Merkelt temetik, az új határoktól félnek a fideszesek

Publikálás dátuma
2018.07.02 18:31
Orbán Viktor és Angela Merkel a múlt csütörtöki EU-csúcson
Fotó: AFP/ Ludovic Marin
Nem látják a Fideszes és kormányzati illetékesek, hogyan működhet majd a gyakorlatban az a menekültügyi rendszer, aminek az alapjait a múlt heti uniós csúcson tették le. Merkel politikai jövőjére nem sokan fogadnának.
– Merkel most már minden erejével igyekszik jobbra manőverezni, hogy túlélje ezt a helyzetet politikailag, de ekkora fordulatot nem nagyon tudtak eddig véghezvinni – értékelte a Fidesz egyik külügyes szakpolitikusa a múlt heti uniós csúcson történteket. A csütörtöki ülésen ugyanis végképp lekerült a napirendről a korábban elsősorban Németország és néhány skandináv állam által szorgalmazott menekültkvóták ügye, és arról is döntöttek, hogy zárt táborokban helyezik el az Európába tartó menekülteket.
Igaz, azt még senki sem tudja, hogy ezek a táborok hol lesznek majd, a tervek szerint erre önkéntes alapon lehetne jelentkezni akár az EU-n belül, akár azon kívül. Mindenki az utóbbiban reménykedik titokban, bár Líbia és Tunézia kormánya már jelezte, hogy ők pénzért sem lesznek hajlandók ilyen tábor létesítésére. A már idézett kormánypárti képviselő szerint ugyanakkor a Balkánon lehetnek olyan államok, amelyek majd az uniós integrációjuk felgyorsításában reménykedve hajlandók lesznek egy ilyen tábor megnyitására. - Úgyis lesz egy-két baloldali kormány majd, amelyik ideológiai okokból bevállalja a menekültek elhelyezését - fogalmazott.
Láthatóan zavart okozott a DPA német hírügynökség híre is, miszerint a csúcson Angela Merkel megállapodott 14 másik tagállam vezetőjével (Lengyelország, Csehország, Belgium, Észtország, Finnország, Luxemburg, Litvánia, Lettország, Hollandia, Portugália, Svédország, Csehország, Dánia és Magyarország) arról, hogy a náluk regisztrált, de azóta Németországba távozott menekülteket visszafogadják. Több érintett részéről hamar cáfolták a megállapodás hírét, így a magyar kormány is. Egy magyar kormányzati illetékes érthetetlennek nevezte a DPA hírét, mert a 14 tagállam között több olyan van – Svédország, Luxemburg például – ahonnan aligha mentek menekültek tömegesen Németországba.
Angela Merkel kapcsolatban - akinek politikai túlélése vagy éppen bukása most komoly hatással lehet az uniós menekültpolitikára is kormányzati forrásaink azt hangsúlyozták, hogy inkább a német kancellár bukására számítanak. Horst Seehofer váratlan három napos ultimátuma azonban okozott egy kis zavart, erre ugyanis senki nem számított, így a német belpolitikai válság kimenetelére sem nagyon akart senki tippelni. – Ez azért azt jelzi, a CSU nagyon be akar keményíteni, ha netán bevezetik a német-osztrák határon a határellenőrzést, az akár dominó hatást is elindíthat és ez pedig akár a teljes schengeni-rendszer végét jelentheti – mondta a már idézett Fideszes képviselő.
Egy kormánytag is úgy vélekedett, hiába az egyértelmű gazdasági előnyök, a hangulat most közél áll a hisztérikushoz, így lehet, hogy néhány kormányfő elveszíti a fejét és bevezeti a határellenőrzéseket egyoldalúan.
Attól persze nem kell tartani, hogy a migránsozás és sorosozás alábbhagy az uniós csúcs után, hiába mondhatunk már végleg búcsút a kvótáknak és hiába mondta azt Orbán Viktor a csúcs után, hogy „véglegesen eldőlt, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország”, a retorikai csapásirány most az lesz, hogy „még mindig milliók akarnak Európába jönni”, így nem nyugodhatunk meg. Egyebek mellett erről beszélt Halázs János Fidesz-képviselő is, amikor egy huszáros kormánypárti interpelláció keretében megkérdezte Dömötör Csaba államtitkárt, mit tesz a kormány az ország megvédéséért. Mindenki megnyugodhat: bár Dömötör Csaba is elismerte, hogy a menekültkérdés továbbra is súlyos ügy, a kormány mindent meg fog tenni.
2018.07.02 18:31

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41