A Zöldek menthetik meg Merkel kormányát

Publikálás dátuma
2018.07.02 09:21
Robert Habcek, a Zöldek társelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy pártja koalícióra lépjen a CDU-val.
Fotó: / SOEREN STACHE / DPA
Ha nem egyezik meg a kormánykoalíció két pártja, a kancellárnak bizalmi szavazást kellene rendeznie, és kár előrehozott választásra is sor kerülhet. Közben egyre több szó esik arról: a zöldpárt lehet a kereszténydemokraták következő koalíciós partnere.
Egyre csökken az esély a német kereszténydemokrata CDU és a Keresztényszociális Unió kiegyezésére a koalíciós vitában. Ha hétfőn sem sikerül megállapodniuk a menekültkérdést illetően, akkor elkerülhetetlenné válik a szakadás. Mint a Spiegel találóan megjegyezte, a két párt közötti vita egyre abszurdabb mértéket kezd ölteni. Horst Seehofer, a CSU elnöke, vasárnap késő este felajánlotta lemondását nemcsak a párt elnökségéről, hanem a belügyi tárcáról is. Hétfő hajnalban azonban jött a hír: meggondolta magát, még egy utolsó megbeszélést tervez Angela Merkellel.
„Ma Berlinben még egy tárgyalást folytatunk a CDU-val, remélve, hogy megértjük majd egymást. Erre azonnali szükség lenne a kormányzat cselekvőképessége miatt. A többit majd meglátjuk"
– fejtette ki Seehofer.
A vita eredetileg abból alakult ki, hogy Seehofer és a párt mögötte álló radikálisai, Alexander Dobrindt, a CSU képviselőcsoportjának vezetője, Markus Söder bajor miniszterelnök és a párt egykori illusztris személyisége, Edmund Stoiber, ragaszkodnak a kemény fellépésez a menekültkérdésben, már a határon visszafordítanák azokat a bevándorlókat, akiket már egy másik uniós tagországban regisztráltak. Ez azonban a határellenőrzés de facto újbóli bevezetését jelentené, vagyis veszélybe kerülnének a schengeni vívmányok.
Merkel kancellár azonban európai megoldást akar. A vita hétvégén arról zajlott, hogy a csütörtökön és pénteken zajlott uniós csúcstalálkozón sikerült-e áttörést elérnie a kancellárnak, vagy sem.
Mint a CSU késő estig vasárnapi tanácskozásán kiderült, nemcsak az uniópártok között van erről vita, hanem a Keresztényszociális Unió sem egységes a kérdésben. Seehofernek szembesülnie kellett azzal, hogy a német sajtó által kamikaze-taktikának nevezett stratégiája nemcsak a közvélemény-kutatások szerint nem túl sikeres, saját pártján belül sem népszerű. A CSU olyan fontos tagjai fordultak ellene, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Feltételezések szerint Seehofer nem is a koalíciós vita miatt nyújtotta be a lemondását, hanem mert óriási ellenállással kellett szembenéznie. Ezt ugyan cáfolta reggel Dobrindt, ám a hírek szerint Seehofer láthatóan igen rossz néven vette a bírálatokat, s azért az sem véletlen, hogy az eredetileg vasárnap 19 órára kitűzött sajtóértekezletét négy órával később kellett megtartania.
Seehofer szerdán lesz 69 éves, több mint 45 éve van a politikában, 28 éve ül a Bundestagban. 12 év óta államtitkár, illetve miniszter. Összesen tíz évig állt a bajor kormány élén, s tíz év óta a CSU elnöke.
Most azonban véget érhet egy ellentmondásos pályafutás elsősorban azért, mert beállt a keresztényszociálisok radikálisai közé.
Seehofernek nemcsak saját pártján belül kellett komoly ellenállással szembenéznie, hanem egy sor közös szerv is jelezte: ne kerüljön sor szakításra. Ezek közé tartozik a CDU és a CSU ifjúsági szerve, a Junge Union.
Bár Angela Merkel a megoldások, a kompromisszumok embere, azért nem látszik nagy esély az uniópártok egybemaradására, mert most már a kancellár is inkább a szakítást választaná, ha a CSU nem változtat véleményén. Mi történne ezután?
Ez esetben a kancellárnak bizalmi szavazást kellene rendeznie kormányáról a szövetségi parlamentben, a Bundestagban, s ha azt elveszti, előrehozott választást rendezhetnek.
A CSU kilépése esetén azonban még nem kell készpénznek venni az előrehozott választások kiírását. Egy Németországban egyre többször emlegetett megoldás az lenne, ha a Zöldek csatlakoznának a koalícióhoz. Robert Habeck, a környezetvédők társelnöke a ZDF hétfő reggeli műsorában nem is zárta ki a lehetőségét a kormánykoalícióba való belépésnek. Az egyedüli nehézség ezzel kapcsolatban az, hogy új koalíciós szerződést kell kidolgozni, s Merkelnek újabb engedményekre kell kényszerülnie. Igaz, amikor tavaly októberben és novemberben a Jamaica-koalícióról szóltak a tárgyalások, a Zöldek igen kompromisszumkésznek mutatkoztak, Merkelnek nem velük, hanem a szabaddemokrata FDP-vel gyűlt meg a baja.
2018.07.02 09:21
Frissítve: 2018.07.02 09:23

Veszélyben Rosenstein pozíciója

Publikálás dátuma
2018.09.24 21:22

Fotó: AFP/ SAUL LOEB, BRENDAN SMIALOWSKI
Csütörtökön beszélhet személyesen Rod Rosenstein amerikai igazságügyminiszter-helyettes Donald Trumppal a saját sorsáról, miután az terjedt el, hogy titokban hangfelvételt készített az elnök szavairól, és szervezkedett az elmozdítása érdekében. Hétfőn úgy hírlett, hogy távozik a posztjáról. Később azonban a Fehér Ház szóvivője közölte: még csak  telefonbeszélgetést folytatott az elnökkel, és majd akkor ülnek le egymással, amikor Trump visszatér New Yorkból. Rosenstein volt az, aki megbízta Robert Muellert, hogy különleges ügyészként eljárva vizsgálja ki, összejátszott-e Trump kampánystábja a 2016-os elnökválasztási kampányba beavatkozni próbáló Oroszországgal. Trump tagadja a feltételezést, és boszorkányüldözésnek tartja a vizsgálatot. Tanácsadói azonban figyelmeztették: politikai öngyilkosság lenne, ha menesztené Rosensteint vagy Muellert, mert azt beismerésnek tekintenék. Új helyzet állt azonban elő, amikor a múlt pénteken a New York Times azt írta: tavaly Rosenstein saját maga beszélt a titkos hangfelvétel-készítésről és arról, hogy megpróbálta rávenni a Kongresszust Trump különleges eljárással történő elmozdítására. Rosenstein pontatlannak nevezte a lap állítását. 
Témák
USATrump
2018.09.24 21:22

Erőszakvád a múlt ködéből

Publikálás dátuma
2018.09.24 18:00
Brett Kavanaugh
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Tiltakozási hullámot váltott ki a hét végén Donald Trump azzal, hogy provokatív megállapításokat tett a főbírójelöltjét szexuális erőszakoskodással vádoló nőre.
A #WhyIDidntReport (MiértNemJelentettem) Twitter-hashtag alatt több tízezren fejezték ki szolidaritásukat Christine Blasey Ford pszichológus professzornővel, aki azt állítja, hogy Brett Kavanaugh, akit az elnök az amerikai Legfelső Bíróság tagjának jelölt, több mint három évtizeddel ezelőtt, még a nyolcvanas évek első felében, egy diákbulin megpróbálta őt megerőszakolni. Az erősen konzervatív megnyilvánulásairól ismert Kavanaugh tagadja az állítást. Trump most nyilvánosan megkérdőjelezte Ford szavahihetőségét, és azzal a szemrehányással illette, hogy az állítólagos esetet azonnal jelentenie kellett volna. Erre a közösségi médiafelületeken tömegesen szólaltak meg azok, akik a nő pártjára álltak, és sokan osztották meg saját fájó személyes emlékeiket, olyan eseteket, hogy ők maguk is átéltek hasonló visszaéléseket, amiről sokáig hallgattak – ki félelemből, ki szégyenérzetből, ki azért, mert kételkedett abban, hogy hinni fognak neki, vagy történetesen azért, mert az erőszaktevő a családhoz tartozott, esetleg hatalmi pozícióban levő ember volt.  A Washington Post hasábjain megszólalt Patti Davis, Ronald Reagan néhai amerikai elnök lánya, aki most 65 éves. Beszámolt arról, hogy negyven évvel ezelőtt vele szemben is visszaélést követett el egy zenei impresszárió az irodájában. Erről évtizedekig nem beszélt senkinek. Magányosnak érezte magát, szégyenkezett, és egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy mostanáig Christine Blasey Ford is hallgatott.  Az ügy önvallomásra késztette Ashley Judd színésznőt is, aki azt írta: hét éves volt, amikor először megerőszakolták, és amikor ezt elmondta az első adódó felnőttnek, azt a választ kapta, hogy „de hisz az egy olyan rendes idős úriember, biztosan nem úgy értette”. „Amikor 15 éves koromban újra megerőszakoltak, már csak a naplómnak meséltem el” – tette hozzá.  Az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben erősítené meg tisztségében az elnök által jelölt Kavanaugh bírót. Mielőtt azonban ezt megtenné, meg kívánja hallgatni mindkét felet. Forddal napok óta alkudoznak a kulisszák mögött a meghallgatás időzítéséről és módjáról, illetve a Ford által állítólag szabott – részleteiben a nyilvánosság előtt nem ismert - feltételekről. A legfrissebb értesülések szerint a meghallgatásra most csütörtökön kerülhet sor.  A Fehér Ház szóvivőnője szerint a pszichológusnő újabb és újabb feltételeket támasztott a meghallgatás elé, miközben a főbírójelölt minden további nélkül kész válaszolni a kérdésekre. A színfalak mögött alighanem sokkal több konkrétum hangzik el, mint a nyilvánosság előtt: a Fehér Ház szóvivőnője azt is tudni véli, hogy az ominózus diákbuli egykori résztvevői közül senki nem hallott semmit az állítólagos erőszakoskodásról.  Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy november 6-án az Egyesült Államokban újraválasztják a szenátus egyharmadát és a teljes képviselőházat. Az amerikai média szerint Trump tanácsadói ebben a helyzetben óvatos távolságtartást javasoltak az elnöknek, aki azonban csak péntekig bírta megfogadni a tanácsot. Aznap már több Twitter-bejegyzésben követelte Fordtól, hogy támassza alá a vádjait, és gúnyosan írt arról, hogy a nő, „drágalátos szüleivel” együtt bizonyára azon melegében a bűnüldöző hatóságokhoz fordult. Pontos dátum és helyszín közlésére szólította fel Christine Blasey Fordot.  Az amerikai média úgy spekulál, hogy a demokraták Ford vádjaira hivatkozva megpróbálhatják elhúzni Kavanaugh szenátusi megerősítését a novemberi választás utáni időszakig. Ha pedig a szenátusban a választás nyomán esetleg az ő javukra billen át a mérleg, akkor meg is akadályozhatják az őskonzervatívnak tekintett Kavanaugh hivatalba lépését.  Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepkört is ellátó Legfelső Bíróság kilenc tagját életre szólóan nevezik ki. A mindössze 53 éves Kavanaugh hivatalba lépésével nagy valószínűséggel hosszú évekre – akár évtizedekre – biztosított lenne a testületben a konzervatív többség.   
2018.09.24 18:00
Frissítve: 2018.09.24 18:19