Magyarország vizeinek kevesebb mint 20 százaléka van jó ökológiai állapotban, ez Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz eredmény – írja a WWF az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése alapján.
Mint írják, a felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek, ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.
Az európai vizek fele nem egészséges
A jelentés átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. Az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést.
Ökológiai szempontból Európában egyébként különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.
Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője közölte: sokkoló állapotban vannak édesvizeink, de az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan.
„Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” – tette hozzá.
Veszélyben a tiszavirág?
Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője kiemelte, hogy az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást.
„A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére” – tette hozzá.
A WWF azt írja, hogy amennyiben Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe, a következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítani kell a folyók szabad folyását.
