Nagyon rossz állapotban vannak a magyar vizek

Publikálás dátuma
2018.07.03 13:58
A kép illusztráció
Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülhetnek veszélybe.
Magyarország vizeinek kevesebb mint 20 százaléka van jó ökológiai állapotban, ez Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz eredmény – írja a WWF az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése alapján.
Mint írják, a felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek, ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

Az európai vizek fele nem egészséges

A jelentés átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. Az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést.
Ökológiai szempontból Európában egyébként különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.
Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője közölte: sokkoló állapotban vannak édesvizeink, de az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan.
Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” – tette hozzá.

Veszélyben a tiszavirág?

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője kiemelte, hogy az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást. 
A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére” – tette hozzá.
A WWF azt írja, hogy amennyiben Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe, a következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítani kell a folyók szabad folyását.
2018.07.03 13:58
Frissítve: 2018.07.03 14:06

Romlik a Bledi-tó minősége

Publikálás dátuma
2019.01.18 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ Alexey Filippov
Romlott a Bledi-tó ökológiai állapota a növekvő turizmus, a fürdőzők és a horgászok számának gyarapodása miatt - figyelmeztettek szlovén limnológusok.
A Bledi-tó Szlovénia második legnagyobb tava Júliai-Alpokban, vízének minősége hosszú ideig közepes vagy jó volt. Spela Remec Reka limnológus, a szlovén környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki évek óta figyelemmel kíséri a Bledi-tó vízminőségét, elmondta, hogy 1994 és 2016 között 260 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Bledben, 2017-ben ez a szám pedig további 160 százalékkal emelkedett. A megfelelő infrastruktúra kiépítése nehezen tudja követni a gyorsan növekvő turizmus elvárásait.
Nőtt a tó és az oda vezető utak forgalma, egyre több a fürdőző és a horgász, leterhelt a kommunikációs hálózat és tó körüli építkezések is befolyásolták a jelenlegi állapotot. Ez ahhoz vezethet, hogy a Bledi-tó természetes ökológiai állapota és a vízminőség határértéke 2021-re nem éri el az Európai Unió vízügyi keretirányelvének környezetvédelmi előírásait - hangsúlyozta Remec Reka. 
Tartós javulás csak a szennyezés okainak kiküszöbölésével érhető el. A szennyvíztisztítás mellett csökkenteni kell a tó forgalmát, sőt a madárállományt is, be kell tiltani a szárnyasok és a halak etetését.
A halászatról és a horgászatról szóló rendelet lehetővé teszi öt kilogramm etetőanyag vízbe helyezését naponta, ami jelentősen rontotta a tó ökológiai állapotát az elmúlt tíz évben. Ennek következtében a tóba évente több mint tíz tonna tápanyag kerül, ami növeli a víz foszformennyiségét és a kék-zöld algák, a cianobaktériumok terjeszkedését. 
Az önkormányzat bár tisztában van azzal, hogy a haletetés az egyik legfőbb oka a vízminőség romlásának, úgy véli, a probléma megoldása hosszú folyamat. A város nemrég egy elektromos hajót is vásárolt a vízfelület tisztítására, amely eltávolítja az olyan szerves hulladékokat, mint a levél, vagy az ember által vízbe dobott szemét. Remec Reka szerint ugyanakkor a probléma összetettsége miatt ez elhanyagolható javulást eredményez.
Szerző
Témák
Szlovénia
2019.01.18 09:09
Frissítve: 2019.01.18 09:09

Aranysakál-invázió veszélyezteti Európát

Publikálás dátuma
2019.01.17 11:57
Illusztráció
Fotó: AFP/ Thorsten Mils
Négy év alatt megduplázódott a kilőtt sakálok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Egyelőre kisebb gondokat okoz az állatok elszaporodása, de hosszútávon komoly kihívást jelenthet az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.
Az elmúlt négy évben megduplázódott a kilőtt aranysakálok, népies nevén toportyánok vagy csikaszok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint tavaly 5831 aranysakált, népies nevén toportyánt vagy csikaszt lőttek ki Magyarországon, míg 1997-ben csak 11-et – írta a 444.hu.
Európában is toportyáninvázió van. A New York Times cikke szerint akár 117 ezer aranysakál is élhet Európában. Ez a szám jelentősen meghaladja a 17 ezres farkaspopulációét, pedig ezek az állatok korábban távol tartották az aranysakálokat. Az toportyán-populáció felfoghatatlan ütemű duzzadásában szerepet játszhat a globális felmelegedés is: az állatok nem szívesen élnek olyan területen, ahol száznál több napon át van hó, de most már Olaszország, Ausztria és Németország hegyvidékein is megjelentek - igaz, nem az erdők mélyén, ahol a farkasok élnek, hanem az erdők és mezők határán, közelebb az emberhez. 
A sakálok nagyobb testű rokonaikhoz hasonlóan falkában élnek, bár egy sakálfalka sokkal kisebb egy farkasfalkánál - jellemzően egy szülőpárból és utódaiból áll, és mindössze 5-6 egyedet számlál, szemben a 15 fősnél is nagyobb farkasfalkáknál. 
A toportyánok elszaporodása egyelőre csak kisebb gondokat okoz, hosszútávon azonban komoly kihívást jelenthetnek az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.
Témák
sakál
2019.01.17 11:57
Frissítve: 2019.01.17 11:59