Brazil dopping: „A hormonkészítmények alapozzák meg a sportsikereket”

Publikálás dátuma
2018.07.02 19:35
Fred egy év eltiltást kapott
Fotó: NurPhoto/ Matteo Ciambelli
Tavaly 17 dél-amerikai labdarúgó bukott le az ellenőrzéseken, ezzel Brazília listavezető ebben a szomorú statisztikában.
A német ARD televízió riportere rejtett kamerával, a teljesítményfokozás lehetőségei iránt érdeklődő sportolónak adta ki magát, így jutott el Mohamad Barakat, Sao Paulóban praktizáló orvoshoz. A közhiedelem szerint őt keresik fel a labdarúgók, ha javítani szeretnének a pályán mutatott teljesítményükön. Az újságíró is kapott táplálékkiegészítőt, amit a kölni doppinglaborban bevizsgáltak, és megállapították, hogy a doppinglistán szereplő anasztrozolt (rák elleni gyógyszer, amely csökkenti a szervezetben az ösztrogén mennyiségét) tartalmaz. Barakat ezen kívül segített a „sportolónak” kapcsolatba kerülni egy doppingszer-kereskedővel, akitől szteroidokat lehet venni. 
„A hormonkészítmények alapozzák meg a sportsikereket, ha ezeket használja, repülni fog a pályán” - mondta Barakat a rejtett kamerába.
Barakat celebnek számít hazájában, az instagramon több mint egymillió követővel rendelkezik, a rendelőjében olyan korábbi klasszis labdarúgókkal készített közös fotókat, mint Kaká, Rivaldo, Nilmar. Arra nincs bizonyíték, hogy kezelte is a futballistákat.
Barakat már 2013-ban is lebukott, akkor egy brazil újságírónak ajánlott szintén rejtett kamerás felvételeken szteoridokat.
„Ez a sztanozolol, naponta háromszor kell bevenni, reggel, délben, este” - adott tájékoztatást a felvételen az orvos.
A másik ismert brazil doppingdoktor, Julio Cesar Alves, aki 2013-ban egy televíziós műsorban is elismerte, hogy tiltott szerekkel lát el sportolókat. Ellene az ügyészség vizsgálatot is indított, de ettől még praktizálhat. Az ARD érdeklődésére az ügyészség úgy reagált, amíg nincs lezárva az orvos ügye, nincs ok arra, hogy eltiltsák a munkavégzéstől. Öt éve folyik a nyomozás Alves ellen. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) statisztikája szerint Brazíliában akadt fent a legtöbb futballista a vizsgálatokon, az elmúlt egy évben tizenheten buktak le. A dél-amerikaiakat Olaszország, Irán és Málta követi a doppingrangsorban.
A brazilok világbajnoki keretében is van olyan játékos, akinek volt már doppingügye: a Sahtar Doncektől nyáron a Manchester Unitedhez szerződő Fred szervezetében 2015-ben a dopping nyomait eltüntető szert mutattak ki, amiért egy évre eltiltotta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA). A WADA a büntetést túl enyhének találta, ezért a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordult, amely azonban helyben hagyta a FIFA szankcióját, elfogadva azt az érvelést, hogy tiltott szert nem találtak Fred szervezetében.

Guerrero is Barakathoz járt

A perui válogatott csatár, Paulo Guerreiro is Barakat páciensei közé tartozott, ezt két darab 2013-as fénykép bizonyítja. A brazil Flamengóban játszó 34 éves futballistát a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség tavaly 14 hónapra eltiltotta, amikor a játékos szervezetében kokaint találtak. Guerreiro fellebbezett, az eltiltást felfüggesztették, és új vizsgálatot indítottak. A felfüggesztő határozatnak köszönhetően szerepelhetett a csatár az oroszországi világbajnokságon.  

Nem tiszta készítményekre hivatkoznak

Gyakori kifogás lebukott brazil sportolóktól, hogy önhibájukon kívül került doppingszer a szervezetükbe. A versenyzők ügyvédei azzal szoktak érvelni, hogy védencük számára egyedileg elkészített étrendkiegészítőbe véletlenül került bele doppinglistán szereplő összetevő. Az ARD összeállításából kiderül, hogy a bírósági ügyeknél a periratokban mindig ugyanaz a pár orvosszakértő támasztja alá ezt az állítást, aminek köszönhetően sok vétkes sportoló enyhe büntetést kap vagy felmentéssel megússza.

2018.07.02 19:35
Frissítve: 2018.07.02 19:37

Rekordszámú nevezés a hazai birkozó vb-re

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:23
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Alig egy hónappal az októbre 20. és 28. között Budapesten sorra kerülő birkózó-világbajnokság előtt kijelenthető, hogy a következő lesz minden idők legnagyobb vb-je: 101 ország 910 versenyzője biztosan indul. Az esemény pénteki sajtótájékoztatóján Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke jelezte, hogy a nevezési határidő még nem zárult le, tehát további országok jelentkezése várható, így biztos, hogy ennél is többen lépnek majd szőnyegre. A tavalyi párizsi vb-n 75 ország 700 birkózója szerepelt, ami jól mutatja, hogy milyen komoly az érdeklődés az idei versenyre.
Az elnök elmondta, komoly pénzdíjakra számíthatnak azok a magyar birkózók, akik az első ötben végeznek. A világbajnoki címért nettó nyolcmillió forint jár, a második helyezett négy, a harmadik három, az ötödik pedig egymillió forintot kap. Az eseményen Komáromi Tibor szakmai alelnök kihirdette a vb-n induló magyar csapatot, melyben a 2012-es londoni olimpián 74 kilóban bronzérmes Hatos Gábor is szerepel. A világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó a 2014-es vb óta nem kapott lehetőséget a válogatottban világversenyen, ám a budapesti rendezés miatt az év elején komoly felkészülésbe kezdett, s a 92 kilóban a válogatókon ő nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt.
A válogatott összetételét tekintve az egyetlen kérdőjel a nők 59 kilogrammos kategóriájában van. Ebben a súlyban Dollák Tamara és Bognár Erika a jövő héten válogatózik egymással.
Szerző
2018.09.21 21:23

Lesz visszaút Dzsudzsák Balázsnak a válogatottba?

Publikálás dátuma
2018.09.21 18:57

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A 31 éves szélső ügye részben rendeződött, hiszen pénteken már ne is mutatkozhatott új klubjában, ám kérdéses, hogy a szövetségi kapitány számít-e rá a nemzeti csapatban.
Régóta húzódó történet végére került pont szerda este. 
Azt követően, hogy Dzsudzsák Balázs előző klubja, az arab emírségekbeli Al-Vahda július elején elköszönt a lejáró szerződésű játékostól, nyilvánvalóvá vált, hogy Dzsudzsák szabadon igazolható státuszba kerül, azaz az átigazolási időszakban bárki ingyen megszerezheti. Ekkor csak azt lehetett tudni, hogy a karrierjét a Debrecen élvonalbeli csapatában kezdő futballista (aki pár napja végül a szintén az Emírségekben szereplő Al-Ittihad Kalba ajánlatát fogadta el, pénteken pedig csereként pályára lépve egy tizenegyesből szerzett góllal járult hozzá a gárda 2-0-s bajnoki sikeréhez) még nem látja elérkezettnek az időt a hazatérésre, mindenképpen külföldön szeretné folytatni. 
„A nyár elején határozott tervem volt a jövőmmel kapcsolatban: vissza akartam térni az európai labdarúgásba! Szükségét éreztem, hogy karrierem végéhez közeledve még egyszer megmutathassam Nektek – akik szeretnek, és azoknak is, akik már kételkedtek képességeimben –, hogy érek még valamit, ezen a szinten is. Feltett szándékom volt, hogy vagy egy magasan jegyzett bajnokságba, vagy egy olyan klubba igazoljak, amelynek a nemzetközi porondon is vannak ambíciói – vallott Dzsudzsák erről az időszakról a Nemzeti Sport részére eljuttatott, pénteken megjelenő közleményében. – A nyár hosszú volt, és én türelmesen vártam a megfelelő ajánlatra, de legnagyobb bánatomra nem kaptam ilyet. Majdnem mindegyik bajnokságból akadtak érdeklődők, de konkrét ajánlatig sajnos sehol nem jutottunk el.”
A nyáron a Ferencváros edzéseit látogató Dzsudzsákkal kapcsolatban az Európa-ligában szereplő Vidi érdeklődéséről is lehetett hallani, egyezség azonban nem született. Legutóbb a holland élvonal újonca, a Fortuna Sittard jelentkezett be a PSV Eindhoven színeiben Hollandiában 2008 és 2011 között sikeres időszakot eltöltő Dzsudzsákért, ám megint csak nem köttetett üzlet: amint az érintett fogalmazott, bár karrierjének szép befejezése lett volna a holland élvonal, „az érdeklődők között nem volt olyan klub, amelyikkel egyezett volna az ambíciónk.”
„Lépnem kellett, mert nem várhattam tovább. Marco Rossi szövetségi kapitány – érthető módon – csak akkor látja helyemet a válogatottban, ha van csapatom. Nekem pedig – ahogy mindig, úgy most is – Magyarország és a magyar válogatott az első számú klubom!”
A nemzeti csapat legközelebb október 15-én, Görögországban, majd 18-án Észtországban lép pályára a Nemzetek Ligájában. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) várhatóan a következő hét végén teszi közzé, hogy kikre számít Marco Rossi, aki a szeptemberi mérkőzések előtt azt mondta, olyan labdarúgót nem tud meghívni, aki nincs játékban.
Dzsudzsák Balázs klubváltása kapcsán pénteken kíváncsiak lettünk volna az olasz szakember véleményére, illetve arra is, hogy – amennyiben rendszeresen játszik – az arab ligából is számít-e a szélsőre, kérdésünkre azonban az MLSZ részéről szűkszavú válasz érkezett: „A szövetségi kapitány személyi kérdésekről a következő keret kihirdetésekor fog beszélni.”
A szélső eddig 96 alkalommal volt válogatott, legutóbb júniusban, Fehéroroszországban, ahol kisebb sérülést szenvedett, ezért a Rossi elődjének számító Georges Leekens utolsó, Ausztrália elleni meccsét csak a kispadról nézhette. Akkor a posztján remek játékkal vétette észre magát az azóta a német élvonalbeli Freiburghoz igazoló Sallai Roland, akiről sokan már néhány mérkőzés után úgy gondolják, hogy válogatott szinten „nyugdíjba küldheti” Dzsudzsákot. 
Hiába, Sallai 21 éves, pályája felfelé ível, miközben Dzsudzsák játéka körülményes, sebessége pedig az utóbbi két évben – az arab kaland kezdete óta – rengeteget kopott. Ha arra gondolunk, hogy az európai élfutball szintjén „sokadosztálynak” megfelelő arab ligán belül is gyengébb együtteshez került Dzsudzsák, alighanem indokolt feltenni a címben szereplő kérdést. Lesz visszaút Dzsudzsák számára a válogatottba?

Nyugatról keletre

Debrecen, PSV Eindhoven, Anzsi Mahacskala, Dinamo Moszkva, Bursaspor, al-Vahda, al-Ittihad Kalba – 2005 óta így fest Dzsudzsák Balázs pályaíve. A Hollandiában eltöltött sikeres évek után sokan csalódásként élték meg, amikor a szélső 2011-ben valamelyik nívós nyugati bajnokság helyett Oroszországba ment, onnan azonban már nem volt visszaút. Dzsudzsák jobb ajánlat híján a 2016-os Európa-bajnokság után szerződött a Közel-Keletre, ahol egyes lapinformációk szerint új klubjában éves szinten minimum 2,2 millió eurót (körülbelül 700 millió forintot) fog keresni.

2018.09.21 18:57