Papíron maradt a nagy e-autótöltő program

Publikálás dátuma
2018.07.06 11:55

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Idén májusig több mint háromszáz elektromos töltőállomás üzembe helyezését ígérte a kormányzat, de ennek csak töredékét adták át. Most év végére ígéri a minisztérium a hálózat bővítését.
Becslések szerint jelenleg mintegy 200 elektromosautó-töltőállomás működik az országban. Túlnyomó többségüket áramszolgáltatók, kereskedelmi, illetve idegenforgalmi cégek üzemeltetik. A kormányzati elképzelések szerint már legalább 500 ilyen berendezésnek kellene működnie, méghozzá nagyrészt állami beruházással.
A tervek szerint Budapesten 170 e-töltőt telepítenek, 60-at alakítanak ki a megyei jogú városokban, a kormányhivataloknál további 40-et helyeznének el, és ugyanennyik kerülne az idegenforgalmi központokba is. Az autópályák, egy számjegyű főutak mentén 20 villámtöltő várja majd az e-autósokat. A terv azonban egyelőre csak papíron létezik.
Idén május végéig 300-330 elektromos töltőállomásnak kellett volna költségvetési pénzből elkészülnie, legalábbis az állami tulajdonban lévő e-Mobil Elektromobilitás Nonprofit Kft. ígérete szerint. A Villanyautósok szakportál a határidő lejárta után egy héttel országos felmérést készített 180 olyan helyszínen, ahol már kiadta a telepítési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Összesen négy, már működő töltőt találtak, ebből egy Budapesten várja az elektromos gépkocsikat. A nonprofit kft. június 27-én, vagyis kis híján egy hónappal az állami cég által meghirdetett határidő lejárta után, örömmel számolt be arról, hogy a tervezett 170-ből már összesen 5 töltő üzemel. A csúszás azért is furcsa, mert az engedélyeket kiadó hivatal a Népszava megkeresésére küldött válaszában azt írta, hogy 15 cég kapott engedélyt autótöltők telepítésére, és még egy további engedélykérelem elbírálása van hátra. Ezekben az eljárásokban majd 500 töltőállomás létrehozására kértek és kaptak engedélyt a kérelmezők. A töltőállomások körülbelül 70 százalékban állami beruházásban valósulnak meg, 2 százalék az önkormányzatok által létrehozottak aránya és a maradék a magánszektor által beruházott rész. Az engedélyek átlagosan 4-6 hét alatt bírálja el a hivatal. Az állami engedélyek aránya nagyjából megfelel az ígért 300-330 töltőállomásnak. Az állam igyekezett a terhek egy részét áthárítani a magánszektorra, elsősorban a kiskereskedelmi láncokra. Egy jogszabály előírja, hogy minden 100 parkolóhelyre a tulajdonos köteles egy e-töltőt létesíteni. Egy ilyen berendezés típustól függően a szerkezettel, a telepítési és az egyéb járulékos költségekkel együtt 5-10 millió forint is lehet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már az év végét jelölte meg a 330 töltőből álló hálózat kiépítésére.
A 22 és 50 kW teljesítményű gyorstöltők országos lefedettséget adnának. A kormány tavaly az önkormányzatok számára pályázatot hirdetett ilyen berendezések létesítésére. A szaktárca adatai szerint eddig 72 önkormányzat 200 töltő megvásárlására, telepítésére összesen több mint 600 millió forint értékben nyújtottak be pályázatot. Ez kutanként átlagosan 3 millió forint, ami legföljebb a berendezés megvásárlására elég. Így kérdéses, hogy a pályázók közül végül hányan építik meg valójában az e-töltőállomást. Akár több önkormányzat is érdeklődhetne az e-kutak iránt, de a kormány 15 ezer lakosnál húzta meg az alsó határt a pályázat benyújtásához. Holott például egy ennél kisebb népességű településre is indokolt lenne ilyen berendezés telepítése, ha az az országos hálózat szempontjából fontos helyen fekszik. Mindenesetre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, nagyjából 40-50 berendezés felállításáról lehet eddig szó, és azokat is főleg nagyvárosokban telepítik. Maga a töltőállomás kiépítése nem a legbonyolultabb része a dolognak, de az áramszolgáltatás, az üzemeltető kiválasztása pályázattal már nehezebb. A szövetség elnöke szerint nem a lélekszámot kellene nézni, hanem egy olyan országos rendszert kellene kiépíteni, amely legalább 60 kilométerenként lehetővé tenné az elektromos meghajtású gépjárművek tankolását. Az állami kutakat az állami tulajdonú kft. üzemeltetheti majd. A helyhatóságok maguk is működtethetik a töltőállomásokat, de pályázattal külső céget is megbízhatnak. Az önkormányzatok talán azért sem kapkodnak a pályázat után, mert úgy nehéz lesz vállalni a működtetést, vagy üzemeltetőt találni, hogy senki nem tud arra válaszolni: ki, hogyan és mennyiért adhatja majd az áramot a töltőállomásokon? Az ITM lapunknak küldött válasza szerint jelenleg semmilyen jogszabály nem határozza meg a tankolásért elkérhető ellenértéket.  Egyelőre azt sem tudni, mennyire kell „intelligensnek” lennie a kutaknak, de ha fizetősek lesznek, és kialakulnak az árak,  akkor valószínűleg azokat be kell kötni az adóhatóság online rendszerébe.  Ami biztos, hogy az elektromos meghajtású járművekbe üzemanyagként tankolt elektromos áram, mint üzemanyag jövedékiadó köteles.  Ez azért is érdekes, mert ágazati szakértők szerint jelenleg a hazánkban üzembe helyezett 1200-1300 elektromos meghajtású személyautó 80 százalékát a tulajdonosok, illetve üzembentartók otthon, illetve telephelyükön töltik fel.

Mol-tervek

A Mol-csoport 2016 őszén meghirdetett, 2030 Enter Tomorrow stratégiájának megfelelően a  NEXT-E projektben 222 helyszínen mintegy 252 töltőberendezésből álló elektromos töltőhálózat kiépítését tervezi. A  cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig 2020-tól áramtankolási lehetőséget teremtenének. A beruházást 19 millió eurós uniós finanszírozással épülne ki a rendszer.
A projekt keretében 222 darab, több szabványt is támogató gyors (50 kW) és 30 darab ultragyors (150–350 kW) töltőállomást telepítenének, a jó megközelíthetőség érdekében átlagosan 80 kilométeres távolságra egymástól, jellemzően az autópályák melletti MOL kutaknál.
Az olajcég ugyanakkor saját beruházásból is fejleszti elektromos töltőhálózatát, így Budapesten már négy molos e-kútnál tölthetik elektromos autóikat a fogyasztók.

2018.07.06 11:55
Frissítve: 2018.07.06 11:59

Szigorodnak a kazánszabályok, rá is fér a szennyezett levegőre

Publikálás dátuma
2018.09.25 19:48
A kép illusztráció
Fotó: THINKSTOCK/
Szerdától csak környezetkímélőbb fűtőkészülék hozható forgalomba és helyezhető üzembe.
Szeptember 26-tól csak olyan gázüzemű kazán, valamint kombinált fűtő- és vízmelegítő fűtőkészülék kerülhet forgalomba és helyezhető üzembe, amely nitrogén-oxidokból (NOx) kilowattóránként 56 milligrammnál kevesebbet bocsát ki - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft.  Az erről szóló, az összes EU-tagállamra vonatkozó 2015-ös rendelet a kazánokra, bojlerekre is kiterjesztette az energiacímkéket. A fűtési időszakra jellemző, „szezonális hatásfoknak” nevezett működési érték alapján ma már jellemzően csak B vagy annál jobb besorolású készülékek hozhatóak forgalomba. Fűtőkészülékeink átlagéletkora meghaladja a 20 évet – figyelmeztet a MEHI. Az elavult berendezések sokat fogyasztanak, üzemeltetésük drágább és a levegőt is jobban szennyezik. Ennek meg is van a látszatja: az uniós számvevőszék nemrég az aggasztó magyarországi légszennyezettséget még a kínainál és indiainál is súlyosabbnak ítélte. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarországon a szálló por 70 százaléka a lakossági fűtésből származik és az NOx-szennyezés is részben a háztartások számlájára írható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai magyarországi halálesetről számolt be,  amiért a PM2,5 jelű szálló por, illetve a nitrogén-dioxid a felelős. A légszennyezettségből származó hazai költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót.  A helyzeten a lakosság, ha lehetőségeihez mérten is, de szívesen javítana. Ingatlana állapotával a tulajdonosoknak csak mintegy harmada elégedett. Az elmúlt tíz év során az energiahatékonyság a felújítások központi kérdésévé vált. Ennek révén a tarifáktól függetlenül is csökkenthető a rezsi – hívja fel a figyelmet Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Szerző
2018.09.25 19:48

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23