Novicsok: magához tért a megmérgezett férfi

Publikálás dátuma
2018.07.10. 19:48
A novicsok-mérgezés betegeit ellátó kórház.
Fotó: Geoff CADDICK / AFP
Visszanyerte öntudatát az a brit férfi kedden, akit június utolsó napján szállítottak súlyos mérgezéses tünetekkel - élettársával együtt - a délnyugat-angliai Salisbury kórházába. Élettársa vasárnap este a kórházban meghalt.
A kórház kedd esti tájékoztatása szerint a 45 éves Charlie Rowley eszméleténél van, állapotában "csekély, de nagy jelentőségű javulás" állt be - írja az MTI. A beteg állapota továbbra is válságos, de stabil.
A nap 24 órájában peciális ellátásra szorul Rowley

- nyilatkozta Lorna Wilkinson, Salisbury kórházának ápolási igazgatója.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetének vizsgálata nyomán a múlt héten már bizonyosságot nyert, hogy a két brit novicsok idegméregtől lett rosszul. A Scotland Yard vizsgálatának középpontjában az idegméreg tárolására szolgáló eszköz azonosítása és fellelése áll, mivel a rendőrség feltételezése szerint ez kerülhetett valahogy a két brit állampolgár kezébe. A rendőrség szerint esetükben olyan súlyos tüneteket okozott a méreganyag, hogy
biztosra vehető módon nagy dózissal kerültek érintkezésbe.

Vegyvédelmi és biztonsági szakértők egybehangzó álláspontja szerint teljesen valószínűtlen, hogy újabb célzott támadásról lenne szó. Az egyöntetű szakértői vélemény az, hogy a két brit annak az idegméregnek a hátrahagyott maradékával kerülhetett valahogy érintkezésbe, amellyel Szergej Szkripalt és lányát márciusban Salisburyben megmérgezték.
Dawn Sturgess Salisburyben élt, Charlie Rawley az onnan néhány kilométerre fekvő Amesbury kisvárosban lakik. Megbetegedésük előtt mindketten Salisburyben jártak. Sally Davies, az angol tisztiorvosi szolgálat vezetője keddi felhívásában azt kérte, hogy Amesbury és Salisbury lakói saját biztonságuk érdekében ne vegyenek fel a földről semmiféle olyan ismeretlen tárgyat, amely képlékeny anyagot vagy folyadékot tartalmaz.
Szerző

Túléléséért küzd May

Publikálás dátuma
2018.07.10. 19:14

Fotó: Daniel LEAL-OLIVAS / AFP
Tegnap találkozott kabinetjével Theresa May kormányfő, aki, elkerülendő a kormányválság súlyosbodását, megfenyegette a kemény Brexit híveit.
Ideje, hogy beálljanak a sorba, ha nem akarják, hogy a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kerüljön hatalomra – ezekkel a szavakkal fordult azon párttársaihoz Theresa May, akik a lehető legkevesebb kompromisszumot akarják kötni Brüsszellel a Brexit-során. A The Guardian brit napilap keddi beszámolója szerint a miniszterelnök egy órás beszédet intézett a konzervatív képviselőkhöz hétfőn, figyelmeztetve őket, hogy a megosztott pártok általában nem szoktak győzelmet aratni a választásokon. 
„Vezetni egyet jelent a döntéshozatallal” – mondta az igen nehéz helyzetben lévő Theresa May.

A keményvonalasok megregulázása kulcsfontosságú May számára, hiszen 24 órán belül két minisztere is lemondott: először David Davis Brexit-ügyi tárcavezető intett búcsút, mondván, „a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt egyre kevésbé valószínű, hogy a 2016-os referendum döntését maradéktalanul sikerül végrehajtani”.
Londonnak – és Brüsszelnek – épp, hogy sikerült felocsúdni Davis távozásának híréből, máris jött az újabb meglepetés: Boris Johnson külügyminiszter is hátat fordított Theresa Maynek. A külügyi tárca – mindig is rebellis – vezetője hétfőn azt mondta, távozik, mert „Nagy-Britannia jó úton halad afelé, hogy gyarmattá váljon”.
Hétfőn késő este kiderült, hogy Johnsont Jeremy Hunt váltja a külügyi tárca élén. Hunt helyett pedig mostantól Matt Hanckock lesz az egészségügyi miniszter. May ezúttal nagyon ügyelt arra, hogy kiket ültet kulcspozícióba, hiszen ebben a kritikus helyzetben lojális szövetségesekre van szüksége. Amint arra brit elemzők rámutattak, mind Hunt mind Hancock hűséges és megbízható embereknek bizonyultak az elmúlt időszakban. Huntnak nagy karriert jósolnak, egyesek szerint jó esélye van arra, hogy egyszer ő vezesse a tory pártot.
Hiába a kemény szavak és a hű szövetségesek, Damoklész kardja még ott lebeg May feje fölött. Nem kizárt ugyanis, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene. A brit médiában megszólaló párttársai bizakodóan nyilatkoztak, s hangsúlyozták, May megúszná a próbatételt, de mindenesetre igen kockázatos helyzetbe kerülne. 
Norman Smith, a BBC politikai elemzője is úgy véli, még nem érkezett el a vég May számára, s bár a keményvonalasok továbbra sem elégedettek a jelenlegi – túl puhának bélyegzett – Brexit-stratégiával, a céljuk nem May elmozdítása, hanem a stratégia megváltoztatása. Smith szerint kifejezetten tartanak attól a káosztól, ami May távozásával kialakulna. „Nem szabad lebecsülni May szívósságát. Ha szétnézünk, csak hullákat látunk körülötte… de ő még mindig ott áll” - mutatott rá a szakértő.
A krízis régóta húzódik, ám a lemondások sorozatát a múlt hét pénteken, maratoni kabinetülésen elfogadott Brexit-stratégia váltotta ki, amelyen egyebek között döntés született arról, hogy London egy közös, részleges szabadkereskedelmi térség kialakítását javasolja az Európai Uniónak, valamint abban is egyet értettek, hogy Írország és Észak-Írország között ne állítsák vissza a vámellenőrzést. A 12 órás ülés után azonban nem sokkal már kiszivárgott a sajtóban, hogy nem mindenki értet egyet Mayjel, akit a keményvonalasok azzal vádolnak, hogy gyengíti London tárgyalási pozícióit Brüsszellel szemben.
A tartalmasabb uniós reakciók egyelőre váratnak magukra. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitteren mindössze annyit írt: „A politikusok jönnek-mennek, a probléma azonban, amelyet kreáltak, marad. Sajnálom, hogy a Brexit ideája nem távozott Davisszel és Jonhsonnal. De… ki tudja?”.
Szerző
Frissítve: 2018.07.10. 19:39

Döbbenetes a menesztett főügyész mérlege

Publikálás dátuma
2018.07.10. 18:18

Fotó: Shutterstock
Közzétette öt éves vezetői tevékenységének mérlegét a román Korrupcióellenes Ügyészség hétfőn menesztetett főügyésze, Laura Codruta Kövesi. A számok döbbenetesek, ám Románia mindenek ellenére változatlanul az Európai Unió egyik legkorruptabb országa maradt.
„A korrupció legyőzhető, ne adjátok fel!”, így biztatta kollégáit a román korrupcióellenes főügyész hétfői búcsúzó sajtótájékoztatóján. Közzétett jelentése szerint 2013 május és 2018 júliusa közötti időszakban, amikor ő állt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén összesen 68 magasrangú közméltóság - 14 miniszter, 39 képviselő, 14 szenátor, egy Európai Parlamenti képviselő esetében indított eljárást. Jogerős ítélet 37 esetben született, 9 miniszter, 21 képviselő és 6 szenátor, egy európai parlamenti képviselőt ítéltek el. Emellett számos megyei szintű vezető és polgármester is rácsok mögé került. Kövesi értékelése szerint a DNA ebben az időszakban a közép- és magasszintű korrupcióellenes harc hatékony intézményévé, követendő mintává vált. A jelentés szerint évről évre nőtt a vádiratok, a vádemelések és a kivizsgált közméltóságok száma. Ez tény, viszont Románia így is csupán egyetlen helyet tudott javítani a korrupciós index tekintetében, csupán Magyarországot tudta megelőzni, így visszafelé a harmadik helyen áll. (Bulgária az utolsó.)
Laura Codruta Kövesit Klaus Johannis államfő menesztette, mivel alkotmánybírósági határozat kötelezte rá, a főügyész pedig nem tette meg neki azt a szívességet, hogy magától benyújtsa lemondását. Johannis így rendkívül kellemetlen helyzetbe került, hiszen a DNA és Kövesi támogatójának számított a kormányzattal szemben, hívei pedig elvárták volna, hogy szembemenjen az alkotmánybírósági döntéssel is. 
Elemzők, ellenzéki politikusok sora magyarázza hétfő óta, hogy az államfőnek nem volt választása, nem lehet a jogállam védelmezője úgy, hogy alapvető jogállami normát hagy figyelmen kívül. Johannis viszont hallgat, a DNA vezér leváltásának halogatása miatt az elnök felfüggesztésének kezdeményezését is kilátásba helyező kormányoldal pedig egyelőre adu nélkül maradt az államfővel szemben. 
Sokan a jogállamiság és a korrupcióellenes harc végét látják Kövesi menesztésében, mások a jogállam győzelmét ünneplik. A DNA működése formálisan nem veszélyeztetett, hogy valójában mennyire egyemberes intézmény volt, mennyire Kövesitől függött, az hamarosan kiderül. Ügyvivőként egyik helyettese lépett a helyére, a főügyészi tisztséget pedig máris meghirdették, az érdeklődök július 23-áig nyújthatják be pályázatukat, az új főügyész személyét július 30-án hozzák nyilvánosságra.

Újabb csata várható

Kövesi utódjának kiválasztása nem ígérkezik viharmentesnek a kormány és az államfő közötti politikai állóháború fényében. Az igazságügyi miniszter választja ki a főügyészjelöltet, akinek kinevezését előbb a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, majd az államfőnek kineveznie. Kövesi menesztését sem a CSM, sem Johannis nem támogatta. 

Szerző