Cafeteria: a kormány hajthatatlan, a MASZSZ tüntetni is kész

Publikálás dátuma
2018.07.09 07:30

Fotó: Németh András Péter
Egyetlen ellenzéki képviselői módosító indítványt sem fogadtak el a kormánypárti többséggel működő parlamenti bizottságok. A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé.
Minden úgy jó, ahogy a kormány tervezi - erre lehet következtetni abból, hogy a kormánypárti képviselők eddig egyetlen érdemi módosító javaslattal éltek a július 20-án a végszavazással már végleges formát öltő jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Az ellenzéki javaslatok közül pedig egy sem szerzett a bizottságokban többséget, hogy az az Országgyűlés elé kerülhessen, s ott dönthessenek arról a képviselők. Az egyetlen - a kormányfrakciók által indítványozott - módosítás a baleseti adóról szól. Közismert, hogy a benyújtott adócsomagban szereplő javaslat szerint megszűnik a baleseti adó, valójában az beolvad a biztosítási adóba. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslata szerint a személyautóknál és a motorkerékpároknál  a továbbiakban az eddigi 30 százalék helyett 23 százalék adóval kell számolni a kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál (kgfb). Ez eredetileg 20 százalék lett volna, de a módosító indítvány  "adósemlegességre" hivatkozva emelte azt 23 százalékra. A gazdasági bizottság emellett úgy formálta át ezt a milliókat érintő kötelezettséget, hogy megkülönböztette azokat akiknél a biztosítási szerződés évfordulója év végére esik, azoktól, akiknek ez átnyúlik 2019-re. Ha az évforduló pont 2018 december 31-re esik, akkor viszont már nem kell megfizetni a baleseti adót. Vannak határozott idejű biztosítási szerződések is, melyek induló napja a baleseti adó megszűnése előtti időre esik, a hatálya pedig még 2019-ben is tart, ekkor a 2019-re jutó baleseti adót meg kell fizetni, de legfeljebb egy évnyi időtartamra. Abban az esetben pedig, ha a határozott időre szóló szerződés 2020-ban vagy azt követően is érvényben marad, a 2020 január elsejétől a szerződés megszűnéséig terjedő, már beszedett adót a biztosítónak vissza kell fizetnie a biztosított számára, mégpedig a törvény hatályba lépést követő 60 napon belül. Amennyiben a baleseti adót a biztosító már meg is fizette az állami kasszába, akkor azt visszaigényelheti.  Összességében tehát a kgfb után is biztosítási adót kell fizetni a jövőben, mert megszűnik a baleseti adó, de a 2018-ról 2019-re átnyúló szerződések esetében még fennmarad a baleseti adó megfizetésének kötelezettsége. Az előterjesztő arról is gondoskodott, hogy erre az átmeneti időre a biztosítottaknak ne kelljen dupla adót fizetniük, tehát egyszerre baleseti és biztosítási adót is. Vagyis - az eredeti elképzelésektől eltérően - a bizottság, a kormány beiktatott egy átmeneti szabályozást, ami tisztábbá tette az eljárás rendet.    Az előzetes várakozásokkal ellentétben eddig nem sikerült változást elérni arról, hogy a kormány részben adja fel a cafeteria-elemek szűkítésével kapcsolatos tervét, illetve tegye lehetővé, hogy minden foglalkoztatási csoportnál - így a közszférában is - azonos mértékű legyen a béren kívüli juttatások mértéke. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett. Javasolták ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását.   Kordás László, az MSZSZ elnöke lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta:
célszerűnek tartaná, hogy ezeket az elemeket tartsák meg, s ezt bele is foglalnák a 2022-ig szóló, a kormánnyal megkötött bérmegállapodásba. (Az utóbbival a Munkástanácsok nem értenek egyet.)
Abba is belemennének, hogy írásba foglalják: a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria-elemek sora nem bővíthető. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is. Mint emlékezetes a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a cafeteria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket. Kordás László bízik abban, hogy a holnapi Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórum ülésén, bár nem szerepel, napirendre tűzik a munkavállalók javaslatait is. A hivatalos napirend szerint a szociális hozzájárulási adóról tárgyalnak, s a tét itt sem kicsi: a munkavállalók tiltakoznak az ellen, hogy ennek az adófajtának 17,5 százalékra csökkentése a korábbi tervekkel szemben ne az év elején, hanem félévkor történjen meg.

Név szerint kell vallani a cafeteriáról

Amikor az Országgyűlés július 20-án szavaz majd az adótörvények módosításáról, akkor a MASZSZ  a munkavállalók érdekében egy képviselő név szerinti szavazás kér, hogy egyértelműen kiderüljön: kik azok képviselők, akik elfogadják a cafeteria szűkítéséről szóló törvényt. (A szakszervezetek előzetesen minden képviselőknek eljuttatják javaslataikat.) A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé. Jövő februárban, amikor az alkalmazottak szembesülnek majd azzal, hogy mennyivel csökkent a bérük, akkor a szakszervezetek választási körzetenként tudatosítani fogják az alkalmazottakkal, hogy kik voltak azok, akiknek ezt "köszönhetik".

Frissítve: 2018.07.09 07:30

Közel 660 milliárdot öltek bele a cégek a látványsportba

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:31

Fotó: Népszava
Az összeg nagy részét sportklubok kapták a taón keresztül, ennyivel kevesebb folyt be az államkasszába.
Már több mint 658 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a nyereséges cégek a taorendszeren keresztül a látványsportok támogatására áldoztak ahelyett, hogy befizették volna az államkasszába. Nyolc év alatt Orbán Viktor falujába majdnem 25 milliárd forint támogatás ment így. Felcsútot a sikerlistán nem futball-, hanem kézilabdaklubok követik – írja a 24.hu
A hírportál összesítése szerint a forrás több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta. A kormány ugyan rövid időre meggondolta magát, és tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva viszont már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet. Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látványcsapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak. Hogy további gyarapodás várható, arra (is) a rendszer fő kedvezményezettje, Felcsút szolgáltat példát. Bár a legutóbbi támogatási időszakra egyelőre „mindössze” 1 milliárd 972 millió forint szerepel a település neve mellett, a 2017/2018-as támogatási időszakban felhasznált összeg – noha tavaly ilyenkor még csak 3,6 milliárdról számolhattunk be – 9 milliárd forint fölé emelkedett, miután a helyi egyesület és akadémia mögött álló, sztárjátékosok kinevelésével még adós, de legújabban egy impozáns sportcsarnokkal gazdagodó alapítvány utólag növelte sportfejlesztési programjának értékét. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011 óta így már 24,9 milliárd forintot zsebelt be cégektől.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011 óta így már 24,9 milliárd forintot zsebelt be cégektől.
Hogy melyektől, azt az illetékesek és maguk a vállalkozások is sokáig titkolni próbálták, de az Átlátszó és a 444.hu cikkeiből tudható, hogy a Mol (kivált a földgázszállító cége) mellett természetesen Mészáros Lőrinc és üzlettársai vállalkozásai a fő donorok, illetve a miniszterelnök apjának kőbányászati cége is látható összeggel (évi 60-100 millió forinttal) támogatja az Orbán Viktor által 2006-ban létrehozott alapítványt. Míg a futballkluboknak nyolc éve alatt jutó 202,7 milliárd forinton – a Felcsút 12 százalékos részesedése ellenére is – rengeteg egyesület osztozik, a hazai kézilabdaélet centralizáltabb, így a támogatott szervezetek sikerlistáján a felcsúti alapítvány mögött (messze lemaradva persze) kézilabdaklubok következnek. Több mint 5,5 milliárd forint jutott taóból Veszprémbe (a háromnegyede a férfi csapat mögött álló cégnek, negyede pedig a kéziakadémiát működtető alapítványnak), míg nagyjából 4,5-4,5 milliárdnak örülhettek nyolc év alatt a váci és a női világsztárokkal teletűzdelt siófoki kézilabda kedvelői (két-két sportszervezet révén). Talán meglepő, de a Ferencváros szakosztályai közül is a kézilabda a legsikeresebb: több mint 4 milliárd forint taotámogatást gyűjtött 2011 óta, míg a futballklub hozzávetőleg 2,5 milliárdot. Ez utóbbi összeg egymilliárddal kevesebb, mint amennyivel Matyóföld Felcsútja, Mezőkövesd gyarapodott nyolc év alatt a futballtaónak – így például a Mol és az OTP alapkezelő támogatásának – köszönhetően. Ez megint csak a politikai kapcsolatok fontosságát jelzi: a helyi klub elnöke korábban Tállai András államtitkár és egykori NAV-elnök volt, emlékeztet a hírportál.

Az ország harmada 125 ezret sem keres meg egy hónapban

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:23

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A visegrádi országok közül egyedül Magyarországnak sikerült elérnie az elmúlt tíz évben, hogy egyszerre nőjön a szegénység, szűküljön a középosztály, és egyre kevesebb kézben koncentrálódjanak a komoly vagyonok.
125 ezer forintnál kevesebből él havonta 3 millió magyar, írja egy friss OECD kimutatás után az mfor.hu. A kimutatás azt igazolja, hogy a kétezres évek közepe és a 2010-es évek közepe között csak a szegényebb társadalmi réteg gyarapodott Magyarországon. Jelenleg a társadalom
  • 30 százaléka tartozik az alacsony jövedelműek csoportjába, arányuk 10 év alatt 4,7 százalékponttal emelkedett;
  • a középosztályba a társadalom 62 százaléka tartozik, ez a réteg 3,7 százalékponttal zsugorodott;
  • a felső tízezerbe a társadalom 7 százaléka tartozik, ami 0,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Az OECD meghatározása nyomán az alacsony jövedelmű osztályba - egy fős háztartással számolva - az tartozik, akinek jövedelme nem éri el a 125 ezer forintot; a középosztályba a 125 ezer és 325 ezer között keresők; a felső jövedelmi osztályba pedig azok tartoznak, ahol a jövedelem a havi 325 ezret meghaladja. Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 667 forint.
A régió többi országát elnézve az is kiderül, hogy ez nem szükségszerűen van így. Míg Magyarországon az elmúlt tíz évben az ország harmadára nőtt a szegények száma, a cseheknél 0,9 százalékponttal a társadalom 23 százalékára csökkent, Szlovákiában 0,7 százalékponttal 24 százaléka csökkent, és 29 százalékon Lengyelországban stagnált. Míg Magyarországon a középosztály csökkent, Csehországban és Szlovákiában is szélesedett ez a réteg. A leggazdagabb társadalmi réteg - az itt is stagnáló Lengyelországot leszámítva - mindenhol zsugorodott.