A Zöldek menthetik meg Merkel kormányát

Publikálás dátuma
2018.07.02 09:21
Robert Habcek, a Zöldek társelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy pártja koalícióra lépjen a CDU-val.
Fotó: / SOEREN STACHE / DPA
Ha nem egyezik meg a kormánykoalíció két pártja, a kancellárnak bizalmi szavazást kellene rendeznie, és kár előrehozott választásra is sor kerülhet. Közben egyre több szó esik arról: a zöldpárt lehet a kereszténydemokraták következő koalíciós partnere.
Egyre csökken az esély a német kereszténydemokrata CDU és a Keresztényszociális Unió kiegyezésére a koalíciós vitában. Ha hétfőn sem sikerül megállapodniuk a menekültkérdést illetően, akkor elkerülhetetlenné válik a szakadás. Mint a Spiegel találóan megjegyezte, a két párt közötti vita egyre abszurdabb mértéket kezd ölteni. Horst Seehofer, a CSU elnöke, vasárnap késő este felajánlotta lemondását nemcsak a párt elnökségéről, hanem a belügyi tárcáról is. Hétfő hajnalban azonban jött a hír: meggondolta magát, még egy utolsó megbeszélést tervez Angela Merkellel.
„Ma Berlinben még egy tárgyalást folytatunk a CDU-val, remélve, hogy megértjük majd egymást. Erre azonnali szükség lenne a kormányzat cselekvőképessége miatt. A többit majd meglátjuk"
– fejtette ki Seehofer.
A vita eredetileg abból alakult ki, hogy Seehofer és a párt mögötte álló radikálisai, Alexander Dobrindt, a CSU képviselőcsoportjának vezetője, Markus Söder bajor miniszterelnök és a párt egykori illusztris személyisége, Edmund Stoiber, ragaszkodnak a kemény fellépésez a menekültkérdésben, már a határon visszafordítanák azokat a bevándorlókat, akiket már egy másik uniós tagországban regisztráltak. Ez azonban a határellenőrzés de facto újbóli bevezetését jelentené, vagyis veszélybe kerülnének a schengeni vívmányok.
Merkel kancellár azonban európai megoldást akar. A vita hétvégén arról zajlott, hogy a csütörtökön és pénteken zajlott uniós csúcstalálkozón sikerült-e áttörést elérnie a kancellárnak, vagy sem.
Mint a CSU késő estig vasárnapi tanácskozásán kiderült, nemcsak az uniópártok között van erről vita, hanem a Keresztényszociális Unió sem egységes a kérdésben. Seehofernek szembesülnie kellett azzal, hogy a német sajtó által kamikaze-taktikának nevezett stratégiája nemcsak a közvélemény-kutatások szerint nem túl sikeres, saját pártján belül sem népszerű. A CSU olyan fontos tagjai fordultak ellene, mint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Feltételezések szerint Seehofer nem is a koalíciós vita miatt nyújtotta be a lemondását, hanem mert óriási ellenállással kellett szembenéznie. Ezt ugyan cáfolta reggel Dobrindt, ám a hírek szerint Seehofer láthatóan igen rossz néven vette a bírálatokat, s azért az sem véletlen, hogy az eredetileg vasárnap 19 órára kitűzött sajtóértekezletét négy órával később kellett megtartania.
Seehofer szerdán lesz 69 éves, több mint 45 éve van a politikában, 28 éve ül a Bundestagban. 12 év óta államtitkár, illetve miniszter. Összesen tíz évig állt a bajor kormány élén, s tíz év óta a CSU elnöke.
Most azonban véget érhet egy ellentmondásos pályafutás elsősorban azért, mert beállt a keresztényszociálisok radikálisai közé.
Seehofernek nemcsak saját pártján belül kellett komoly ellenállással szembenéznie, hanem egy sor közös szerv is jelezte: ne kerüljön sor szakításra. Ezek közé tartozik a CDU és a CSU ifjúsági szerve, a Junge Union.
Bár Angela Merkel a megoldások, a kompromisszumok embere, azért nem látszik nagy esély az uniópártok egybemaradására, mert most már a kancellár is inkább a szakítást választaná, ha a CSU nem változtat véleményén. Mi történne ezután?
Ez esetben a kancellárnak bizalmi szavazást kellene rendeznie kormányáról a szövetségi parlamentben, a Bundestagban, s ha azt elveszti, előrehozott választást rendezhetnek.
A CSU kilépése esetén azonban még nem kell készpénznek venni az előrehozott választások kiírását. Egy Németországban egyre többször emlegetett megoldás az lenne, ha a Zöldek csatlakoznának a koalícióhoz. Robert Habeck, a környezetvédők társelnöke a ZDF hétfő reggeli műsorában nem is zárta ki a lehetőségét a kormánykoalícióba való belépésnek. Az egyedüli nehézség ezzel kapcsolatban az, hogy új koalíciós szerződést kell kidolgozni, s Merkelnek újabb engedményekre kell kényszerülnie. Igaz, amikor tavaly októberben és novemberben a Jamaica-koalícióról szóltak a tárgyalások, a Zöldek igen kompromisszumkésznek mutatkoztak, Merkelnek nem velük, hanem a szabaddemokrata FDP-vel gyűlt meg a baja.
2018.07.02 09:21
Frissítve: 2018.07.02 09:23

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17