Cafeteria: a kormány hajthatatlan, a MASZSZ tüntetni is kész

Publikálás dátuma
2018.07.09. 07:30

Fotó: Németh András Péter
Egyetlen ellenzéki képviselői módosító indítványt sem fogadtak el a kormánypárti többséggel működő parlamenti bizottságok. A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé.
Minden úgy jó, ahogy a kormány tervezi - erre lehet következtetni abból, hogy a kormánypárti képviselők eddig egyetlen érdemi módosító javaslattal éltek a július 20-án a végszavazással már végleges formát öltő jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Az ellenzéki javaslatok közül pedig egy sem szerzett a bizottságokban többséget, hogy az az Országgyűlés elé kerülhessen, s ott dönthessenek arról a képviselők. Az egyetlen - a kormányfrakciók által indítványozott - módosítás a baleseti adóról szól. Közismert, hogy a benyújtott adócsomagban szereplő javaslat szerint megszűnik a baleseti adó, valójában az beolvad a biztosítási adóba. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslata szerint a személyautóknál és a motorkerékpároknál  a továbbiakban az eddigi 30 százalék helyett 23 százalék adóval kell számolni a kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál (kgfb). Ez eredetileg 20 százalék lett volna, de a módosító indítvány  "adósemlegességre" hivatkozva emelte azt 23 százalékra. A gazdasági bizottság emellett úgy formálta át ezt a milliókat érintő kötelezettséget, hogy megkülönböztette azokat akiknél a biztosítási szerződés évfordulója év végére esik, azoktól, akiknek ez átnyúlik 2019-re. Ha az évforduló pont 2018 december 31-re esik, akkor viszont már nem kell megfizetni a baleseti adót. Vannak határozott idejű biztosítási szerződések is, melyek induló napja a baleseti adó megszűnése előtti időre esik, a hatálya pedig még 2019-ben is tart, ekkor a 2019-re jutó baleseti adót meg kell fizetni, de legfeljebb egy évnyi időtartamra. Abban az esetben pedig, ha a határozott időre szóló szerződés 2020-ban vagy azt követően is érvényben marad, a 2020 január elsejétől a szerződés megszűnéséig terjedő, már beszedett adót a biztosítónak vissza kell fizetnie a biztosított számára, mégpedig a törvény hatályba lépést követő 60 napon belül. Amennyiben a baleseti adót a biztosító már meg is fizette az állami kasszába, akkor azt visszaigényelheti.  Összességében tehát a kgfb után is biztosítási adót kell fizetni a jövőben, mert megszűnik a baleseti adó, de a 2018-ról 2019-re átnyúló szerződések esetében még fennmarad a baleseti adó megfizetésének kötelezettsége. Az előterjesztő arról is gondoskodott, hogy erre az átmeneti időre a biztosítottaknak ne kelljen dupla adót fizetniük, tehát egyszerre baleseti és biztosítási adót is. Vagyis - az eredeti elképzelésektől eltérően - a bizottság, a kormány beiktatott egy átmeneti szabályozást, ami tisztábbá tette az eljárás rendet.    Az előzetes várakozásokkal ellentétben eddig nem sikerült változást elérni arról, hogy a kormány részben adja fel a cafeteria-elemek szűkítésével kapcsolatos tervét, illetve tegye lehetővé, hogy minden foglalkoztatási csoportnál - így a közszférában is - azonos mértékű legyen a béren kívüli juttatások mértéke. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett. Javasolták ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását.   Kordás László, az MSZSZ elnöke lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta:
célszerűnek tartaná, hogy ezeket az elemeket tartsák meg, s ezt bele is foglalnák a 2022-ig szóló, a kormánnyal megkötött bérmegállapodásba. (Az utóbbival a Munkástanácsok nem értenek egyet.)

Abba is belemennének, hogy írásba foglalják: a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria-elemek sora nem bővíthető. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is. Mint emlékezetes a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a cafeteria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket. Kordás László bízik abban, hogy a holnapi Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórum ülésén, bár nem szerepel, napirendre tűzik a munkavállalók javaslatait is. A hivatalos napirend szerint a szociális hozzájárulási adóról tárgyalnak, s a tét itt sem kicsi: a munkavállalók tiltakoznak az ellen, hogy ennek az adófajtának 17,5 százalékra csökkentése a korábbi tervekkel szemben ne az év elején, hanem félévkor történjen meg.

Név szerint kell vallani a cafeteriáról

Amikor az Országgyűlés július 20-án szavaz majd az adótörvények módosításáról, akkor a MASZSZ  a munkavállalók érdekében egy képviselő név szerinti szavazás kér, hogy egyértelműen kiderüljön: kik azok képviselők, akik elfogadják a cafeteria szűkítéséről szóló törvényt. (A szakszervezetek előzetesen minden képviselőknek eljuttatják javaslataikat.) A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé. Jövő februárban, amikor az alkalmazottak szembesülnek majd azzal, hogy mennyivel csökkent a bérük, akkor a szakszervezetek választási körzetenként tudatosítani fogják az alkalmazottakkal, hogy kik voltak azok, akiknek ezt "köszönhetik".

Szerző

300 fős irodát is kap Paks 2

Publikálás dátuma
2018.07.08. 15:17
Paksi atomerőmű - illusztráció
Fotó: Molnár Ádám
Mindössze két és fél hetes határidővel írták ki a közbeszerzést.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) honlapján szúrta ki az újabb paksi közbeszerzést az mfor.hu. A kiíró egy 300 fős iroda megépítésére keres vállalkozót. A feladat az Erőmű Beruházási Központ (EBK) felépítése az Országos Atomenergia Hivatal építési engedélye szerint.
Az EBK egy kerítéssel határolt, 3553,5 négyzetméter hasznos alapterületű irodaépület tárgyalóval és a szükséges egyéb funkciókkal. Gondoskodni kell a személyautók és kerékpárok parkolására alkalmas területről, valamint zöldfelületről is.
A kiíró Paks II. Atomerőmű Zrt. nem sok időt hagyott a jelentkezőknek:
A közbeszerzés június 26-án jelent meg, a pályázatok beadási határideje pedig július 12.

Részajánlat tételére nincs lehetőség, mert ez a gyorsaság és a költséghatékonyság szempontjából nem ésszerű a megrendelő szerint.
Szerző
Frissítve: 2018.07.08. 16:06

Megmentenek egy állami céget, bedöntik a magyar gazdaságot

Publikálás dátuma
2018.07.07. 09:06

Fotó: Népszava
Egy jól elrejtett, trükkös módosítással szabadítanák ki a felszámolási eljárásból a súlyosan eladósodott Malév Ground Handling Zrt-t. A következmények beláthatatlanok, teljesen fellazulhat a fizetési fegyelem.
Az egész magyar gazdaságot veszélyeztetheti a csődtörvény egy apró módosítása, amit trükkösen a 2019-es költségvetés megalapozó salátatörvényben rejtettek el – írja az Index. A bizottsági módosítóval becsempészett változtatás célja feltehetően az, hogy megmentsék a felszámolástól a súlyosan eladósodott Malév Ground Handling Zrt-t. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly ősszel milliárdokat pumpált a földi kiszolgáló cégbe, így rendkívül kínos lett volna, ha néhány hónappal később felszámolás alá kerülne. Már a módosítás benyújtása is trükkös: a költségvetési törvényt megalapoz, mindenféle más jogszabályt módosító törvényjavaslatba bekerült a csődtörvény egy teljesen értelmetlen változtatása, valószínűleg csak azért, hogy ehhez is lehessem módosító indítványt benyújtani. Szerdán meg is érkezett bizottsági módosítóként, tehát valódi ötletgazda nélkül: e szerint a jövőben a hitelező hozzájárulása nélkül is meg lehet szüntetni a felszámolási eljárást a felszámolás jogerős elrendelése után, amennyiben azt még nem tették közzé a cégközlönyben. A Malév Ground Handling története hosszú és szövevényes, de a lényeg, hogy az Ítélőtábla néhány hete jogerősen megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a társaság felszámolási eljárásának a megkezdését. Amint az állami cég ezt megtudta, gyorsan kifizetette a tartozását az egyik versenytársának, amely az eljárást kezdeményezte, csakhogy az nem engedte ki a felszámolási eljárásból, mert egyéb követelései is vannak az adóssal szemben. A parlament előtt lévő javaslat elfogadásával viszont megmenekülhetnek. A következmények beláthatatlanok: a módosítással megszűnne a felszámolások fenyegetése, szankciójellege, vagyis az adós még a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolását elrendelő jogerős végzést követően is elkerülheti a felszámolási eljárást, csak gyorsan igazolnia kell, hogy a követelést megfizette. A jövőben senki nem motiválná a cégeket arra, hogy a számlákat időben fizessék ki, nem maradna a törvényben visszatartó erő, mindenki hátrányos jogkövetkezmény nélkül hónapokkal elhúzhatná a számlái kifizetését.  
Szerző