Terror egy újbudai óvodában

Publikálás dátuma
2018.07.06 11:00
Fontos, hogy a jövő nemzedéke megfelelő környezetben nőjön fel – mondta Simicskó István korábban a Napsugár óvodában.
Fotó: Facebook/Simicskó István/
Verekedés, fojtogatás, szexuális „játékok” – egyre kezelhetetlenebbé kezd válni a helyzet a XI. kerületi Napsugár Óvodában. Az önkormányzat tud a történtekről, a hátrányos családi környezetnek tudja be azt és megoldást ígér.
Elképesztő történettel fordult lapunkhoz egy újbudai szülő: kislánya a néhány hete elmesélte neki, hogy az egyik fiú csoporttársa övvel fojtogatta őt az óvodában. A kislány a kerületi Napsugár Óvodába járt, az eset óta sikerült átíratni egy másik intézménybe. Kiderült ugyanis, hogy nem ez volt az első hasonló eset, az elmúlt egy évben szinte általánossá vált az agresszió a gyerekek között.
– A kislányom azt mondta, következő farsangkor királylány helyett krokodilnak akar öltözni, hogy ne bántsák őt, és hogy megijessze a rossz gyereket. Az óvónők egyszerűen nem tudják kezelni a helyzetet, kevesen vannak. Van olyan csoport, amelyikre csak egy óvónő felügyel. Nekünk szerencsére sikerült másik óvodát találnunk, ám nem mindenki mondhatja magát ilyen szerencsésnek – mesélte a gyermek édesanyja.
Nem ő az egyetlen szülő, akinek gyermekével hasonló történt. Több szülő összeírta az erőszakos cselekményeket, a listát az önkormányzatnak is elküldték, a fenntartó segítségében bízva. A szülői beszámoló szerint előfordult, hogy az egyik gyerek két kézzel megfogta társának fejét és teljes erejéből az asztalba verte. Egy fiú megpofozta kislánytársát, majd építőkockát gyömöszölt a szájába. Olyan is történt, hogy egy kisfiú egy másik fiútársának nemi szervét nyilvánosan nyalogatta. Egy kislány arcát és nemi szervét pedig több kisfiú véresre harapdálta a mosdóban, erről az esetről látlelet is készült, a szülők feljelentést tettek. Mindez 3-4 éves gyerekek óvodai csoportjában történt.
„Az említett óvodával kapcsolatos problémák Újbuda Önkormányzata számára ismertek, annak megoldására az elmúlt időszakban több lépés is született”– közölte megkeresésünkre az önkormányzat. Mint írták, az utóbbi nevelési évben az oviban jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik „szociális készségekben” eltérnek a koruknak megfeleltethető szinttől, ők jellemzően hátrányos családi környezetből származnak, legtöbbjük a kerületi átmeneti szociális otthonban lakik.
„Az említett problémák mielőbbi megoldása érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Újbudai Humánszolgáltató Központ vezetőjével, kérve az Anyaotthonnal való szakmai kapcsolatok erősítésére és segítségnyújtásra a család és gyermekjóléti szolgáltatás területén” – közölték, hozzátéve: a legkiemeltebb figyelmet igénylő óvodai csoporthoz jelenleg is pedagógiai asszisztensi jelenlét biztosított. Ezen felül igyekeznek további pedagógiai asszisztensi státuszt is kialakítani.
– Én 39 éve dolgozok óvodában, de ilyen súlyos esetekkel még nem találkoztam – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Verba Attiláné szerint az óvodának és a fenntartónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet. – Az agresszió mögött mindig valamilyen lelki probléma áll, ezekre a gyerekekre különösen oda kellene figyelni – hangsúlyozta. A szakemberhiány miatt azonban szerinte csak rosszabb lesz a helyzet. – Országszerte hiány van óvodapedagógusokból, a pálya nem vonzó, a fizetések alacsonyak, nagyon sok óvónő korkedvezménnyel megy nyugdíjba, elfáradnak, kiégnek. A fiatalok pedig inkább külföldre mennek bébiszitternek, a hazai fizetés többszöröséért – mondta. A PSZ már évek óta kongatja a vészharangot, többször felhívták az illetékes minisztérium figyelmét a problémákra, ám érdemi válaszokat Verba Attiláné szerint eddig egyszer sem kaptak.
2018.07.06 11:00
Frissítve: 2018.07.06 11:21

Már a közszolgálati egyetemnek is feltűnt, hogy valami nincs rendben a sajtó szabadságával

Publikálás dátuma
2018.12.10 07:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Sajtószabadság nélkül nincs szabad demokrácia, írja a 2018-as Jó Állam jelentés, és emlékeztet: Magyarországon évről évre rosszabb a helyzet. Egyébiránt viszont minden egyre jobb az országban.
Váratlan dolog került a kormány számára készített Jó Állam 2018 jelentésbe, melyet - hogy így értékeljék az állam működését - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai állítottak össze. Mint az mfor.hu kiszúrta, a jelentés ugyanis a sajtószabadságot méltatja.
"A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz"
- olvasható a jelentésben. A sajtószabadsággal kapcsolatos megállapítások a Demokrácia fejezetben kaptak helyet. A fejezet szerzői pedig arra is felhívják a figyelmet: a vonatkozó nemzetközi mérések adatai alapján 2013 óta romló tendencia figyelhető meg a magyar sajtó szabadságát illetően. Az ezt mérő index évről évre egyre alacsonyabb értékeket mutat: míg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal jellemezték a hazai sajtószabadság szubjektív megítélését. A kiadvány azt is hozzáteszi,
"a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben".
2017-esnél persze nem érhetőek el frissebb adatok, minthogy az idei év még nem ért véget. De a trend nem látszik megfordulni - elég csak a november végén felállt fideszes médiagólemre gondolni, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványra (KESMA), ami egyetlen kézbe fogta össze a megszámlálhatatlan kormány-hű sajtóterméket. A KESMÁ-t kénytelen volt nemzetstratégiailag kiemelt státuszúvá nyilvánítani Orbán Viktor, hogy megmenekülhessen a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata elől.
A kormány politikáját nem csak képzésével, de szellemiségével is támogató NKE munkatársai a sajtószabadságot leszámítva, egyáltalán nem ütöttek meg kritikus hangot kiadványukban. A Jó Állam 2018 bővelkedik olyan megállapításokban, mint hogy nőtt a létbiztonság és jogbiztonság, az átláthatóság, erősödött az egészségügy helyzete és csökkent a társadalmi kirekesztettség. A már-már utópisztikus állapotokat lefestő dokumentum letölthető innen.
2018.12.10 07:51

Központosítanák a háziorvoslást

Publikálás dátuma
2018.12.10 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.
A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése. Folytatás a 2. oldalon
Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például,  átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon. Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is. – Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére.

Szűrni, de miből?

A javaslat készítői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a háziorvosok minél kevesebb beteget küldjenek tovább a költségesebb szakorvosi, kórházi rendszerbe. A betegségek 70-80 százalékát ugyan most is az alapellátók regisztrálják először, de a háziorvosok gyakran már csak akkor szűrnek, amikor a pácienseiknek már panaszaik vannak. Vagyis megelőzésre, a nagyobb baj elkerülésére szinte esély sincs. Ezért a hatékonyabb szűrés, és a gyors, pontos diagnózis érdekében a praxisokban jelentős informatikai és egyéb eszközfejlesztést javasolnak a koncepció készítői. Arról viszont nincs egy szó sem az anyagban, hogy erre mekkora forrást szánna az állam, és pontosan milyen gépek vásárlását szorgalmazzák

Szerző
2018.12.10 06:00
Frissítve: 2018.12.10 06:00