Maradnak a Moszkvát sújtó büntetőszankciók

BRÜSSZEL Újabb fél évvel meghosszabbítja az EU az Ukrajna destabilizálása miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntető intézkedések hatályát.

Brüsszeli csúcsértekezletükön az uniós országok első számú vezetői úgy döntöttek, hogy további hat hónapig érvényben tartják a négy évvel ezelőtt elrendelt, azóta újra és újra meghosszabbított, az eddigiek értelmében július 31-ikén lejáró szankciókat, mert Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.

Az unió álláspontja szerint Moszkva a nemzetközi jogot sértve elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat az ország keleti részében. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az EU-csúcson elfogadott nyilatkozatban a tagállami vezetők arra is felszólították Moszkvát, hogy ismerje el felelősségét a maláj utasszállító gép négy évvel ezelőtti, Kelet-Ukrajna feletti lelövésében. Moszkva következetesen tagadja, hogy köze lett volna a tragédiához.

Az EU-csúcs résztvevői egységes frontot alakítottak ki a kereskedelempolitika kérdéseiben, támogatásukról biztosították azokat az ellenintézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság hozott válaszul az acél- és alumíniumtermékeknek az Egyesült Államokba történő behozatalára kiszabott amerikai különvámokra. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök elmondta: július vége előtt Washingtonba utazik, hogy Donald Trump amerikai elnökkel egyeztessen.

"Kevésbé drámaian kell kezelni a helyzetet, tárgyalásokra van szükség" - fogalmazott. Az egyoldalú megoldások káros következményekkel járhatnak, az EU a multilaterális megközelítés híve – tette hozzá Juncker, az amerikai kormányzat protekcionista lépéseire célozva.

Az Egyesült Királyság kilépése után az EU-ban maradó 27 tagország vezetői egy másik nyilatkozatban üdvözölték a brit kilépési folyamatban elért haladást, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy eddig nem sikerült előre lépni az ír-északír határellenőrzés kérdésében, továbbá megoldásra várnak a Gibraltár sorsát övező kérdések is.

Fokozott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a brit kiválási egyezmény az átmeneti időszakról szóló rendelkezésekkel együtt hatályba léphessen a jövő márciusra tervezett távozás pillanatában, vagyis elkerülhető legyen a „kemény Brexit”, a közös megegyezés nélküli brit távozás.

A menetrend szerint soron következő hivatalos EU-csúcstalálkozó októberben lesz, és mind Brüsszel, mind London arra törekszik,hogy addigra kialakítsák az összes nyitott kérdés megoldásának a politikai kereteit.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy alig történt előrelépés az utóbbi hónapokban, és brit kollégájának, Theresa Maynek szerinte "puhítania" kellene a korábban általa lefektetett határvonalakat, például nem kellene kiléptetnie az országát a vámunióból.

Theresa May viszont arra szólította fel a 27-eket, hogy „ne kockáztassák polgáraik biztonságát”. Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint ugyanis London a kilépéssel elveszíti hozzáférését az uniós rendőrségi adatbázisokhoz, az információk automatikus megosztásához és a határokon átnyúló, kölcsönös bűnüldözési eljárásokhoz. May erre közölte: Nagy-Britannia sem tudja majd megosztani a rendelkezésére álló, bűnüldözéssel és terrorizmussal kapcsolatos információit, ha az EU ragaszkodik az együttműködést korlátozó szabályaihoz.

Az EU-csúcs zárónyilatkozata szól arról is, hogy meg kell szilárdítani az Európai Stabilitási Mechanizmusnak nevezett intézményt, amelynek egyfajta védőernyőként kell szolgálnia, ha valamely euróval fizető országban problémák keletkeznek. A pénzügyminisztereknek decemberig kell kidolgozniuk a részleteket. A most véget ért tanácskozáson egyelőre csak bemutatták a csúcsvezetőknek – későbbi vitára bocsátás céljából - azokat az átfogóbb francia-német közös javaslatokat, amelyek az eurózóna intézményes megerősítésére irányulnak.