EU: kötelezettségszegési eljárás indult Lengyelország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.02. 14:16
Szejm - illusztráció
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto
A legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény értelmében a héten kényszernyugdíjaznák a testület minden harmadik jelenlegi tagját - az Európai Bizottság nem boldog.
A sokak által aggályosnak tartott lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság mostani tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így a 72 bíró közül 27-nek kedden nyugdíjba kell vonulnia - írja az MTI. A bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnhet rendesen működni az országban.
Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Lengyelországnak, s ezzel megindult az eljárás az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó jogszabály ügyében.
A lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van válaszolni az ismertetett kifogásokra. Amennyiben nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően - ha szükséges - az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.
A brüsszeli testület emlékeztetett rá, hogy bár a kérdést már az úgynevezett jogállamisági párbeszéd keretében is megvitatták, ez nem járt kielégítő eredménnyel. Mint írták, nincs jele előrelépésnek a folyamatban, ezért született a sürgősségi döntés, a bizottság azonban továbbra is kész a párbeszéd folytatására, hogy sikerüljön orvosolni a lengyel jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyeket.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly decemberben megindította Varsóval szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett, eddig példátlan eljárást.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit szakértők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét
Szerző
Frissítve: 2018.07.02. 14:17

Jelentős kárt okozhatnak az autóipari védővámok az USA-nak

Publikálás dátuma
2018.07.02. 13:58
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Ez derül ki az Európai Bizottság által megküldött észrevételekből.
Mintegy 13-14 milliárd dolláros kárt okozna az Egyesült Államok gazdaságának, amennyiben a kormányzat Donald Trump elnök fenyegetésének megfelelően védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját – közölte az MTI összefoglalója szerint az Európai Bizottság (EB).
Az amerikai kereskedelmi minisztérium május végén vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. 
A brüsszeli testület arról számolt be, hogy pénteken megküldte a tárcának az észrevételeit, amelyek szerint a vizsgálat nem legitim, nem tényeken alapul és sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, akárcsak azon eljárás, amelynek nyomán Washington nemrégiben védővámokat vetett ki az acél és az alumínium importjára.
Szerző

12 órás munkanap, 60 órás munkahét bevezetésére készül Ausztria

Publikálás dátuma
2018.07.02. 13:50
Közel százezren tüntettek Bécsben a 12 órás munkanap bevezetése ellen.
Fotó: Mehmet Emin Avcı / ANADOLU AGENCY
Közel 100 ezren tüntettek ellene, de a törvényjavaslatot a társadalom és az ellenzék tiltakozása ellenére várhatóan elfogadja a parlament.
Bécsben hatalmas tömeg vonult utcára szombaton, hogy egy olyan törvényjavaslat ellen tiltakozzon, amely bevezetné a 12 órás munkanapot és 60 órás hetet - írja a Mérce.hu. A bécsi rendőrség szerint a tüntetésen 80 ezren vettek részt, az azt megszervező Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) szerint 100 ezren.
Ausztriában jelenleg nyolcórás a munkanap és összesen 40 óra a munkahét. Az új törvény ezt bővítené ki, „önkéntes alapon”.

A törvénytervezetet a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) kormánykoalíciója a rugalmas munkaidő támogatásaként igyekszik beállítani, Sebastian Kurz kancellár kormánya szerint csupán arról van szó, hogy a 12 órás munkaidő engedélyezésével a munkáltatóknak nagyobb mozgásteret engednek. A törvényjavaslatot a társadalom és az ellenzék tiltakozása ellenére várhatóan a parlament el fogja fogadni.
Első körben úgy szólt a törvénytervezet, hogy a munkavállalók csak bizonyos, előírt esetekben utasíthatnák vissza a 10 óra fölötti munkavégzést. A heves tiltakozásoknak köszönhetően a kormány végül kénytelen a tervezetben arra is kitérni: indoklás és következmények nélkül visszautasítható a 12 órás munkavégzés. Kérdés persze, hogy mennyire érvényesülne a következmények nélküliség a gyakorlatban.
"Minden eszközzel ellen fogunk állni"

- fogalmazott a tüntetésen Wolfgang Katzian, a szakszervezeti szövetség elnöke. Katzian népszavazás kiírására törekszik a kérdést illetően - részletezi a DW.com.
Még ha valóban önkéntes alapú is maradna, a 12 órás munkanap akkor is veszélyt jelent a dolgozó fizikai és mentális egészségére, hívta fel a figyelmet Bernhard Achitz, az ÖGB titkára. Achitz arra is felhívta a figyelmet: a munkaügyi szabályozásnak a munkavállalók érdekeit kéne védenie, és nem az amúgy is erősebb pozícióban lévő munkáltatókét.
Sebastian Kurz kancellár és jobboldali pártjának 2017 végi hatalomra kerülése óta a mostani az első tömegtüntetés az osztrák kormány ellen.
Szerző
Frissítve: 2018.07.02. 13:55