Tízezrek tüntettek a bírák nyugdíjazása ellen Lengyelországban

Publikálás dátuma
2018.07.04 09:25
Varsói tüntetés kedd este, a bírók kényszernyugdíjazása ellen.
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Egyre nagyobb botrány bontakozik ki Lengyelországban amiatt, hogy a bírósági reform értelmében szerdától nyugdíjazzák a legfelsőbb bíróság 65 év feletti tagjait.
Az intézkedés taláros testület 73 tagja közül 27-et érint, 16-an azonban az alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat.
Kedden este több ezren tiltakoztak a bírák kikényszerített menesztése, köztük Varsóban, Gdanskban, Krakkóban, Lódzban, Katowicében és Wroclawban. Az igazságszolgáltatás függetlenségét követelték. „Szabad bíróságokat!", „Le a diktatúrával!" – hangoztatták. Szerdára további megmozdulásokat hirdettek meg, s a Nobel-békedíjas, Lech Walesa, Szolidaritás mozgalom egykori vezetője is jelezte részvételét.
„Ha a mostani uralkodó csoport megtámadja a legfelsőbb bíróságot, akkor Varsóba megyek. Elég abból, hogy tönkreteszik Lengyelországot"
– írta Facebook oldalán. Késznek mutatkozott arra, hogy hozzájáruljon a mostani „balsors" okozójának elmozdítására. Jaroslaw Kaczynskire, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökére utalt.
A legfelsőbb bíróság elnöke, Malgorzata Gersdorf jelezte, nem engedelmeskedik az Európai Bizottság által vitatott bírósági reform rendelkezésének, és nem megy nyugdíjba. Utalt arra, hogy az alkotmány szerint hivatali ideje 2020-ban jár le. Andrzej Duda elnök azonban felszólítja őt a távozásra. Az államfő egyértelmű szándékait jelzi, hogy kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Az elnök szóvivője, Pawel Mucha állítása szerint már a legfelsőbb bíróságról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény van hatályban.
Gersdorf azonban diákok előtt elmondta, hivatali idejét „brutális körülmények között" szakították meg függetlenül attól, hogy erről az alkotmány egyértelműen rendelkezik.
„A jogállamiság súlyos válságáról beszélhetünk, s arról, hogy a vezetés nem tartja tiszteletben az alkotmányt"
– fejtette ki. Gersdorf később a parlamenti alsóházban, bemutatva az általa vezetett intézményről szóló évi jelentést, úgy értelmezte a helyzetet: az ő státusza a Dudával folytatott beszélgetést követően nem változott, megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart. „Holnap még munkába jövök, ezt követően szabadságra szeretnék menni" - közölte.

A törvény célja nyilvánvalóan az volt, hogy a tömeges nyugdíjazások révén felszabadult legfelsőbb bírósági helyekre a nacionalista konzervatív PiS a saját embereit nevezze ki.

A párt azonban azzal érvel, hogy az igazságszolgáltatás még a kommunista éra hagyatéka.
Iwulski kinevezése meglehetősen sajátos, hiszen ő is túl van a nyugdíjkorhatáron. Az elnöki szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy ő hivatali idejének meghosszabbítását indítványozta. Az Európai Bizottság hétfőn indított kötelezettségszegési eljárást a legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt. Egyúttal az igazságügyi reform nyomán a 7-es cikkel szerinti eljárást is kezdeményezte. Ha ezt a folyamatot sikerülne végigvinni, akkor Varsótól elvehetnék uniós szavazati jogát.
Szerző
2018.07.04 09:25
Frissítve: 2018.07.04 09:39

Vietnamban találkozhat Trump és Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:17

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Valószínűleg Hanoiban egyeztetnek, de Da Nang és Ho Si Minh városa is a lehetséges helyszínek között van.
Vietnamban találkozhat majd Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – írja az erről szóló terveket jól ismerő források alapján a Bloomberg. Az egyeztetésre valószínűleg a fővárosban, Hanoiban kerül majd sor, de Da Nang és Ho Si Minh városa is szóba került. A találkozót februárban tartják. Korábban az amerikai elnöki hivatal szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte, hogy a csúcstalálkozón a felek célja az észak-koreai atomprogram megvitatása, illetve e program felszámolása lesz. Trump És Kim Dszong első csúcstalálkozóját még tavaly júniusban, Szingapúrban tartották. Ekkor megegyeztek abban, hogy együttes erővel dolgoznak majd a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén, e megegyezés konkrétumairól azonban nem kerültek nyilvánosságra részletek.
2019.01.20 17:17

Közös koalíciót javasol az EMNP az EP-választásokra

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:58
Illusztráció
Fotó: / Tóth Gergő
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szilágyi Zsoltot jelöli a közös listára.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azt javasolja, hogy az erdélyi magyar pártok hozzanak létre választási koalíciót a májusi EP-választásokra, és elnökét, Szilágyi Zsoltot jelöli a közös jelöltlistára. A párt vasárnapi közleménye szerint az EMNP Országos Választmánya szombati kolozsvári ülésén elemezte az elmúlt időszak politikai eseményeit és foglalkozott a közelgő európai parlamenti választásokkal. Megállapította, hogy a választások tétje a keresztény Európa és benne a Kárpát-medence jövője, ezért felértékelődnek a Magyarország határain túli közösségek tagjainak szavazataival megszerzett európai parlamenti mandátumok.
„Az erdélyi magyarokat leginkább a három erdélyi magyar párt együttműködése nyomán létrejött választási koalíció mozgósíthatja, amelynek jelöltlistáját a magyar politikai szervezetek által javasolt személyek alkotják. Ennek megfelelően a Néppárt Országos Választmánya a választási koalíció mielőbbi megkötését javasolja, amelynek keretében a Néppárt jelöltje Szilágyi Zsolt, a párt elnöke”
– olvasható a közleményben.
A választmány üdvözölte, hogy pénteken együttes ülést tartott az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége, és közösen szorgalmazták a megkezdett tárgyalások folytatását. A választmány jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Elnökség döntését, amely szerint a néppárt március 23-án Nagyváradon tartja soron következő tisztújító küldöttgyűlését.
Szerző
2019.01.20 16:58