Jövőre már jegyzőkönyvet és hangfelvételt sem lesz kötelező készíteni a kormány üléseiről, miután a 2019-es költségvetésről szóló törvényjavaslatba elrejtett paragrafus, a 38 §. eltörölné ezt a kötelezettséget. Ha elfogadják a javaslatba rejtett korlátozást , csak egy nem nyilvános összefoglaló anyag marad fent az ülésen elhangzottakról – emlékeztet az Eötvös Károly Intézet.
Az EKINT arra is rámutat, hogy a korlátozás alkotmánysértő , és ha a törvény mégis életbe lép, az az ellenzéknek joga van az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. Ha az Ab alkotmányosnak kívánja nyilvánítani a kormányülések dokumentálásának megszüntetését, nem lesz könnyű helyzetben, hiszen határozatát valahogyan indokolni köteles, miközben ilyen alkotmányos indokok szerintünk nincsenek, írja a jogvédő szervezet.
Az Intézet egyúttal közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához, hogy megtudja:
készült-e az elmúlt nyolc évben minden kormányülésről hangfelvétel,
ha igen, a Kormányiroda gondoskodik-e a hangfelvételek megőrzéséről,
ha nem, akkor ebben az időszakban mely kormányülésekről nem készült jegyzőkönyv?
Kis jegyzőkönyv-történelem
A kormányüléseket dokumentáló iratok, hangfelvételek keletkezésük idején rendszerint nem nyilvánosak, de utóbb levéltárba kerülnek, megismerhetővé, kutathatóvá válnak. Olykor maguk az alkotmányok szólnak a kormányülések jegyzőkönyveiről. Magyarországon a kormányüléseken elhangzottak dokumentálását 1848 áprilisában a Batthyány-kormány, az első felelős ministerium rendelte el. A rendszerváltásig az összes későbbi magyar kormány fenntartotta ezt a szokást. A kormányülésekről szóló iratok a Magyar Országos Levéltárban ma is szabadon kutathatóak.
Az 1990-ben hivatalba lépő kormány üléseiről még szó szerinti jegyzőkönyvet, valamint összefoglalót kellett készíteni. Két évvel később megszüntették a szó szerinti jegyzőkönyvezést. 1994-től a kormány üléseiről összefoglaló és hangfelvétel is készült. A következő évben az ügyrend ismételt módosítása a hangfelvétel készítésére vonatkozó előírást törölte, ám 1996 áprilisában ezt visszaállították.
Az 1998-ban megalakult kormány ülésein sem hangfelvétel, sem szó szerinti jegyzőkönyv nem készült, csupán egy összefoglaló. 2002 júniusától a kormány üléseiről ismét összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készült. Az Alkotmánybíróság, előírva a tartalmi dokumentáció kötelességét is, 2006-ban megállapította, hogy az Országgyűlésnek törvényben kellett volna szabályoznia a kérdést.
A 2010-ben megalakult új Országgyűlés új törvényt alkotott, amely a korábbi rendelkezést megismételve, a hangfelvétel készítésének kötelezettségét továbbra is előírta. Ugyanakkor a kormány ügyrendjéről szóló, pár héttel később megjelent kormányhatározat, a hatályos törvénnyel ellentétben, nem tette kötelezővé a hangfelvétel-készítést.
A rendszerváltás utáni kormányok tehát többször is kísérletet tettek a kormányülések tartalmi dokumentálásának megszüntetésére. Ennek legújabb fejezetét írja a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban elrejtett, a kormányülések kötelező jegyzőkönyvezését megszüntető, a késleltetett információszabadságot is lehetetlenné tevő alkotmányos jogkorlátozás – áll az EKINT összefoglalójában, aminek részletesebb változatát ide kattintva olvashatják el.
