Tovább dacol Varsó az EU-val

Publikálás dátuma
2018.07.03 17:00

Fotó: NURPHOTO/ JAAP ARRIENS
Az Európai Unió szankciós eljárásának árnyékában lép hatályba kedd éjfélkor a Legfelsőbb Bíróságról szóló lengyel törvény.
A vitatott jogszabály 70-ről 65 évre csökkenti a Legfelsőbb Bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. Emiatt a testület bíráinak több mint egyharmada kényszerülhet nyugdíjba, beleértve az elnököt, Malgorzata Gersdorfot, akinek a 6 éves megbízatása idő előtt megszűnne. A bírák nyilatkozhatnak arról, hogy szeretnék meghosszabbítani a megbízatásukat, amit a köztársasági elnök biztosíthat egyszer megújítható hároméves időszakra. Az államfő döntését azonban nem kötik világos feltételekhez, és a bíráknak nincs lehetőségük a határozat bírósági felülvizsgálatára sem. Az előírásokat hosszú ideje bírálják szakértők, valamint az EU normáinak betartatásáért felelős Európai Bizottság. A Legfelsőbb Bíróság 63 tagja a múlt héten kinyilvánította, hogy addig Malgorzata Gersdorfot tekintik elnöknek, amíg a megbízatása le nem jár.  
A lengyel kormány azzal érvel, hogy szükség van az igazságszolgáltatási szervek átalakítására, amelyeket a szocializmus bukása óta nem reformáltak meg. Az Európai Bizottság megítélése szerint azonban a törvény aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, így a bírák elmozdíthatatlanságának elvét, és emiatt sérti az EU szerződését és alapjogi chartáját. Ezért hétfőn, egy nappal a jogszabály hatályba lépése előtt kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Varsó szokatlanul rövid időt, mindössze egy hónapot kapott a válaszra. Brüsszel ezt azzal magyarázza, hogy a lengyel hatóságok hosszú ideje ismerik a bizottsági kifogásokat, mivel a felek között több mint két éve zajlik párbeszéd az igazságszolgáltatás átalakításáról.  A dialógust az Európai Bizottság kezdeményezte, miután a lengyel kormány több szempontból is aggályos reformot jelentett be. A tárgyalások során Varsó hajlandóságot mutatott bizonyos döntések felülvizsgálatára, de ezek kevésnek bizonyultak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos brüsszeli fenntartások eloszlatására. Az uniós ellenőrző testület ezért tavaly decemberben kezdeményezte az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Lengyelországgal szemben. 

Magyar álláspont

Az eljárás keretében az EU kormányközi egyeztető és törvényhozó fóruma, a miniszteri Tanács június végén meghallgatást tartott a lengyel helyzetről. Az eszmecserén a 28 tagállam közül 13 kért szót, és tett fel kérdéseket a varsói kormány képviselőjének. Takács Szabolcs EU ügyekért felelős államtitkár az ülés után magyar újságíróknak azt mondta: az Európia Bizottság azokat a tagállamokat bünteti, amelyek ellenzik a bevándorlást. 

2018.07.03 17:00
Frissítve: 2018.07.04 13:47

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36