Gyűlöli az óraátállítást? Mondja el az Európai Bizottságnak is!

Publikálás dátuma
2018.07.05 18:35

Fotó: Shutterstock/
Évente kétszer azon morgolódik az ország, hogy miért kell oda vagy vissza állítani az órát. A nyári időszámítás egységes előírás az EU-ban, és a jelek szerint már Brüsszelben is megértették, hogy nem mindenki szereti.
Nyilvános konzultációt indított a nyári és a téli időszámításról, tehát az óraátállításról az Európai Bizottság. Az európai polgárok egy online konzultáció keretében mondhatják el a témával kapcsolatos véleményüket. Az interneten elérhető kérdőívet augusztus 16-ig lehet kitölteni. A konzultáció része a nyári időszámításról szóló uniós irányelv kiértékelésének, melyet a Bizottság nemrégiben kezdeményezett. A kiértékelés arra keresi a választ, szükség van-e még az óraátállításra, vagy a káros hatásai miatt inkább jobb lenne módosítani a szabályokon és elhagyni az egészet.  

Tényleg az óraátállítással van baj?

Magyarország és Európa nagyobb része a közép-európai időzónában (CET) található, ami az „egyezményes koordinált világidőnél” (UTC) egy órával több, ezt úgy szokták mondani, hogy UTC+1. Ha nyári időszámítás van, akkor egy órával többet mutatnak az órák, vagyis UTC+2 időre állunk át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a naplemente egy órával későbbre tolódik a nyári időszakban, mint télen. A napkelte is elcsúszik, de manapság a többség már nem kel hajnali 4-kor, ezért ez kevésbé feltűnő.  Bár az óraátállítást szokták gyűlölni az emberek, nálunk az igazi gond magával a CET időzónával van: túl nagy, mi pedig a rossz végén (a keleti oldalán) vagyunk, eleve viszonylag hamar van naplemente (bezzeg Spanyolországban!), ami télen kifejezetten depresszív tud lenni. Ha megszűnne az óraátállítás, akkor esetleg lehetséges lenne időzónát váltani, és átállni véglegesen UTC+2-re, már ha el tudjuk viselni gazdasági és politikai szempontból, hogy nem bécsi, hanem bukaresti idő szerint jár az óránk. 

2018.07.05 18:35
Frissítve: 2018.07.05 19:08

Tóth Bertalan: A tavaszi ülésszak más lesz, mint a tavalyi

Publikálás dátuma
2019.01.20 13:09

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Minden eszközt meg fogunk ragadni, hogy fenntartsuk a tiltakozó magatartást – hangsúlyozta az MSZP elnöke. Február 16-ára és 17-ére összehívták a párt kongresszusát.
Számtalan olyan vidéki település és város van Magyarországon, ahol az elmúlt 8-10 évben semmilyen megmozdulás nem volt, a mostani tüntetéssorozat során pedig útlezáráson, demonstráción vettek részt – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap, az MSZP Választmányáról tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: ezt hatalmas előrelépésnek tartják a vidék felélesztésében.
„Nagyon sok ellenzéki érzelmű emberben jön vissza, jött vissza újra a remény, hogy bizony meg lehet dönteni Orbán rendszerét, ha nem is egyszerű, mert ilyen torz, antidemokratikus, a jogállamnak most már messze nem megfelelő, folyamatosan sokszor jogszabály-ellenesen, alkotmányellenesen működő kormány nagyon-nagyon régen volt Magyarországon”
– mondta Kunhalmi.
Kiemelte: örül annak, hogy egyre jobban épül az az ellenzéki együttműködés, ami kulcskérdés lesz idén az önkormányzati választásokon. Mint mondta, az ellenállás folyamatosan növekszik, és csak együttműködve tudnak civilek, szakszervezetek és pártok eredményeket elérni, akkor viszont nem is keveset. További eseményekre, akciókra lehet számítani, de a főüzenet, hogy az igazi tét mindig a választásokon van.
„Minden lájk, minden erőfeszítés, minden útlezárás, minden sztrájk, minden egyes tiltakozás szertefoszlik és hamvába hal, hogyha nem tudjuk a választásokon azt az új politikai minőséget és új konstrukciót megalapítani”
– tette hozzá Kunhalmi Ágnes.

„Minden eszközt meg fogunk ragadni”

Ezt követően Tóth Bertalan, az párt elnöke, frakcióvezetője arról beszélt: az MSZP több mint 60 rendezvényen, 53 helyszínen vett részt a pénteki és a szombati demonstrációkon. Hangsúlyozta, hogy a rabszolgatörvénnyel szemben kialakult tiltakozást, amely köré az ellenzéki erők együttműködése létrejött, fenn kell tartani. Közölte, hogy az MSZP nem hajlandó megfelelni a Fidesz által állított látszatdemokratikus szabályoknak, és bár a párt tiszteletben tartja egy jogállami parlament intézményét, nem tarják tiszteletben „a fideszes nemzeti együttműködés parlamentjét”.
„Erőszakmentesen, de minden eszközt meg fogunk ragadni, hogy fenntartsuk azt a tiltakozó, azt az obstrukciós magatartást, amelyet decemberben elkezdtünk, és a többi ellenzéki párt is partner ebben. Tehát a tavaszi ülésszak nem lesz olyan, mint a tavalyi”
– jelentette ki.
Tóth Bertalan azt mondta: egységre van szükség az EP-választásokon és az önkormányzati választásokon. Előbbivel kapcsolatban fenntartja azt az álláspontját, hogy a szavazatveszteség elkerülése érdekében jó lenne közös listát létrehozni, de az MSZP nem fogja ezt erőltetni.
Az önkormányzati választásokról szólva azonban hangsúlyozta, hogy itt
„az egy az egy ellen felállás elengedhetetlen, hiszen az önkormányzati választás még aránytalanabb, mint az országgyűlési választás”.
Azt is közölte, hogy az MSZP elnöksége február 16-ára és 17-ére összehívta a párt kongresszusát, itt fogják elfogadni az MSZP és a Párbeszéd közös európai parlamenti programját. A javaslatára – bízik benne – egy olyan döntést hoz a kongresszus, amely a végső határidőig nyitva tartja annak a lehetőségét, hogy bárki csatlakozzon ehhez az együttműködéshez. Végül Tóth Bertalan megismételte, hogy nem csitult a felháborodásuk Nagy Blanka személyében történő megtámadása miatt, ami úgy látják, folytatódik a kormányzati politikusok és a kormány propagandagépezetek által. Abban a küzdelemben, amit a lány vív, az MSZP jogi segítséget ajánlott fel, amit Nagy Blanka elfogadott – idézte fel az MSZP elnöke.
2019.01.20 13:09

Orbán Viktor így búcsúzik Andy Vajnától

Publikálás dátuma
2019.01.20 12:38

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
A miniszterelnök közösségi oldalán emlékezett meg a filmproducerről.
Témák
Andy Vajna
2019.01.20 12:38
Frissítve: 2019.01.20 13:26

Kapcsolódó

Elhunyt Andy Vajna