Nagyon rossz állapotban vannak a magyar vizek

Publikálás dátuma
2018.07.03. 13:58
A kép illusztráció
Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
Vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülhetnek veszélybe.
Magyarország vizeinek kevesebb mint 20 százaléka van jó ökológiai állapotban, ez Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz eredmény – írja a WWF az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése alapján.
Mint írják, a felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek, ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

Az európai vizek fele nem egészséges

A jelentés átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. Az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést.
Ökológiai szempontból Európában egyébként különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.
Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője közölte: sokkoló állapotban vannak édesvizeink, de az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan.
Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” – tette hozzá.

Veszélyben a tiszavirág?

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője kiemelte, hogy az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást. 
A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére” – tette hozzá.
A WWF azt írja, hogy amennyiben Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe, a következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítani kell a folyók szabad folyását.
Szerző
Frissítve: 2018.07.03. 14:06

Szavazzon az év "szurka-piszka" fajára!

Publikálás dátuma
2018.07.03. 13:26
Illusztráció
Fotó: AFP
Három hosszú csőrű „szurka-piszka” faj: a gólyatöcs, a gulipán és a nagy póling közül lehet megválasztani az idei év madarát a Magyar Madártani Egyesület honlapján.
1979 óta minden évben megválasztják az év madarát, amely 2019-ben három hosszú csőrű „szurka-piszka” faj: a gólyatöcs, a gulipán vagy a nagy póling lehet. Szavazni július 23-ig ide kattintva lehet.
Evőpálcikával nem egyszerű enni, a partimadarak ezt még akkor is játszi könnyedséggel megoldják, ha a hosszú, és nem is egyenes csőrükkel kell kipiszkálni a falatokat.

Gólyatöcs

A fekete-fehér színezetű, hosszú lábú, egyenes csőrű partimadár kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkel, a költőpárok száma a csapadékviszonyoktól függően 200-1000 pár. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord.
Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Vonuló madár, Afrikában telel. Fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Fotó: Orbán Zoltán
Fotó: MME

Gulipán

A felfelé hajló csőrével tűnik ki a partimadarak közül. Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén, a talajon költ. A kisszámú állomány hazánkban a Kiskunsági szikes tavain, de az Alföldön és a Dunántúlon is fészkel. Létszámuk a csapadékviszonyok függvényében  ingadozva 100-850 párra tehető. Csőre speciális táplálkozásmódjához idomult, a víz felszínén oldalirányban kaszálva apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből. 
Fotó: Orbán Zoltán
Fotó: MME
A hazai állomány fennmaradását a szikesek rekonstrukciója és megfelelő kezelése biztosíthatja. Vonuló madár, a telet mediterrán vidékeken és Afrikában tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Nagy póling

A legnagyobb termetű hazai partimadárnak feltűnően hosszú, lefelé hajló a csőre. Magyarország vizenyős rétjein, turjánvidékein és lápjain szórványosan és csak kis számban költ, fészkelő állománya csak 20-60 párra tehető. A vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi a fészkét. Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen zsákmányállatokat keresgélni. 
Fotó: Szilágyi Attila
Fotó: MME
Hazai állományának védelme csak jellegzetes költőhelyeinek, a turjánosoknak megőrzésével biztosítható. Vonuló madár, Afrikában és Ázsia déli részén telel. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Szerző

Távolodnak a farkasok Csernobil környékéről

Publikálás dátuma
2018.07.02. 15:17
Illusztráció
Fotó: AFP
A lezárt csernobili zónában annyira elszaporodtak a farkasok, hogy már el is hagyják a területet. Van olyan állat, amelyik már több száz kilométerre távolodott el. A kutatók attól tartanak, hogy a sugárfertőzött és az egészséges farkasok keveredése genetikai problémákat okozhat az utódoknál.
A csernobili katasztrófa után egy 30 kilométeres sugarú körben zárt zónát hoztak létre, ahol, bár a turizmus már évekkel ezelőtt beindult, hivatalosan senki nem kaphat lakhatási engedélyt, csak néhány hajléktalan tartózkodik illegálisan - írta az Index.
Az embermentes övezetben háborítatlanul burjánzik a természet; az atomkatasztrófa miatt az európai nagyvadak páratlan rezervátuma jött létre. Különösen nagy a szürke farkasok populációja, de, ahogy a szakemberek számítottak rá: az egyedek előbb-utóbb kinövik a csernobili erdőségeket. 
A zóna Fehéroroszországhoz tartozó oldalán a 14 farkasra szerelt nyomkövető egyike azt jelezte, hogy a fiatal hím már 300 kilométerre jár a terület határaitól. Várhatóan ez történik majd a többi fajjal is, de nem kizárt, hogy az esetleges mutációk továbbörökítődhetnek.
Szerző