Cafeteria: a kormány hajthatatlan, a MASZSZ tüntetni is kész

Publikálás dátuma
2018.07.09 07:30

Fotó: Németh András Péter
Egyetlen ellenzéki képviselői módosító indítványt sem fogadtak el a kormánypárti többséggel működő parlamenti bizottságok. A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé.
Minden úgy jó, ahogy a kormány tervezi - erre lehet következtetni abból, hogy a kormánypárti képviselők eddig egyetlen érdemi módosító javaslattal éltek a július 20-án a végszavazással már végleges formát öltő jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Az ellenzéki javaslatok közül pedig egy sem szerzett a bizottságokban többséget, hogy az az Országgyűlés elé kerülhessen, s ott dönthessenek arról a képviselők. Az egyetlen - a kormányfrakciók által indítványozott - módosítás a baleseti adóról szól. Közismert, hogy a benyújtott adócsomagban szereplő javaslat szerint megszűnik a baleseti adó, valójában az beolvad a biztosítási adóba. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslata szerint a személyautóknál és a motorkerékpároknál  a továbbiakban az eddigi 30 százalék helyett 23 százalék adóval kell számolni a kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál (kgfb). Ez eredetileg 20 százalék lett volna, de a módosító indítvány  "adósemlegességre" hivatkozva emelte azt 23 százalékra. A gazdasági bizottság emellett úgy formálta át ezt a milliókat érintő kötelezettséget, hogy megkülönböztette azokat akiknél a biztosítási szerződés évfordulója év végére esik, azoktól, akiknek ez átnyúlik 2019-re. Ha az évforduló pont 2018 december 31-re esik, akkor viszont már nem kell megfizetni a baleseti adót. Vannak határozott idejű biztosítási szerződések is, melyek induló napja a baleseti adó megszűnése előtti időre esik, a hatálya pedig még 2019-ben is tart, ekkor a 2019-re jutó baleseti adót meg kell fizetni, de legfeljebb egy évnyi időtartamra. Abban az esetben pedig, ha a határozott időre szóló szerződés 2020-ban vagy azt követően is érvényben marad, a 2020 január elsejétől a szerződés megszűnéséig terjedő, már beszedett adót a biztosítónak vissza kell fizetnie a biztosított számára, mégpedig a törvény hatályba lépést követő 60 napon belül. Amennyiben a baleseti adót a biztosító már meg is fizette az állami kasszába, akkor azt visszaigényelheti.  Összességében tehát a kgfb után is biztosítási adót kell fizetni a jövőben, mert megszűnik a baleseti adó, de a 2018-ról 2019-re átnyúló szerződések esetében még fennmarad a baleseti adó megfizetésének kötelezettsége. Az előterjesztő arról is gondoskodott, hogy erre az átmeneti időre a biztosítottaknak ne kelljen dupla adót fizetniük, tehát egyszerre baleseti és biztosítási adót is. Vagyis - az eredeti elképzelésektől eltérően - a bizottság, a kormány beiktatott egy átmeneti szabályozást, ami tisztábbá tette az eljárás rendet.    Az előzetes várakozásokkal ellentétben eddig nem sikerült változást elérni arról, hogy a kormány részben adja fel a cafeteria-elemek szűkítésével kapcsolatos tervét, illetve tegye lehetővé, hogy minden foglalkoztatási csoportnál - így a közszférában is - azonos mértékű legyen a béren kívüli juttatások mértéke. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett. Javasolták ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását.   Kordás László, az MSZSZ elnöke lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta:
célszerűnek tartaná, hogy ezeket az elemeket tartsák meg, s ezt bele is foglalnák a 2022-ig szóló, a kormánnyal megkötött bérmegállapodásba. (Az utóbbival a Munkástanácsok nem értenek egyet.)
Abba is belemennének, hogy írásba foglalják: a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria-elemek sora nem bővíthető. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is. Mint emlékezetes a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a cafeteria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket. Kordás László bízik abban, hogy a holnapi Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórum ülésén, bár nem szerepel, napirendre tűzik a munkavállalók javaslatait is. A hivatalos napirend szerint a szociális hozzájárulási adóról tárgyalnak, s a tét itt sem kicsi: a munkavállalók tiltakoznak az ellen, hogy ennek az adófajtának 17,5 százalékra csökkentése a korábbi tervekkel szemben ne az év elején, hanem félévkor történjen meg.

Név szerint kell vallani a cafeteriáról

Amikor az Országgyűlés július 20-án szavaz majd az adótörvények módosításáról, akkor a MASZSZ  a munkavállalók érdekében egy képviselő név szerinti szavazás kér, hogy egyértelműen kiderüljön: kik azok képviselők, akik elfogadják a cafeteria szűkítéséről szóló törvényt. (A szakszervezetek előzetesen minden képviselőknek eljuttatják javaslataikat.) A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé. Jövő februárban, amikor az alkalmazottak szembesülnek majd azzal, hogy mennyivel csökkent a bérük, akkor a szakszervezetek választási körzetenként tudatosítani fogják az alkalmazottakkal, hogy kik voltak azok, akiknek ezt "köszönhetik".

Frissítve: 2018.07.09 07:30

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző