Cafeteria: a kormány hajthatatlan, a MASZSZ tüntetni is kész

Publikálás dátuma
2018.07.09 07:30

Fotó: / Németh András Péter
Egyetlen ellenzéki képviselői módosító indítványt sem fogadtak el a kormánypárti többséggel működő parlamenti bizottságok. A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé.
Minden úgy jó, ahogy a kormány tervezi - erre lehet következtetni abból, hogy a kormánypárti képviselők eddig egyetlen érdemi módosító javaslattal éltek a július 20-án a végszavazással már végleges formát öltő jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Az ellenzéki javaslatok közül pedig egy sem szerzett a bizottságokban többséget, hogy az az Országgyűlés elé kerülhessen, s ott dönthessenek arról a képviselők. Az egyetlen - a kormányfrakciók által indítványozott - módosítás a baleseti adóról szól. Közismert, hogy a benyújtott adócsomagban szereplő javaslat szerint megszűnik a baleseti adó, valójában az beolvad a biztosítási adóba. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslata szerint a személyautóknál és a motorkerékpároknál  a továbbiakban az eddigi 30 százalék helyett 23 százalék adóval kell számolni a kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál (kgfb). Ez eredetileg 20 százalék lett volna, de a módosító indítvány  "adósemlegességre" hivatkozva emelte azt 23 százalékra. A gazdasági bizottság emellett úgy formálta át ezt a milliókat érintő kötelezettséget, hogy megkülönböztette azokat akiknél a biztosítási szerződés évfordulója év végére esik, azoktól, akiknek ez átnyúlik 2019-re. Ha az évforduló pont 2018 december 31-re esik, akkor viszont már nem kell megfizetni a baleseti adót. Vannak határozott idejű biztosítási szerződések is, melyek induló napja a baleseti adó megszűnése előtti időre esik, a hatálya pedig még 2019-ben is tart, ekkor a 2019-re jutó baleseti adót meg kell fizetni, de legfeljebb egy évnyi időtartamra. Abban az esetben pedig, ha a határozott időre szóló szerződés 2020-ban vagy azt követően is érvényben marad, a 2020 január elsejétől a szerződés megszűnéséig terjedő, már beszedett adót a biztosítónak vissza kell fizetnie a biztosított számára, mégpedig a törvény hatályba lépést követő 60 napon belül. Amennyiben a baleseti adót a biztosító már meg is fizette az állami kasszába, akkor azt visszaigényelheti.  Összességében tehát a kgfb után is biztosítási adót kell fizetni a jövőben, mert megszűnik a baleseti adó, de a 2018-ról 2019-re átnyúló szerződések esetében még fennmarad a baleseti adó megfizetésének kötelezettsége. Az előterjesztő arról is gondoskodott, hogy erre az átmeneti időre a biztosítottaknak ne kelljen dupla adót fizetniük, tehát egyszerre baleseti és biztosítási adót is. Vagyis - az eredeti elképzelésektől eltérően - a bizottság, a kormány beiktatott egy átmeneti szabályozást, ami tisztábbá tette az eljárás rendet.    Az előzetes várakozásokkal ellentétben eddig nem sikerült változást elérni arról, hogy a kormány részben adja fel a cafeteria-elemek szűkítésével kapcsolatos tervét, illetve tegye lehetővé, hogy minden foglalkoztatási csoportnál - így a közszférában is - azonos mértékű legyen a béren kívüli juttatások mértéke. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett. Javasolták ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását.   Kordás László, az MSZSZ elnöke lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta:
célszerűnek tartaná, hogy ezeket az elemeket tartsák meg, s ezt bele is foglalnák a 2022-ig szóló, a kormánnyal megkötött bérmegállapodásba. (Az utóbbival a Munkástanácsok nem értenek egyet.)
Abba is belemennének, hogy írásba foglalják: a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria-elemek sora nem bővíthető. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is. Mint emlékezetes a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a cafeteria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket. Kordás László bízik abban, hogy a holnapi Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórum ülésén, bár nem szerepel, napirendre tűzik a munkavállalók javaslatait is. A hivatalos napirend szerint a szociális hozzájárulási adóról tárgyalnak, s a tét itt sem kicsi: a munkavállalók tiltakoznak az ellen, hogy ennek az adófajtának 17,5 százalékra csökkentése a korábbi tervekkel szemben ne az év elején, hanem félévkor történjen meg.

Név szerint kell vallani a cafeteriáról

Amikor az Országgyűlés július 20-án szavaz majd az adótörvények módosításáról, akkor a MASZSZ  a munkavállalók érdekében egy képviselő név szerinti szavazás kér, hogy egyértelműen kiderüljön: kik azok képviselők, akik elfogadják a cafeteria szűkítéséről szóló törvényt. (A szakszervezetek előzetesen minden képviselőknek eljuttatják javaslataikat.) A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé. Jövő februárban, amikor az alkalmazottak szembesülnek majd azzal, hogy mennyivel csökkent a bérük, akkor a szakszervezetek választási körzetenként tudatosítani fogják az alkalmazottakkal, hogy kik voltak azok, akiknek ezt "köszönhetik".

2018.07.09 07:30
Frissítve: 2018.07.09 07:30

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25