Terror egy újbudai óvodában

Publikálás dátuma
2018.07.06 11:00
Fontos, hogy a jövő nemzedéke megfelelő környezetben nőjön fel – mondta Simicskó István korábban a Napsugár óvodában.
Fotó: Facebook/Simicskó István/
Verekedés, fojtogatás, szexuális „játékok” – egyre kezelhetetlenebbé kezd válni a helyzet a XI. kerületi Napsugár Óvodában. Az önkormányzat tud a történtekről, a hátrányos családi környezetnek tudja be azt és megoldást ígér.
Elképesztő történettel fordult lapunkhoz egy újbudai szülő: kislánya a néhány hete elmesélte neki, hogy az egyik fiú csoporttársa övvel fojtogatta őt az óvodában. A kislány a kerületi Napsugár Óvodába járt, az eset óta sikerült átíratni egy másik intézménybe. Kiderült ugyanis, hogy nem ez volt az első hasonló eset, az elmúlt egy évben szinte általánossá vált az agresszió a gyerekek között.
– A kislányom azt mondta, következő farsangkor királylány helyett krokodilnak akar öltözni, hogy ne bántsák őt, és hogy megijessze a rossz gyereket. Az óvónők egyszerűen nem tudják kezelni a helyzetet, kevesen vannak. Van olyan csoport, amelyikre csak egy óvónő felügyel. Nekünk szerencsére sikerült másik óvodát találnunk, ám nem mindenki mondhatja magát ilyen szerencsésnek – mesélte a gyermek édesanyja.
Nem ő az egyetlen szülő, akinek gyermekével hasonló történt. Több szülő összeírta az erőszakos cselekményeket, a listát az önkormányzatnak is elküldték, a fenntartó segítségében bízva. A szülői beszámoló szerint előfordult, hogy az egyik gyerek két kézzel megfogta társának fejét és teljes erejéből az asztalba verte. Egy fiú megpofozta kislánytársát, majd építőkockát gyömöszölt a szájába. Olyan is történt, hogy egy kisfiú egy másik fiútársának nemi szervét nyilvánosan nyalogatta. Egy kislány arcát és nemi szervét pedig több kisfiú véresre harapdálta a mosdóban, erről az esetről látlelet is készült, a szülők feljelentést tettek. Mindez 3-4 éves gyerekek óvodai csoportjában történt.
„Az említett óvodával kapcsolatos problémák Újbuda Önkormányzata számára ismertek, annak megoldására az elmúlt időszakban több lépés is született”– közölte megkeresésünkre az önkormányzat. Mint írták, az utóbbi nevelési évben az oviban jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik „szociális készségekben” eltérnek a koruknak megfeleltethető szinttől, ők jellemzően hátrányos családi környezetből származnak, legtöbbjük a kerületi átmeneti szociális otthonban lakik.
„Az említett problémák mielőbbi megoldása érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Újbudai Humánszolgáltató Központ vezetőjével, kérve az Anyaotthonnal való szakmai kapcsolatok erősítésére és segítségnyújtásra a család és gyermekjóléti szolgáltatás területén” – közölték, hozzátéve: a legkiemeltebb figyelmet igénylő óvodai csoporthoz jelenleg is pedagógiai asszisztensi jelenlét biztosított. Ezen felül igyekeznek további pedagógiai asszisztensi státuszt is kialakítani.
– Én 39 éve dolgozok óvodában, de ilyen súlyos esetekkel még nem találkoztam – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Verba Attiláné szerint az óvodának és a fenntartónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet. – Az agresszió mögött mindig valamilyen lelki probléma áll, ezekre a gyerekekre különösen oda kellene figyelni – hangsúlyozta. A szakemberhiány miatt azonban szerinte csak rosszabb lesz a helyzet. – Országszerte hiány van óvodapedagógusokból, a pálya nem vonzó, a fizetések alacsonyak, nagyon sok óvónő korkedvezménnyel megy nyugdíjba, elfáradnak, kiégnek. A fiatalok pedig inkább külföldre mennek bébiszitternek, a hazai fizetés többszöröséért – mondta. A PSZ már évek óta kongatja a vészharangot, többször felhívták az illetékes minisztérium figyelmét a problémákra, ám érdemi válaszokat Verba Attiláné szerint eddig egyszer sem kaptak.
2018.07.06 11:00
Frissítve: 2018.07.06 11:21

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00