Így vinné az iskolákba a hazafiasságot Simicskó

Publikálás dátuma
2018.07.02. 11:22
Simicskó István
Fotó: Molnár Ádám
„A történelem tantárgy például kiváló lehetőség” – mondta a kormánybiztos.
Hosszú interjút adott a Magyar Időknek Simicskó István kormánybiztos. A volt honvédelmi miniszter ebben arról is beszélt, hogy új megbízatásában egy hazafias nevelési módszertan létrehozásán dolgozik.
„Nagyon kevés olyan hely van a világban, ahol konkrét tantárgy a hazafias nevelés vagy a honvédelmi nevelés. Ahol létezik, alapvetően közismereti tantárgyakban, történelemórák keretében, földrajzórán, állampolgári ismeretek és egyéb más tantárgyak között helyezik el ezeket. Ott viszont, ahol a tantervben ezek a szempontok is jelen vannak, meggyőződésem, hogy erősebb és egészségesebb nemzettudatú fiatal emberek hagyják el az iskolákat”

–magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mikortól lehet ezt elkezdeni, Simicskó azt mondta, „akár általános iskolában; a franciáknál például már óvodáskortól beépítik, a nemzeti ünnepeik megtartásán keresztül”.
Szerinte össze kell rakni „egy olyan puzzle-t”, amiből kijön egy értelmes, egészséges, hazafias nevelési módszertan.
„A történelem tantárgy például kiváló lehetőség arra, hogy kiegészítésképpen egy olyan anyagot tegyünk hozzá, amely egyébként tudat alatt, a szívükben erősíti meg a fiatalok hazájuk iránti elkötelezettségét”

– vélekedett Simicskó.

Úgy véli, hogy ha „csak egyetlen fiatal lelkét meg tudjuk érinteni, és át tudunk adni neki valamit abból a tapasztalatból, amivel rendelkezünk, akkor a mi nemzedékünk már nem élt hiába. Harcművészként tudom, ahhoz, hogy egy ügy tovább éljen, legalább két ember kell: egy mester és egy tanítvány”.
Simicskó szerint a globalizált, túlzott mértékben liberális elveket valló világban nagy erők ügyködnek azon, hogy ne a közösségeket, a nemzeti közösséget, a családokat és a nemzettudatot erősítsék. Azt mondta, nagyon sok jel mutat arra is, hogy a nyugati civilizáció alapvető problémája leginkább a hitehagyottság. „Ennek persze vannak jelei, és én azt gondolom, hogy a gyermekeinket alapvetően egészséges nemzettudatra kell nevelni, ami azzal kezdődik, hogy tisztában vagyunk a saját nemzeti közösségünk értékei­vel, tehát értékrendet tudunk átadni nekik” – tette hozzá.
Mint megírtuk, lejárt a határidő, ameddig az iskoláknak és óvodának be kellett nyújtani saját terrorellenes akciótervüket. Mint az már az év elején kiderült, az intézményvezetők legfontosabb feladata egy ilyen helyzetben az, hogy temérdek jelentés legyártásával felvegyék a harcot a fokozódó nemzetközi terrorveszély jelentette fenyegetéssel.
Szerző

A kampány elmúlt, a bűz maradt

Publikálás dátuma
2018.07.02. 11:19

Fotó: Szalmás Péter
Civil engedetlenségi mozgalom indítására készülnek Balatonfűzfő térségében, mert már nem tudják elviselni a hulladéklerakó szagát.
„Oltári büdös van(…) Ez nem elviselhető!”

– írta nemrégiben egy elkeseredett helyi lakos a királyszentistváni hulladéklerakó ellen tiltakozók Facebook-csoportjában. Dühe érthető, és korántsem váratlan: az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. telepe miatt már régóta szenvednek a környéken élők, ám hiába kérnek, könyörögnek, írják beadványok százait, tiltakoznak, semmi sem történik. Pontosabban, van, ami változik: a helyiek szerint egyre nagyobb a bűz. Bár a cég rendre cáfolta a vádakat, többek szerint a telep a kapacitásához képest jóval több hulladékot fogad, a háztartási szemetet pedig sokszor feldolgozás nélkül borítják ki.
A 2011-ben 8 milliárd forintnyi uniós pénzből Királyszentistván határában megépített hulladékfeldolgozó körüli településeken – Litéren, Papkeszin, Vilonyán – már olyan erős a szag, hogy a kertben félórára kiteregetett ruhába is beleeszi magát, mindenütt hemzsegnek a legyek. Sőt, már a Balaton-partig is eljut a szentistváni hulladékhegy bűze.

A rendszer bűzlik, nem csak a szemét

A királyszentistváni szemét-ügyet jól ismerő, korrupcióellenes ellenzéki képviselő Hadházy Ákos úgy véli: a telepet valójában nem merik majd bezárni, mert akkor vissza kellene fizetni az uniós támogatást. Amikor Hadházy 2016 végén járt a helyszínen, rendőrt hívtak rá. „Nem csak a szeméttől bűzlik a szemétbiznisz” fogalmazott a politikus, aki szerint az itteni eset nem egyedi. Mint mondta, 2015 óta az állam szedi be a hulladék után a díjakat, majd osztja vissza a szolgáltatóknak, ám alulfinanszírozza a szemétgyűjtő társaságokat, így azok nem tudják megfelelően ellátni kötelezettségeiket. Hadházy Ákos szerint az ellehetetlenítéssel végeredményben az a cél, hogy kormányközeli kézbe kerüljenek a szektor vállalkozásai is. A képviselő iparági információi szerint már megvannak azok a kormányközeli szereplők, akik a kivéreztetett szemétszállító ágazatot átvehetik.

A helyiek dühe ma már nemcsak a kilátástalannak tűnő harc miatt egyre nagyobb, hanem azért is, mert átverve is érzik magukat. Tavasszal az országgyűlési kampányban a fideszes Kontrát Károly államtitkár és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Ovádi Péter is bejelentette: bezárják a szeméttelepet. A helyiek bizakodni kezdtek, mert a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) tavasszal a térségi önkormányzatoknak írt levelében is említést tett a telep bezárásáról – igaz, határidőt nem említettek.
Csakhogy egyre inkább úgy tűnik: a telep bezárása puszta kampányígéret volt, tényleges lépésnek ugyanis semmi jele.

Az NHKV vezetése pedig lapunk érdeklődésére most nem is beszélt bezárásról, csak annyit közölt, az ügyben áprilisban volt egyeztetés a környékbeli önkormányzatokkal és a megfelelő engedélyek birtokában később már nem kerül „szagos” biológiai hulladék a telepre. A helyiek alighanem ezzel is beérnék, hiszen nem a teleppel, hanem a szaggal van bajuk – csakhogy a bűz azóta sem mérséklődött.
A kampányban egyébként nem csak a fideszes politikusok és az NHKV járt el sajátos módon. A környékbeli önkormányzatok még tavaly 2,5 millió forintért megrendeltek egy független szakértői anyagot, hogy ha kell, akkor bíróság előtt is bebizonyíthassák: a telep az olykor Balatonfűzfőig, sőt, Balatonalmádiig is eljutó bűz forrása. A közpénzből rendelt jelentés a fűzfői önkormányzathoz került, ám az nem adta ki a választások előtt. Ezt azzal indokolták: a vizsgálat akkor még nem zárult le teljesen. Egy februári közmeghallgatáson viszont a jelentést elkészítő szakértő, Latorczai János kibökte, hogy „nem kívánnak részesei lenni adott esetben akár választási vagy akármilyen megnyilvánulásnak”. Ez egyébként már csak azért is meglepő, mert – a máskülönben ismert és elismert igazságügyi szakértő – Latorczai János egyben a veszprémi KDNP elnöke is.
Emiatt a környékbeli ellenzék szerint a jelentés eltitkolása csak arra volt jó, hogy a fideszes képviselők zavartalanul kampányolhassanak a telep bezárásának ígéretével is. A történtek miatt mind türelmetlenebb és dühösebb lakók azt tervezték, civil engedetlenségi mozgalmat hoznak létre, tüntetéseket szerveznek. A környék önkormányzatai – úgy tudjuk – közös nyilatkozattal próbálnák csillapítani az indulatokat: ha júliusban is bűzleni fog a telep és a környék, úgy bíróságnál kezdeményezik a lerakó bezárását.
„Mindannyiunk érdeke, hogy lépjünk”

 – mondta egy településvezető, aki szerint az emberek már árulónak tartják őket, holott évek óta küzdenek a teleppel. A helyzet feloldása nem lesz könnyű. A szeméttelepet működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. sokáig még azt is tagadta, hogy egyáltalán a Királyszentistván határában emelkedő óriási hulladékhegy okozza a bűzt.
Itt érdemes megemlíteni: a cég az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társuláson keresztül a régió nagyobb városainak tulajdonában van, vagyis végeredményben egyik településcsoport áll szemben a másikkal.

Modern bűz

2011-ben még „Közép Európa legmodernebb hulladékfeldolgozójának” írták le a fűzfői ipari övezetbe épített telepet, ami 158 környéki önkormányzat évi 120 ezer tonnányi szemetét dolgozza fel.

A telepen ottjártunkkor nagyüzem volt: egy óra alatt fél tucat sitt- és lakossági szállító kukásautó érkezett. A szeméthegyet ellepték a sirályok és a varjak, ami számukra táplálékot jelentő – büdös – biológiai szemét jelenlétére utal. Megkerestük az üzemeltető céget és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulást, ahol határozottan cáfolták, hogy kezeletlen biológiai hulladék kerülne a depóba. A telep esetleges leállításáról a tulajdonos-üzemeltető csak annyit mondott: az ügyben az NHKV szakmai iránymutatásait követik, ám "a konkrét feladatokat és a feladatok ütemezését egyelőre nem ismerik, annak kidolgozása folyamatban van."
Frissítve: 2018.07.02. 11:23

Ellenőrzik a fagyizókat és a street foodosokat

Publikálás dátuma
2018.07.02. 10:41

Fotó: Shutterstock
Piacokon, fesztiválokon és táborokban is vizsgálódhatnak.
Az élelmiszerlánc minden ágára kiterjedő nyári ellenőrzés új célterületekkel bővül, így mostantól egészen augusztus 20-ig az eddigieknél több terméket, rendezvényt és árusítóhelyet vizsgálnak – írja az MTI.
Az Agrárminisztérium hétfői közleménye szerint fokozottan ellenőrzik az időszakos zöldség- és gyümölcsárusító helyeket és piacokat, valamint az őstermelők termőterületeit. A vizsgálatok az eddigi gyakorlatnak megfelelően kiterjednek a nagyobb rendezvényekre, az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetésére, az utcai vendéglátásra, a termékek közül pedig különösen az előkészített húsokra, a fagylaltokra, valamint a szezonális zöldségekre és gyümölcsökre.
Azt írták, hogy a hagyományos területeken túl idén a belföldi halfajokból származó termékeket, a tűzifa-kiskereskedelmet és a kutyák, macskák szívférgességét megelőző gyógyszereket is ellenőrzik.
A közlemény szerint a nyári szezonális ellenőrzést Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerbiztonságért felelős államtitkára rendelte el. Az akciót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezi, szakembereik a kormányhivatalokkal együtt a szükséges vizsgálatokat is elvégzik.
Szerző
Témák
nyár NÉBIH
Frissítve: 2018.07.02. 10:43