Brüsszeli csúcsértekezletükön az uniós országok első számú vezetői úgy döntöttek, hogy további hat hónapig érvényben tartják a négy évvel ezelőtt elrendelt, azóta újra és újra meghosszabbított, az eddigiek értelmében július 31-ikén lejáró szankciókat, mert Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.
Az unió álláspontja szerint Moszkva a nemzetközi jogot sértve elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat az ország keleti részében. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
Az EU-csúcson elfogadott nyilatkozatban a tagállami vezetők arra is felszólították Moszkvát, hogy ismerje el felelősségét a maláj utasszállító gép négy évvel ezelőtti, Kelet-Ukrajna feletti lelövésében. Moszkva következetesen tagadja, hogy köze lett volna a tragédiához.
Az EU-csúcs résztvevői egységes frontot alakítottak ki a kereskedelempolitika kérdéseiben, támogatásukról biztosították azokat az ellenintézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság hozott válaszul az acél- és alumíniumtermékeknek az Egyesült Államokba történő behozatalára kiszabott amerikai különvámokra. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök elmondta: július vége előtt Washingtonba utazik, hogy Donald Trump amerikai elnökkel egyeztessen.
"Kevésbé drámaian kell kezelni a helyzetet, tárgyalásokra van szükség" - fogalmazott. Az egyoldalú megoldások káros következményekkel járhatnak, az EU a multilaterális megközelítés híve – tette hozzá Juncker, az amerikai kormányzat protekcionista lépéseire célozva.
Az Egyesült Királyság kilépése után az EU-ban maradó 27 tagország vezetői egy másik nyilatkozatban üdvözölték a brit kilépési folyamatban elért haladást, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy eddig nem sikerült előre lépni az ír-északír határellenőrzés kérdésében, továbbá megoldásra várnak a Gibraltár sorsát övező kérdések is.
Fokozott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a brit kiválási egyezmény az átmeneti időszakról szóló rendelkezésekkel együtt hatályba léphessen a jövő márciusra tervezett távozás pillanatában, vagyis elkerülhető legyen a „kemény Brexit”, a közös megegyezés nélküli brit távozás.
A menetrend szerint soron következő hivatalos EU-csúcstalálkozó októberben lesz, és mind Brüsszel, mind London arra törekszik,hogy addigra kialakítsák az összes nyitott kérdés megoldásának a politikai kereteit.
Leo Varadkar ír miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy alig történt előrelépés az utóbbi hónapokban, és brit kollégájának, Theresa Maynek szerinte "puhítania" kellene a korábban általa lefektetett határvonalakat, például nem kellene kiléptetnie az országát a vámunióból.
Theresa May viszont arra szólította fel a 27-eket, hogy „ne kockáztassák polgáraik biztonságát”. Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint ugyanis London a kilépéssel elveszíti hozzáférését az uniós rendőrségi adatbázisokhoz, az információk automatikus megosztásához és a határokon átnyúló, kölcsönös bűnüldözési eljárásokhoz. May erre közölte: Nagy-Britannia sem tudja majd megosztani a rendelkezésére álló, bűnüldözéssel és terrorizmussal kapcsolatos információit, ha az EU ragaszkodik az együttműködést korlátozó szabályaihoz.
Az EU-csúcs zárónyilatkozata szól arról is, hogy meg kell szilárdítani az Európai Stabilitási Mechanizmusnak nevezett intézményt, amelynek egyfajta védőernyőként kell szolgálnia, ha valamely euróval fizető országban problémák keletkeznek. A pénzügyminisztereknek decemberig kell kidolgozniuk a részleteket. A most véget ért tanácskozáson egyelőre csak bemutatták a csúcsvezetőknek – későbbi vitára bocsátás céljából - azokat az átfogóbb francia-német közös javaslatokat, amelyek az eurózóna intézményes megerősítésére irányulnak.
