Becslések szerint jelenleg mintegy 200 elektromosautó-töltőállomás működik az országban. Túlnyomó többségüket áramszolgáltatók, kereskedelmi, illetve idegenforgalmi cégek üzemeltetik. A kormányzati elképzelések szerint már legalább 500 ilyen berendezésnek kellene működnie, méghozzá nagyrészt állami beruházással.
A tervek szerint Budapesten 170 e-töltőt telepítenek, 60-at alakítanak ki a megyei jogú városokban, a kormányhivataloknál további 40-et helyeznének el, és ugyanennyik kerülne az idegenforgalmi központokba is. Az autópályák, egy számjegyű főutak mentén 20 villámtöltő várja majd az e-autósokat. A terv azonban egyelőre csak papíron létezik.
Idén május végéig 300-330 elektromos töltőállomásnak kellett volna költségvetési pénzből elkészülnie, legalábbis az állami tulajdonban lévő e-Mobil Elektromobilitás Nonprofit Kft. ígérete szerint. A Villanyautósok szakportál a határidő lejárta után egy héttel országos felmérést készített 180 olyan helyszínen, ahol már kiadta a telepítési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Összesen négy, már működő töltőt találtak, ebből egy Budapesten várja az elektromos gépkocsikat. A nonprofit kft. június 27-én, vagyis kis híján egy hónappal az állami cég által meghirdetett határidő lejárta után, örömmel számolt be arról, hogy a tervezett 170-ből már összesen 5 töltő üzemel. A csúszás azért is furcsa, mert az engedélyeket kiadó hivatal a Népszava megkeresésére küldött válaszában azt írta, hogy 15 cég kapott engedélyt autótöltők telepítésére, és még egy további engedélykérelem elbírálása van hátra. Ezekben az eljárásokban majd 500 töltőállomás létrehozására kértek és kaptak engedélyt a kérelmezők. A töltőállomások körülbelül 70 százalékban állami beruházásban valósulnak meg, 2 százalék az önkormányzatok által létrehozottak aránya és a maradék a magánszektor által beruházott rész. Az engedélyek átlagosan 4-6 hét alatt bírálja el a hivatal. Az állami engedélyek aránya nagyjából megfelel az ígért 300-330 töltőállomásnak. Az állam igyekezett a terhek egy részét áthárítani a magánszektorra, elsősorban a kiskereskedelmi láncokra. Egy jogszabály előírja, hogy minden 100 parkolóhelyre a tulajdonos köteles egy e-töltőt létesíteni. Egy ilyen berendezés típustól függően a szerkezettel, a telepítési és az egyéb járulékos költségekkel együtt 5-10 millió forint is lehet.

A 22 és 50 kW teljesítményű gyorstöltők országos lefedettséget adnának. A kormány tavaly az önkormányzatok számára pályázatot hirdetett ilyen berendezések létesítésére. A szaktárca adatai szerint eddig 72 önkormányzat 200 töltő megvásárlására, telepítésére összesen több mint 600 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Ez kutanként átlagosan 3 millió forint, ami legföljebb a berendezés megvásárlására elég. Így kérdéses, hogy a pályázók közül végül hányan építik meg valójában az e-töltőállomást. Akár több önkormányzat is érdeklődhetne az e-kutak iránt, de a kormány 15 ezer lakosnál húzta meg az alsó határt a pályázat benyújtásához. Holott például egy ennél kisebb népességű településre is indokolt lenne ilyen berendezés telepítése, ha az az országos hálózat szempontjából fontos helyen fekszik. Mindenesetre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, nagyjából 40-50 berendezés felállításáról lehet eddig szó, és azokat is főleg nagyvárosokban telepítik. Maga a töltőállomás kiépítése nem a legbonyolultabb része a dolognak, de az áramszolgáltatás, az üzemeltető kiválasztása pályázattal már nehezebb. A szövetség elnöke szerint nem a lélekszámot kellene nézni, hanem egy olyan országos rendszert kellene kiépíteni, amely legalább 60 kilométerenként lehetővé tenné az elektromos meghajtású gépjárművek tankolását. Az állami kutakat az állami tulajdonú kft. üzemeltetheti majd. A helyhatóságok maguk is működtethetik a töltőállomásokat, de pályázattal külső céget is megbízhatnak. Az önkormányzatok talán azért sem kapkodnak a pályázat után, mert úgy nehéz lesz vállalni a működtetést, vagy üzemeltetőt találni, hogy senki nem tud arra válaszolni: ki, hogyan és mennyiért adhatja majd az áramot a töltőállomásokon? Az ITM lapunknak küldött válasza szerint jelenleg semmilyen jogszabály nem határozza meg a tankolásért elkérhető ellenértéket.  Egyelőre azt sem tudni, mennyire kell „intelligensnek” lennie a kutaknak, de ha fizetősek lesznek, és kialakulnak az árak,  akkor valószínűleg azokat be kell kötni az adóhatóság online rendszerébe.  Ami biztos, hogy az elektromos meghajtású járművekbe üzemanyagként tankolt elektromos áram, mint üzemanyag jövedékiadó köteles.  Ez azért is érdekes, mert ágazati szakértők szerint jelenleg a hazánkban üzembe helyezett 1200-1300 elektromos meghajtású személyautó 80 százalékát a tulajdonosok, illetve üzembentartók otthon, illetve telephelyükön töltik fel.

Az utóbbi napokban fordulat történt a forintpiacon, de ez nem a hazai tényezőknek köszönhető - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Úgy vélekedett, hogy a feltörekvő piaci eladási hullám sem tart örökké, vagyis azok a külföldi befektetők, akik folyamatosan vonják ki az tőkéjüket előbb-utóbb felhagynak az ilyen tevékenységükkel. Szavait igazolni látszik az, hogy a napokkal ezelőtt még 330 felett járó euró-forint árfolyam csütörtökön már visszatért a 323-as szintre. A szakember azonban megjegyezte: az euróval szembeni, korábbi 310-315 forint közötti árfolyam helyett az új egyensúly 320 forint körül lehet – hacsak nem emeli a jegybank az alapkamatot, de Török megítélése szerint ez csak 2019 közepe után esedékes.  A Népszava kérdésére, hogy a külföldi nyaralási költségeken túl miképp hat a háztartásokra, ha a forint hosszú ideig gyengébb marad, Török Zoltán azt mondta: a folyamatosan növekvő infláció szembeötlő lesz, de ennek mértékét továbbra sem látja a bank számottevőnek. A korábbi 2,4 százalékos inflációs prognózisukat 2,6 százalékra módosították, jövőre pedig 2,8 százalékos fogyasztói árindex-emelkedést várnak. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy júniusban 3,1 százalékos infláció lehetett, és a júliusi is hasonló lehet. Ebben főleg a kőolaj áremelkedésének volt szerepe, de úgy vélik, hogy az olajár hordónként a 60-70 dolláros érték körül stabilizálódik. A GDP tekintetében idén optimistábbak a korábbinál, erre az évre 4,2 százalékos növekedést várnak az eddigi 3,8 százalék helyett (tavaly 4,0 százalékos volt a gazdasági bővülés üteme). A devizák árfolyama összefügg a gazdaságpolitikával és a várakozásokkal - fűzte hozzá Török Zoltán. A forint a régiós átlagot meghaladó gyengülése annak is köszönhető, hogy ultrarexpanzív a magyar monetáris politika, amely a különféle nem-hagyományos eszközök armadáját használja fel. Eközben a 2019-es büdzsé tervezetéből az látszik, hogy a fiskális politika óvatosabb lett. MNB is jelzést adott június 22-én arra, hogy 5-8 negyedév távlatában szigorítás jöhet Magyarországon is.    

Az euróhoz, a dollárhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a japán jennel szemben kissé erősödött a forint árfolyama – írja az MTI. Az euró 323,73 forinton forgott reggel hét órakor, 12 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, csütörtök este hét órakor elért 323,61 forinthoz képest. A dollár árfolyama 276,85 forintról 277,01 forintra, a svájci franké pedig 278,72 forintról 278,78 forintra erősödött. A jent 2,5014 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,5017 forinttal. Az euró 1,1691 dolláron forgott péntek reggel, 0,01 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1616 frankot ért. Egy dollárért 0,9936 frankot kértek, 0,03 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,05 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 110,72 jent ért.