Terror egy újbudai óvodában

Publikálás dátuma
2018.07.06. 11:00
Fontos, hogy a jövő nemzedéke megfelelő környezetben nőjön fel – mondta Simicskó István korábban a Napsugár óvodában.
Fotó: Facebook/Simicskó István
Verekedés, fojtogatás, szexuális „játékok” – egyre kezelhetetlenebbé kezd válni a helyzet a XI. kerületi Napsugár Óvodában. Az önkormányzat tud a történtekről, a hátrányos családi környezetnek tudja be azt és megoldást ígér.
Elképesztő történettel fordult lapunkhoz egy újbudai szülő: kislánya a néhány hete elmesélte neki, hogy az egyik fiú csoporttársa övvel fojtogatta őt az óvodában. A kislány a kerületi Napsugár Óvodába járt, az eset óta sikerült átíratni egy másik intézménybe. Kiderült ugyanis, hogy nem ez volt az első hasonló eset, az elmúlt egy évben szinte általánossá vált az agresszió a gyerekek között.
– A kislányom azt mondta, következő farsangkor királylány helyett krokodilnak akar öltözni, hogy ne bántsák őt, és hogy megijessze a rossz gyereket. Az óvónők egyszerűen nem tudják kezelni a helyzetet, kevesen vannak. Van olyan csoport, amelyikre csak egy óvónő felügyel. Nekünk szerencsére sikerült másik óvodát találnunk, ám nem mindenki mondhatja magát ilyen szerencsésnek – mesélte a gyermek édesanyja.
Nem ő az egyetlen szülő, akinek gyermekével hasonló történt. Több szülő összeírta az erőszakos cselekményeket, a listát az önkormányzatnak is elküldték, a fenntartó segítségében bízva. A szülői beszámoló szerint előfordult, hogy az egyik gyerek két kézzel megfogta társának fejét és teljes erejéből az asztalba verte. Egy fiú megpofozta kislánytársát, majd építőkockát gyömöszölt a szájába. Olyan is történt, hogy egy kisfiú egy másik fiútársának nemi szervét nyilvánosan nyalogatta. Egy kislány arcát és nemi szervét pedig több kisfiú véresre harapdálta a mosdóban, erről az esetről látlelet is készült, a szülők feljelentést tettek. Mindez 3-4 éves gyerekek óvodai csoportjában történt.
„Az említett óvodával kapcsolatos problémák Újbuda Önkormányzata számára ismertek, annak megoldására az elmúlt időszakban több lépés is született”– közölte megkeresésünkre az önkormányzat. Mint írták, az utóbbi nevelési évben az oviban jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik „szociális készségekben” eltérnek a koruknak megfeleltethető szinttől, ők jellemzően hátrányos családi környezetből származnak, legtöbbjük a kerületi átmeneti szociális otthonban lakik.
„Az említett problémák mielőbbi megoldása érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Újbudai Humánszolgáltató Központ vezetőjével, kérve az Anyaotthonnal való szakmai kapcsolatok erősítésére és segítségnyújtásra a család és gyermekjóléti szolgáltatás területén” – közölték, hozzátéve: a legkiemeltebb figyelmet igénylő óvodai csoporthoz jelenleg is pedagógiai asszisztensi jelenlét biztosított. Ezen felül igyekeznek további pedagógiai asszisztensi státuszt is kialakítani.
– Én 39 éve dolgozok óvodában, de ilyen súlyos esetekkel még nem találkoztam – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Verba Attiláné szerint az óvodának és a fenntartónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet. – Az agresszió mögött mindig valamilyen lelki probléma áll, ezekre a gyerekekre különösen oda kellene figyelni – hangsúlyozta. A szakemberhiány miatt azonban szerinte csak rosszabb lesz a helyzet. – Országszerte hiány van óvodapedagógusokból, a pálya nem vonzó, a fizetések alacsonyak, nagyon sok óvónő korkedvezménnyel megy nyugdíjba, elfáradnak, kiégnek. A fiatalok pedig inkább külföldre mennek bébiszitternek, a hazai fizetés többszöröséért – mondta. A PSZ már évek óta kongatja a vészharangot, többször felhívták az illetékes minisztérium figyelmét a problémákra, ám érdemi válaszokat Verba Attiláné szerint eddig egyszer sem kaptak.
Szerző
Frissítve: 2018.07.06. 11:21

Nem menekült-, hanem politikai krízis

Publikálás dátuma
2018.07.06. 10:39

Fotó: Shutterstock
Az európai uniós tagállamok régi javaslatok felfrissítésével próbálkoznak, mert képtelenek egyezségre jutni az európai menekültügyi rendszer átfogó reformjáról — állítja Lucas Rasche kutató, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának munkatársa.
Szerinte a múlt heti EU-csúcsnak az illegális migráció feltartóztatását célzó elhatározásai túl általánosak. A külső határok megerősítéséről szóló döntések pedig azt a legkisebb közös nevezőt jelentik, amiről a huszonnyolcak még meg tudnak állapodni. Bár az EU országaiban elbírált menekültkérelmek száma tavaly a felére csökkent 2015-höz képest, továbbra is a migrációs válsággal való riogatás uralja a politikai közbeszédet. Sokak szerint Európában nem menekült-, hanem politikai krízis van, amit a bevándorlók nyakába varrnak. “Nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető Európában, aki hatékonyabb határőrizetet sürget. Ebben egyetért Magyarországgal Olaszország és Németország is” — válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy a magyar miniszterelnök győzelmének tekinthetők-e a csúcstalálkozó döntései. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már 2015-ben megállapodtak az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) a megerősítéséről. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában kezdeményezte a Frontex létszámának emelését, valamint a határok védelmére fordított kiadások jelentős növelését. “A Frontex állományát a tagállamok töltik fel, és a legtöbbjük elég lassan teljesíti a vállalását. A határvédelem megszilárdítása egyáltalán nem problémamentes” — magyarázta a kutató. Az uniós csúcs úgy döntött, hogy a tengerből kimentett migránsok menedékkérelmét az Európa partmenti országaiban felállítandó zárt menekülttáborokban bírálnák el. “Az úgynevezett ellenőrzött központok létrehozása azt jelentené, hogy a menedékkérőket gyakorlatilag bezárják. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, és biztosítsák a menekültstátuszhoz való jogukat! Másrészt ezeknek a táboroknak csak akkor van értelme, ha az EU-ban működik az áthelyezések rendszere. Ha valaki kedvező elbírálást kap a menekültkérelmére, akkor el kell dönteni, hogy hol fogadják be” — figyelmeztetett Rasche.

Szerinte hasonló aggályok merülnek fel az Európán kívüli menekülttáborok létesítésével kapcsolatban is. Ha a menedékkérők azt fogják látni, hogy áttelepítés útján nincs esélyük Európába jutni, akkor el fogják kerülni ezeket az Észak-Afrikában felállítani remélt állomásokat. Még nem akadt ország, amelyik vállalkozna a létrehozásukra. A menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezéséről is rendelkező dublini rendelet reformjáról két éve nem tudnak megállapodni az EU28-ak, mindenekelőtt a visegrádi országok ellenkezése miatt. A kutató szerint emiatt jó esély van rá, hogy a dublini reformról szóló kompromisszum végül önkéntes hozzájárulásokon fog alapulni. "Jelenleg nem látok igyekezetet sem az EU, sem a tagországok részéről, hogy a visegrádi országok ellenére döntsenek. Azok az államok, amelyek nem hajlandók menekültek befogadására, pénzügyi, technikai, személyi hozzájárulással válthatnák ki ezt. A csúcson Angela Merkel német kancellár kétoldalú megállapodásokat kezdeményezett a másutt regisztrált, de Németországba érkezett menedékkérők visszaküldéséről. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a dublini reformról holtpontra jutott tárgyalásokat. De hosszabb távon szükség lesz az összes tagország egyetértését övező európai megoldásra” — fogalmazott Lucas Rasche.

Orbán sosem látott üzenetet posztolt Facebookján

Publikálás dátuma
2018.07.06. 10:18

Fotó: Facebook
Beindult a kommentelők fantáziája.
Érdekes képet tett ki a Facebook-oldalára Orbán Viktor miniszterelnök péntek délelőtt. Ezen egy „Ó” betű látható, alatta pedig egy csütörtökön készült kép, melyen Angela Merkel német kancellár társaságában látható. A bejegyzés a kisiskolások örök kedvencét, a vakáció előtti „Ó, IÓ, CIÓ...” visszaszámlálást idézi, így vélhetően valami ilyesmi állhat a háttérben. Több kommentelő viszont másra asszociált: például van, aki szerint „korrupció”, „mackóalsó”, „migráció”, vagy „Merkel, a kerítésszaggató” jön majd ki. Kíváncsian várjuk a következő posztot...
Szerző
Frissítve: 2018.07.06. 11:10