán gondoltam volna a szökésre, de nem vagyok vétkes, így mitől meneküljek? Ha a Karsi lapba a Gülen-mozgalomtól akár csak 1 fillér is cseppent, magam kérem, hogy ítéljenek halálra. A CHP párttanácsának tagja vagyok, minek menjek bárhova is? Egész életemben a gülenisták ellen harcoltam. 2012-ben, annál az újságnál, ahol dolgoztam, mintegy 600 írásomban foglalkoztam a gülenizmussal. Most rajtam keresztül próbálják bosszantani a CHP-t. Ez az állam tudja, hogy nem vagyok gülenista" - fogalmazott akkor a politikus.

A török képviselők mentelmi jogát a törvényhozás 2016-ban egy alkotmánymódosítással törölte el.
A CHP egy másik képviselőjét, Enis Berberoglut, február közepén öt év és tíz hónap börtönbüntetésre ítélték államtitkok kiszivárogtatása miatt.

Szerző
Frissítve: 2018.06.30. 15:20