Az Országgyűlés Hivatala több mint két hét elteltével válaszolt arra a kérdésünkre, hogy valóban el akarják-e vitetni Nagy Imre szobrát a Parlamentnél lévő Vértanúk teréről.
A közelmúltban a Demokratikus Koalíció hívta fel rá a figyelmet, hogy veszélybe kerülhet a mártír miniszterelnök szobra. A pártnak az a feljegyzés lett gyanús, amelyben Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója megemlítette a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakítását”. A DK az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolásának tartaná, ha Nagy Imre szobrát eltüntetnék az Országház közeléből.
A Such-féle hivatal most azt írta lapunknak, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a Vértanúk tere a kiemelt nemzeti emlékhely része, amelynek vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala. Ugyanezen törvény alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén tervezett építési tevékenységhez. „Tervek és előterjesztés híján a bizottság a mai napig még nem tűzte napirendre a tér átépítésének kérdését. Ha ez változik, akkor tájékoztatni fogjuk a szerkesztőséget” – olvasható a válaszban.
A KNEB-nek amúgy Such György is a tagja. A bizottság vezetője az a Kövér László házelnök, aki 2012-ben már felvetette, hogy Nagy Imre szobrát máshova kellene helyezni.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója szintén tagja a szóban forgó bizottságnak. Szakály a Népszavának megerősítette: Nagy Imre szobrának ügyében a KNEB-hez még nem érkezett semmiféle előterjesztés. Ha lesz ilyen, akkor értelemszerűen megvitatják a kérdést, majd döntést hoznak. „Eddig informálisan sem kaptam semmiféle megkeresést” – tette hozzá.
Amikor személyes véleményéről kérdeztük, Szakály Sándor elmondta: a Vértanúk terén régebben az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk emlékműve állt, amely – megfogalmazása szerint – „az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság, a Lenin-fiúk és a vörösterror áldozatainak állított emléket”. Ezt a szobrot 1945 őszén lerombolták. „A szocialista rendszer szerette volna eltörölni a tanácsköztársaság idején elkövetett gyilkosságok emlékét” – közölte a történész.
Visszahoznák a Vértanúk terére az 1919-es Tanácsköztársaságés a vörösterror áldozatainak 1934-ben felavatott emlékművét FOTÓ: FORTEPAN / KURUTZ MÁRTON
Minden áldozatnak kell, hogy legyen emlékműve – jegyezte meg. „Ha az a szándék, hogy a Kossuth tér és közvetlen környéke nagyjából az 1944 előtti állapotoknak megfelelően alakíttassék ki, és érkezik ilyen javaslat, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a Vértanúk terén állítsák fel újra az eredeti emlékművet, Nagy Imre szobrának pedig keressenek másik helyet” – mondta. Szerinte Nagy Imrének is jár a tisztelet. Ha úgy adódik, és elkerül jelenlegi helyéről a volt miniszterelnök szobra, akkor – vélekedett Szakály Sándor – „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia.