Tízezrek tüntettek a bírák nyugdíjazása ellen Lengyelországban

Publikálás dátuma
2018.07.04. 09:25
Varsói tüntetés kedd este, a bírók kényszernyugdíjazása ellen.
Fotó: Janek SKARZYNSKI / AFP
Egyre nagyobb botrány bontakozik ki Lengyelországban amiatt, hogy a bírósági reform értelmében szerdától nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróság 65 év feletti tagjait.
Az intézkedés taláros testület 73 tagja közül 27-et érint, 16-an azonban az alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat.
Kedden este több ezren tiltakoztak a bírák kikényszerített menesztése, köztük Varsóban, Gdanskban, Krakkóban, Lódzban, Katowicében és Wroclawban. Az igazságszolgáltatás függetlenségét követelték. „Szabad bíróságokat!", „Le a diktatúrával!" – hangoztatták. Szerdára további megmozdulásokat hirdettek meg, s a Nobel-békedíjas, Lech Walesa, Szolidaritás mozgalom egykori vezetője is jelezte részvételét.
„Ha a mostani uralkodó csoport megtámadja a legfelsőbb bíróságot, akkor Varsóba megyek. Elég abból, hogy tönkreteszik Lengyelországot"

– írta Facebook oldalán. Késznek mutatkozott arra, hogy hozzájáruljon a mostani „balsors" okozójának elmozdítására. Jaroslaw Kaczynskire, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökére utalt.
A legfelsőbb bíróság elnöke, Malgorzata Gersdorf jelezte, nem engedelmeskedik az Európai Bizottság által vitatott bírósági reform rendelkezésének, és nem megy nyugdíjba. Utalt arra, hogy az alkotmány szerint hivatali ideje 2020-ban jár le. Andrzej Duda elnök azonban felszólítja őt a távozásra. Az államfő egyértelmű szándékait jelzi, hogy kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Az elnök szóvivője, Pawel Mucha állítása szerint már a legfelsőbb bíróságról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény van hatályban.
Gersdorf azonban diákok előtt elmondta, hivatali idejét „brutális körülmények között" szakították meg függetlenül attól, hogy erről az alkotmány egyértelműen rendelkezik.
„A jogállamiság súlyos válságáról beszélhetünk, s arról, hogy a vezetés nem tartja tiszteletben az alkotmányt"

– fejtette ki. Gersdorf később a parlamenti alsóházban, bemutatva az általa vezetett intézményről szóló évi jelentést, úgy értelmezte a helyzetet: az ő státusza a Dudával folytatott beszélgetést követően nem változott, megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart. „Holnap még munkába jövök, ezt követően szabadságra szeretnék menni" - közölte.

A törvény célja nyilvánvalóan az volt, hogy a tömeges nyugdíjazások révén felszabadult legfelsőbb bírósági helyekre a nacionalista konzervatív PiS a saját embereit nevezze ki.

A párt azonban azzal érvel, hogy az igazságszolgáltatás még a kommunista éra hagyatéka.
Iwulski kinevezése meglehetősen sajátos, hiszen ő is túl van a nyugdíjkorhatáron. Az elnöki szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy ő hivatali idejének meghosszabbítását indítványozta. Az Európai Bizottság hétfőn indított kötelezettségszegési eljárást a legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt. Egyúttal az igazságügyi reform nyomán a 7-es cikkel szerinti eljárást is kezdeményezte. Ha ezt a folyamatot sikerülne végigvinni, akkor Varsótól elvehetnék uniós szavazati jogát.
Szerző
Frissítve: 2018.07.04. 09:39

Putyin személyesen rendelte el Trump győzelemre segítését

Publikálás dátuma
2018.07.04. 09:03
Vlagyimir Putyin és Donald Trump a 2017-es hamburgi G20-on.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az orosz elnök maga döntött a beavatkozásról a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy Donald Trumpot segítsék győzelemhez Hillary Clintonnal szemben - állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága.
A demokrata és republikánus szenátorokból álló bizottság jelentésében leszögezte, hogy a hírszerző közösség értékelése Oroszország beavatkozását illetően helytálló volt, Moszkva "egyértelműen" Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét részesítette előnyben - írja az MTI.
A bizottság republikánus elnöke, Richard Burr észak-karolinai szenátor, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner virginiai szenátor hangsúlyozták:
"nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására."

A szenátorok szerint az orosz erőfeszítések a 2016-os amerikai választások befolyásolására
"Moszkva azon régi óhajának legutóbbi megnyilvánulásai, hogy aláássa az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat."

A szenátusi bizottság egyetért azon hírszerzési megállapításokkal is, melyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök maga rendelte el a beavatkozást az amerikai kampányba, azzal a céllal, hogy "aláássa az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitet" és "lejárassa" a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont. A beavatkozási kísérletek kiterjedtek és kifinomultak voltak. A bizottság egyúttal visszautasította azt - a Donald Trump támogatói által hangoztatott - vádat, miszerint a bizottság munkáját politikai megfontolások befolyásolták.
Trump július 16-án találkozik Putyinnal Helsinkiben.
Szerző

Székely zászló miatt bírságolták meg a megyei önkormányzat elnökét

Publikálás dátuma
2018.07.03. 20:29

Fotó: Facebook
Péter Ferenc 42 642 lejes büntetést kapott, és ez már nem az első hasonló eset Romániában.
A Maros megyei ítélőtábla 42 642 lejre (2 millió 980 ezer forintra) bírságolta meg kedden Péter Ferencet, a Maros megyei önkormányzat elnökét, amiért korábban, Szováta város polgármestereként nem volt hajlandó eltávolítani a székely zászlót a hivatalról – írja az MTI.
Az ítélőtábla honlapján elérhető ítélet szerint az önkormányzat elnökét a Maros megyei prefektus (kormánymegbízott) fogta perbe. 2016 márciusban a Maros megyei törvényszék marasztalta el az erdélyi üdülőváros akkori polgármesterét a székely zászlónak a hivatalra való kitűzése miatt. A törvényszék Péter Ferencet a zászló eltüntetésére vonatkozó prefektusi felszólítás végrehajtásának késleltetése miatt naponta a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összegre bírságolta. Akkor a törvényszék elutasította a prefektusnak a bírság pontos megállapítására vonatkozó kérését.
Ezt követően az ítélőtáblán folytatódott a per, amelynek végén kedden kimondták, hogy a volt elöljárónak 42 642 lej bírságot kell kifizetnie. 
Péter Ferenc, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének az elnöke, az ítélethirdetés után elmondta: abszurdnak és nevetségesnek tartja, hogy az Európai Unió egyik tagállamában, egy regionális közösség szimbólumának használatáért büntetik meg, ami szembemegy a szabad önkifejezés elvével. 
Hozzátette, hogy Románia újra kettős mércét alkalmaz, hiszen míg például Bukovinában, ami szintén történelmi régió és nem adminisztratív terület, nem jár bírság a régió zászlójának használatáért, őt megbírságolják. 
Mint mondta, tudomásul veszi a bíróság döntését, de közösségi vezetőként azon fog dolgozni, hogy a romániai törvények egyértelműen lehetővé tegyék a kisebbségi, regionális szimbólumok használatát. 
Péter Ferenc szerint a sorozatosan elveszített székelyzászlós perek pontos képet mutatnak arról, hogy Romániában mennyire tartják tiszteletben a közösségi jogokat.
Szerző
Frissítve: 2018.07.03. 21:13