Merkelt temetik, az új határoktól félnek a fideszesek

Publikálás dátuma
2018.07.02 18:31
Orbán Viktor és Angela Merkel a múlt csütörtöki EU-csúcson
Fotó: AFP/ Ludovic Marin
Nem látják a Fideszes és kormányzati illetékesek, hogyan működhet majd a gyakorlatban az a menekültügyi rendszer, aminek az alapjait a múlt heti uniós csúcson tették le. Merkel politikai jövőjére nem sokan fogadnának.
– Merkel most már minden erejével igyekszik jobbra manőverezni, hogy túlélje ezt a helyzetet politikailag, de ekkora fordulatot nem nagyon tudtak eddig véghezvinni – értékelte a Fidesz egyik külügyes szakpolitikusa a múlt heti uniós csúcson történteket. A csütörtöki ülésen ugyanis végképp lekerült a napirendről a korábban elsősorban Németország és néhány skandináv állam által szorgalmazott menekültkvóták ügye, és arról is döntöttek, hogy zárt táborokban helyezik el az Európába tartó menekülteket.
Igaz, azt még senki sem tudja, hogy ezek a táborok hol lesznek majd, a tervek szerint erre önkéntes alapon lehetne jelentkezni akár az EU-n belül, akár azon kívül. Mindenki az utóbbiban reménykedik titokban, bár Líbia és Tunézia kormánya már jelezte, hogy ők pénzért sem lesznek hajlandók ilyen tábor létesítésére. A már idézett kormánypárti képviselő szerint ugyanakkor a Balkánon lehetnek olyan államok, amelyek majd az uniós integrációjuk felgyorsításában reménykedve hajlandók lesznek egy ilyen tábor megnyitására. - Úgyis lesz egy-két baloldali kormány majd, amelyik ideológiai okokból bevállalja a menekültek elhelyezését - fogalmazott.
Láthatóan zavart okozott a DPA német hírügynökség híre is, miszerint a csúcson Angela Merkel megállapodott 14 másik tagállam vezetőjével (Lengyelország, Csehország, Belgium, Észtország, Finnország, Luxemburg, Litvánia, Lettország, Hollandia, Portugália, Svédország, Csehország, Dánia és Magyarország) arról, hogy a náluk regisztrált, de azóta Németországba távozott menekülteket visszafogadják. Több érintett részéről hamar cáfolták a megállapodás hírét, így a magyar kormány is. Egy magyar kormányzati illetékes érthetetlennek nevezte a DPA hírét, mert a 14 tagállam között több olyan van – Svédország, Luxemburg például – ahonnan aligha mentek menekültek tömegesen Németországba.
Angela Merkel kapcsolatban - akinek politikai túlélése vagy éppen bukása most komoly hatással lehet az uniós menekültpolitikára is kormányzati forrásaink azt hangsúlyozták, hogy inkább a német kancellár bukására számítanak. Horst Seehofer váratlan három napos ultimátuma azonban okozott egy kis zavart, erre ugyanis senki nem számított, így a német belpolitikai válság kimenetelére sem nagyon akart senki tippelni. – Ez azért azt jelzi, a CSU nagyon be akar keményíteni, ha netán bevezetik a német-osztrák határon a határellenőrzést, az akár dominó hatást is elindíthat és ez pedig akár a teljes schengeni-rendszer végét jelentheti – mondta a már idézett Fideszes képviselő.
Egy kormánytag is úgy vélekedett, hiába az egyértelmű gazdasági előnyök, a hangulat most közél áll a hisztérikushoz, így lehet, hogy néhány kormányfő elveszíti a fejét és bevezeti a határellenőrzéseket egyoldalúan.
Attól persze nem kell tartani, hogy a migránsozás és sorosozás alábbhagy az uniós csúcs után, hiába mondhatunk már végleg búcsút a kvótáknak és hiába mondta azt Orbán Viktor a csúcs után, hogy „véglegesen eldőlt, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország”, a retorikai csapásirány most az lesz, hogy „még mindig milliók akarnak Európába jönni”, így nem nyugodhatunk meg. Egyebek mellett erről beszélt Halázs János Fidesz-képviselő is, amikor egy huszáros kormánypárti interpelláció keretében megkérdezte Dömötör Csaba államtitkárt, mit tesz a kormány az ország megvédéséért. Mindenki megnyugodhat: bár Dömötör Csaba is elismerte, hogy a menekültkérdés továbbra is súlyos ügy, a kormány mindent meg fog tenni.
2018.07.02 18:31

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49