"Nemzeti vértanúk" jöhetnek Nagy Imre helyére

Publikálás dátuma
2018.06.30 07:06
FOTÓ: BOHANEK MIKLÓS
Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.

Az Országgyűlés Hivatala több mint két hét elteltével válaszolt arra a kérdésünkre, hogy valóban el akarják-e vitetni Nagy Imre szobrát a Parlamentnél lévő Vértanúk teréről.

A közelmúltban a Demokratikus Koalíció hívta fel rá a figyelmet, hogy veszélybe kerülhet a mártír miniszterelnök szobra. A pártnak az a feljegyzés lett gyanús, amelyben Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója megemlítette a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakítását”. A DK az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolásának tartaná, ha Nagy Imre szobrát eltüntetnék az Országház közeléből.

A Such-féle hivatal most azt írta lapunknak, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a Vértanúk tere a kiemelt nemzeti emlékhely része, amelynek vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala. Ugyanezen törvény alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén tervezett építési tevékenységhez. „Tervek és előterjesztés híján a bizottság a mai napig még nem tűzte napirendre a tér átépítésének kérdését. Ha ez változik, akkor tájékoztatni fogjuk a szerkesztőséget” – olvasható a válaszban.

A KNEB-nek amúgy Such György is a tagja. A bizottság vezetője az a Kövér László házelnök, aki 2012-ben már felvetette, hogy Nagy Imre szobrát máshova kellene helyezni.

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója szintén tagja a szóban forgó bizottságnak. Szakály a Népszavának megerősítette: Nagy Imre szobrának ügyében a KNEB-hez még nem érkezett semmiféle előterjesztés. Ha lesz ilyen, akkor értelemszerűen megvitatják a kérdést, majd döntést hoznak. „Eddig informálisan sem kaptam semmiféle megkeresést” – tette hozzá.

Amikor személyes véleményéről kérdeztük, Szakály Sándor elmondta: a Vértanúk terén régebben az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk emlékműve állt, amely – megfogalmazása szerint – „az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság, a Lenin-fiúk és a vörösterror áldozatainak állított emléket”. Ezt a szobrot 1945 őszén lerombolták. „A szocialista rendszer szerette volna eltörölni a tanácsköztársaság idején elkövetett gyilkosságok emlékét” – közölte a történész.

Visszahoznák a Vértanúk terére az 1919-es Tanácsköztársaságés a vörösterror áldozatainak 1934-ben felavatott emlékművét FOTÓ: FORTEPAN / KURUTZ MÁRTON

Visszahoznák a Vértanúk terére az 1919-es Tanácsköztársaságés a vörösterror áldozatainak 1934-ben felavatott emlékművét FOTÓ: FORTEPAN / KURUTZ MÁRTON

Minden áldozatnak kell, hogy legyen emlékműve – jegyezte meg. „Ha az a szándék, hogy a Kossuth tér és közvetlen környéke nagyjából az 1944 előtti állapotoknak megfelelően alakíttassék ki, és érkezik ilyen javaslat, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a Vértanúk terén állítsák fel újra az eredeti emlékművet, Nagy Imre szobrának pedig keressenek másik helyet” – mondta. Szerinte Nagy Imrének is jár a tisztelet. Ha úgy adódik, és elkerül jelenlegi helyéről a volt miniszterelnök szobra, akkor – vélekedett Szakály Sándor – „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia.

Frissítve: 2018.06.30 12:04

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.